Az Egri Dohánygyár krónikája

A szivargyár

Elrendeltetett, hogy a tíz ki­lométerre fekvő község ha­tárától a gyárig csővezeték épüljön. A forrásfoglalás so­rán a Kincstár megvásárolta a felsőtárkányi Barát-hegyen lévő Tagos dűlő közel nyolc holdnyi területét, amelynek forrásai napi 300 hektoliter vízbőséget ígértek. A föld­darabon fakadó forrásvizet földalatti vízfogók - úgyne­vezett galériák - által két vízgyűjtőaknán keresztül egy harmadik, főgyűjtő ak­nában fogták fel, s innen a szolgalmi jog megváltása mellett több magáningat­lanon át a Felsőtárkány és Eger közötti törvényhatósá­gi közúttestre, a városban pedig a Széchenyi és Gim­názium utcákon, majd a Vásártéren fektetett csöve­ken át a dohánygyári vízto­rony tíz köbméteres tartá­lyába vezették. A víztorony életre kelt, s ez olyan nagy esemény volt, hogy a mun­kások rögtönzött ünnep­séget rendeztek. Boltizár igazgató úrnak sok fejfájást okozott, hogy a városi köz­hangulat a gyár és a gyáriak ellen fordult.

Next

/
Thumbnails
Contents