Egri Ujság - napilap 1894. (1. évfolyam, 2-97. szám)

1894-04-24 / 27. szám

Á megye gyülésterméből. • — Hevesmegye évnegyedes közgyűlése —. Eger, április 23. Hevesvármegye iörvényhatósági bizoü- sága ma délelőtt 10 órakor tartotta évne­gyedes közgyűlését, melyen a bizottsági tagok nagy számban vettek részt A rendes évnegyedes jelentések megté tele, és tudomásul vétele után a következő tárgyak nyertek elintézést: 1. A hivatali személyzet szaporítása, illetőleg az egri járásban még egy szolga- bírói állás rendszeresítése ügyében, a köz­gyűlés újabb feliratot intéz a belügyminisz­terhez az iránt, hogy a vármegyék részére a jövő évi költségvetésbe felveendő 100 ezer írtból — az égető szükséghez képest, egy szolgabirói és egy alszámvevői állást Hevesvárraegye részére dotáljon. 2. A gyámpénztári tartalékalap pénz­készlete — névszerinti szavazás megejtése után: — A „Hevesmegyei és Egri-Takarékpénztárnál“ halároztatott el­helyeztetni. 3. A Ludovika Akadémia Buttler- féle alapítványi helyére öt pályázó jelent kezett. Ezek közül névszerinti szavazattal, első helyre P e r g er Endre. Kovács Lajos és Panker Ármin — második helyre pedig Káplán Géza és Szolcsányi Károly terjesztetnek fel a honvédelmi miniszterhez. 4. A fogadok, korcsmák, kévéházak, stbre vonatkozó szabályrendelet tárgyában leküldött miniszteri rendelet, egy erre kirendelt- küldöttségnek adatik ki megvizsgálás végett. 5. A kereskedelnji miniszter leiratára, az igás minimum 3 írtban állapiitatott meg. 6. A heves-poroszló-ivánkai viczinális út a megyei utak közé nem vétetik fel. 7. A megyei, utak kiépítése tárgyában az állandó választmánynak javastata fogadtatott el a közgyűlés által, mely szerint a kőalap 3.50 méterre tervezett szélességének 3.30-ra leszállítása, a távolságok rektifikálása által elérhető megtakarítás folytán vállalja el a pétervásári-gömöri út kiépítését is; de erre az útra a kereskedelmi minisztertől segélyt kér; az alispán felhatalmaztatott a 400 ezer frt. kölcsön felvételére. 8. A gyöngyösi kórház javára tett százezer forintot úgy megért, mint egy kraj- czárt, az a vagyon, amit apámtól örököltem. Háromszáz hold egy tagban, és tiszta volt az adósságtól. Megnézheted a réhafalusi telek­könyvet, abban van a Réger-birtok. Persze, most már a más nevén. Mikor meghalt az öreg, huszonhárom éves tacskó voltam, hanem nagy- korusittaltam magamat. Örült a gyámom, hogy megszabadult tőlem. Én meg örültem, hogy föl­szabadultam a járom alól. Senkisem szabta meg a zsebpénzemet, kelthettem bőven, amíg volt, miből. Gavallér voltam, nem sajnáltam a garast sem magamtól, sem a czimboráktól. És főképpen az asszonynép, ez volt minden gyö­nyörűségem. Egyszer egy színésznőnek hat szobás lakást, négy lovas fogatot tartottam hat hónapig. Nem sajnálom, jól mulattam vele. Hat hónap múlva megszökött egy köristával nekem egy levelet hagyott hátra és vagy két­ezer forint ára kifizetetlen számlát. Kifizettem, mert áldozni kell a művészetért. . . A művé­szetnek mindig nagy pártolója voltam Egyszer például. . . no de ez téged nem érdekel. — Egyszer aztán eszembe jutott, hogy jó volna megházasodni és megházasodtam Á színda­rabokban rendesen az utolsó fölvonás végén háza­sodnak meg.Nálam az első fölvonás végződött ezzel. — Henri, legyen olyan jó, hozzon ide két knikebájt, és vigyen egyet a kisasszonynak is. Kérje meg szépen, hogy fogadja el. Te meg ne szabadkozzál, pajtás, hanem igyál velem. Ezt különben ki is fizetheted, ha akarod. De nézd csak, nem gyönyörű teremtés az a kaszszirosnő ? képviselőtestületi alapítvány tárgyában az alapilólevél a belügyminiszterhez terjeszte­tik fel jóváhagyás és további ellátás végett. 9. Gyöngyös város beterjesztett hatá- mzata a p.-benei vendéglő építési ügyében j óváhagyatot t. 10. A legmagyobb vitát, Gyöngyös kép­viselőtestületének, a fogyasztási adó bérle­téből felmerült kár összeg megtérítésére vonatkozó határozata provokálta, mely sze­rint a város képviselőtestülete nem kívánja hogy a 4G4 írt néhány krajezár kár össze gért a polgármester megperel lessék. Egy teljes órai vitatkozás után, Csömör Kálmán és társai részéről beadott képviselőtestületi határozat elleni felebbezés és állandó vá­lasztmányi javaslattal szemben az ügyész azon indítványa fogadtatott el felállással történt szavazás utján, hogy utasittatik az alispán, hogy az ügyet, a helyszínére kül­dendő szakközegek közbenjöttével vizsgál­tassa meg s a vizsgálat eredményét a jövő közgyűlésen mutassa be. amidőn ez ügyben érdemleges határozat fog hozatni. A jövő közgyűlés határnapjául május hó 23-ika tűzetett ki. A'/ ülés fdélután 1 órakor ért véget, s holnap kedden folytatják. A galagonyási sz ilőszeti és kertészeti iskola. (Saját tudósítónktól.) Eger, április 23. Az egri szölűszeti és kertészeti iskola g a- l a g o ny á s i telepén pénteken délután nagy ma­gyarázó tanfolyam (al tatott a franczia mód szerinti szőlő fás-ojlás és iskoláztatásról, melyen Eger vá­ros összes községi iskoláinak tanítói, az egri köz­ség: ipar és kereskedelmi iskolák tantestülete s az egri róm. kath népiskolák tanítóinak túlnyomó többsége részt vett. A magyarázó tanfolyamot Ferk Miklós, az egri kerület szőlészeti és borá­szati áll. (anfolyam vezetője tartotta. Délután 3 órakor az egybegyült tanítók a telep tágas »munka-szobáiba« vonultak be, hol alaposan szemügyre vették az ott dolgozó s már begyakorolt munkások franczia mód szerinti fásojtását a Balkay által szállított Richter-féle ojtó készülékkel. A kasszirosnő igazán csinos volt, sőt több, mint csinos. Kissé blazirt, halvány, de érdekes volt az arcza, és hiányzóit róla az a szokott üzleti mosoly, mely ilyen helyen mindennapi. Inkább szomorúnak látszott Az édes pálinkát, melylyel társam megkínálta, megizlelte kissé. Meg sem köszönte, oda sem nézett, mintha jelenlétünket észre sem venné. Pedig elég közel ültünk hozzá. Minden szavunkat meghallhatta. Pajtásom kissé szünetet tartott, de aztán annál szaporábban kezdett beszélni. Beszéde most már elvesztette az ittas embereknél megszokott szakadozottságot. Régi emlékei uj mámorba rin­gatták, moly kezdte eloszlatnia szesz mámorát. — A második felvonás elég vígan kez­dődött. Feleségem nagyon szép volt és nekem nagyon tetszett. Lehet, hogy eleinte szerettem is. Hogy ő szeretett-e engem, azt nem tudom, mert sohasem kérdeztem tőle. Nem is kérdezte tőle senki. Gyámja hozzám adta, mert jó part­idé voltam A leánynak is volt egy kis hozo­mánya s a két vagyon együtt csinos summa volt. Hamarosan elvertem mind a kettőt. És pedig meglehetős bolondul csináltam a dolgot. Volt otthon kényelmes úri kastélyom, és én két számra bent laktam a városban, a hol kü­lön lakásom volt. Szép feleségem volt és én szeretőket tartottam. Volt ügyvédi diplomám, és nem dolgoztam semmit. Pedig csupa una­lomból is megtehettem volna . . . Igen, az unalom, ez volt az oka sok mindennek. Egy­szer — félesztendős házas lehettem — azt vettem észre, hogy meguntam a feleségemet. A két »munka-szobában« nagyban és seré­nyen folyt a munka. Braun Károly törekvő szőllőtulajdonos részére ojtottak vagy 30 ezer drb. piros gyöngy-szőlőt sima Riparía vesszőbe az .ott dolgozó munkások, kik igazán bámulatos ügyesség­gel és preczizitással végzik már a szölöojtás — fájdalom — még sokak előtt ismeretlen s nem is sejtett, de hálás és megfizethetetlen munkáját. Igazán élvezetes látvány volt az a nyüzsgő mun­káshad ott a hosszú asztalok körül, melyek te­rítve voltak beojtandó s már ojtás alá előkészített vesszőkkel. Párosán, egymással szemközt ültek az ojtók. Az egyik, a mór kezeügyébe helyezett alany vesszőt faragta meg az ajtókészülék asztalhoz erő­sített hüvelyén s azután áladta azt a másiknak, a ki a hosszmetszet által párosította az alanyveSz- szöt a nemessel, mely azután a «kötöző» leány kezébe került, hol szorosan begöngyöltetett az oj­tás által okozott seb nedves haraszltal, majd utól- jára a »kenő gyerek« által a kötés ; gyaggal kene­téit be. Mikor az igy beojtott vesszők száma meg­növekszik, azonnal eliskolázzák a telepen, vagy a te’ep munkaszobáiban rétegesen egymásra rakva »forrasztanák« és »gyökereztetik« moha között. Mindkettőt, az iskoláztatást is és a forrasztást is bemutatta a tanfolyam vezetője az egybegyült néptanítóknak. Ezután a telep megszemlélésére indultunk. Megtekintettük á Jaquez-vesszők e 1 ö g y ö- kereztetési telepét, egy alig 4 □ méternyi területet, melyen 16 ezernél több vessző van el­helyezve, egy üreg felett a gyökérnek szánt ré­szével felfelé s mohával és finom, rostált földdel elföldelve. Ezek a vesszők a telep tulajdonát ké­pezik. Bemutatta ezután vezetőnk a már teljesen eliskolázott s Keresztényi Imre tulajdonát, képező telepet és megjegyezte, bogy a Braun Károly vesszőinek beojtása és eliskolázásaután Grónay Sándor, Pásztor Bertalan dr., Akantisz Jusztin dr. és Altorjay Sándor dr. vesszőinek ojtását és eliskolázását veszik folyamatba. Ezután körülsétáltuk az egész telepet, melyet keretszerüleg hat hold gyümölcsös vesz körül, telítve virágterhes gyümölcsfákkal, melyek előre­láthatólag szép gyümölcstermést fognak produkálni. Különösen a baraczk és az almafák kecsegtetnek az idén bö terméssel. A telep belsősége óriási táblákra van osztva. Ezekből mintegy 3 hold terület faiskolának van Ő pedig meggyülölt engem Mikor aztán egy­szer éjjel hazavittem az egyik szeretőmet és dorbézoltam vele reggelig, akkor az asszony ott hagyott, hazament a nagybátyjához. Meg­indította a válópert és a törvényszék el is vá­lasztott bennünket engesztelhetetlen gyűlölet alapján. Ez volt a harmadik felvonás. Azután sokáig, semmit sem hallottam a feleségemről. Annyira elfoglaltak csélcsap sze­retkezéseim, hogy eszembe sem jutott törődni azzal az asszonynyal, hogy mi lett belőle. Visz- szaadtam a vagyonát, leszámoltunk. Messze voPunk egymástól, nem is találkoztunk soha. Én éltem tovább a magam módja szerint. Szór­tam a pénzt, ittam, kártyáztam, szeretkeztem. És állandó .meczenása voltam a színháznak. Nagy mulatságom telt benne, ha hírbe hoztak egy primadonnával. Egy nevezetesebb színpadi csillag sem fordult meg arra felénk, akinek ne tartoztam volna barátai közé. Hogy ez a ba­rátság mennyibe került, azt sohasem kérdeztem. Hajhásztam, valósággal lázzal kerestem mindent, ami izgató, ami ingerló, ami uj. Pél­dául, mikor egyszer hire jött, hogy a főváros­ban egy fiatal énekesnő rég nem hallott, rég nem látott diadalokat arat, nem volt maradásom nem volt nyugtom, mig föl nem utaztam, hogy meghalljam és főleg megnézzem az uj tüneményt. Alig vártam az estét, a színház kezdetét. Bár sohase mentem volna oda! Amint a diva a színpadra lépett, egyszerre zugó taps viharzott föl, minden látcső felé fordult, oda néztem én is, és mikor megláttam,

Next

/
Thumbnails
Contents