Képmás, 2006
1. szám
rövid távon valóban serkentő hatású, bosszú távon viszont lelki problémákhoz, majd testi betegségekhez vezet - a kettő egyébként nyilvánvalóan összefügg.- Lehet-e mérni a stressz szintjét?- E területen épp az az egyik probléma, hogy bár több jó stressz-teszt is rendelkezésre áll, mégsincs egységes, objektív mérőskála. A stresszreakciók ugyanis egyénenként változóak, és az is lehet, hogy ami az egyik embernek leküzdhe- tetlennek látszó és ezért mélyen stresz- szelő feladat, a másiknak olyan kihívás, amiben örömét leli. És természetesen az is gyakran előfordul, hogy munkahelyi és magánéleti problémák egyaránt hatnak az adott személyre. Egy-egy munkahely, vagy azon belül egy-egy munkakör stressz-szintjét ezért nagyon nehéz megállapítani, ahhoz alapos interjúk, komoly pszichológiai helyszíni felmérések, kutatások kellenek. Ez a tevékenység még a világ nagy részén gyerekcipőben jár. Azt persze mindenki viszonylag pontosan meg tudja ítélni, hogy egy adott helyzet őt magát menynyire teszi feszültté. És a kutatások nyomán azt is tudjuk, mik a tipikus stresszreakciók, illetve a tartós stressz nyomán kialakuló betegségek. Az elsődleges testi reakciók a vérnyomás megemelkedése, a szapora pulzus, az izzadás, majd ha a hatás elhúzódik, állandó idegeskedés, türelmetlenség, ingerültség, nyugtalanság, szorongás, alvászavar. Ha a hatás tartós, betegségek jelenhetnek meg, például magas vérnyomás, felső légúti panaszok, bőrfertőzések, gerinc- és gyomorfájdalmak. Talán még súlyosabb következmény a depresz- szió, ami - még több stresszt idézve elő - nemcsak az egyén munkateljesítményére gyakorol negatív hatást, de a családi életére is.- Tehetünk valamit azért, hogy megelőzzük a munkahelyi stressz kialakulását?- Általában nem szeretünk szembenézni a hibáinkkal, és a problémáinkért szívesen hárítjuk másra a felelősséget, ez igaz a munkahelyi problémákra is. Pedig a reális helyzetértékelés, a nyílt kommunikáció, és az asszertív magatartás nagyon sokat segíthet abban, hogy gondjainkat, helyzetünket a vezetőnk, vagy ha ő nem, a vezetőnk vezetője megértse, és azok megoldásához hathatós segítséget nyújtson.- Hiszen ami rossz a munkavállalónak, az valószínűleg a munkáltatónak sem jó...- Pontosan így van! Ezzel egyre több vállalatnál szembesülnek, és vannak már jó példák arra, hogy a cégek igyekeznek átformálni a munkahelyi környezetet, a vállalati kultúrát, illetve, miután stresszmentes munkahely valószínűleg nem létezik, segítséget nyújtanak a dolgozóknak a stresszhatások leküzdésében. Csak néhány jellegzetes példa: barátságos munkahelyi környezet kialakítása, vagy saját rekreációs részleg kialakítása fitness-teremmel, uszodával, szaunával. Én úgy látom, hogy a legfejlettebb országokban egyre komolyabban veszik a pihenést, ami az egyik legjobb védekezés a a stressz ellen. Egyébként én úgy tapasztalom, hogy a Philip Morris, mint amerikai gyökerű világcég, komoly figyelmet fordít a megfelelő munkakörülmények biztosítására és a magas szintű vállalati kultúra megteremtésére.- Kik a legveszélyeztetettebbek?- Egyrészt a 18-39 éves korosztályba tartozók, hiszen általában rájuk rakják a legnagyobb súlyokat, ugyanakkor a magánéletükben is több a teher, hiszen a családalapítás, az otthonteremtés, a gyereknevelés sok energiát igényel. Másrészt a vezetők, hiszen az általuk hozott döntésekért felelősséggel tartoznak, ami komoly stressztényező. A statisztika szerint a férfiak veszélyeztetettebbek a nőknél, a szellemi munkakörökben tevékenykedők a fizikai dolgozóknál. De még egyszer hangsúlyoznám, hogy nehéz általánosítani, hiszen nagyon sok múlik kinek-kinek a személyiségén, a természetén, illetve az adott munkához való viszonyán.- Hová fordulhat az, aki úgy érzi, egyedül nem tud megküzdeni a munkahelyi stresszel, és esetleg már egészségügyi problémák is jelentkeznek emiatt?- Bármelyik tapasztalt pszichológus nagyon sokat tud segíteni, már pusztán azzal is, hogy az illető megoszthatja, átbeszélheti vele a problémáit, és amellett, hogy ezzel megkönnyebbül, rálátást nyer a saját helyzetére, és talán a megoldást is megtalálja. Természetesen bennünket is meg lehet keresni a foglalkozás-egészségügyi rendelés keretében: magától értetődő, hogy igyekszünk, és tudunk is segíteni, hiszen nagyon jó szakembereink vannak.- Milyen módszereket ajánl a stressz ellensúlyozására? Hogyan tudja gyógyítani, egyensúlyban tartani magát az ember?- A stressz elleni legjobb védekezés, ha olyan munkát végzünk, ami érdekel és leköt bennünket, amihez tehetségünk van, amiben sikeresek lehetünk. Aki motivált, az dolgozik a leghatékonyabban, ugyanakkor a legkevesebb feszültséggel. Selye János nagyon sok információval gazdagította a stresszről alkotott képünket, egy másik magyar kutató, Csíkszentmihályi Mihály pedig a „flow”- ról, az áramlásról szóló elméletével arra mutatott rá, hogy a munka nemcsak feszültségek gerjesztője, de hatalmas erő- és örömforrás is lehet. Szolgálhatok olyan nyilvánvaló, épp ezért klasszikus tanácsokkal, hogy mozogjunk, sportoljunk a felgyülemlett feszültség levezetésére és a fizikumunk karbantartására, hogy aludjunk napi nyolc órát, hogy étkezzünk egészségesen, ne terheljük még plusz kilókkal is a szervezetünket. De úgy vélem, az lenne a legfontosabb, hogy egyensúlyt teremtsünk az életünkben, hiszen a stressz végül is nem más, mint az egyensúlyi állapotból való kibillenés. Munka, család és szabadidő között meg kell találnunk azt az arányt, ami mellett egészségesek és kiegyensúlyozottak maradhatunk.
