Képmás, 2005
1. szám
A szabályzatok útvesztőjében... A Philip Morris International 2004. májusában C-'1-től C-16-ig terjedő sorszámozással új szabályzatokat léptetett életbe, melyek együttes célja az, hogy egyértelművé tegyék minden PMI-dolgozó számára a törvény- tisztelő munkavégzés kritériumait. A részletekről dr. Hetényi Kinga jogi igazgatót kérdeztük. 10- Miért volt szükség az új szabályzatokra?- Szabályzataink már régóta vannak. Bevezetésük hátterében az az alapgondolat állt, hogy a vállalatok társadalmi megítélését nem csak az üzleti eredmények befolyásolják, hanem az is, hogy ezeket az eredményeket hogyan érik el: tisztességesen, a törvények és az etikai normák betartásával, vagy sem. Sőt, már az is kihat egy vállalat társadalmi megítélésére, hogy egyáltalán hangsúlyt fektet-e arra, hogy dolgozóival megismertesse és betartassa a törvényeket, és hogy kialakít-e vállalati szabályzatokat a belső ügymenetre, valamint a törvények által esetleg nem, vagy nem kellő részletességgel szabályozott területekre vonatkozóan. Ilyenkor a belső szabályzatok kiegészítik, pontosítják a törvényi előírásokat, és a Philip Morrison belül általában előforduló konkrét esetekre szabják azokat. És azt a gondolatot sem hanyagolhatjuk el, hogy sokkal jobb kedvvel lehet egy olyan munkahelyen dolgozni, ahol világos szabályzatok vannak, amelyek mindenkire egyformán vonatkoznak, és amelyeket mindenki egyformán betart.- Igen, de ha eddig is voltak szabályzatok, akkor miért kellett újakat kiadni?- A májusban elkészült új szabályzatcsokor célja az, hogy a korábbi szabályzatokat egyszerűbb, közérthetőbb, felhasználóbarátabb formában fogalmazza meg, miközben alkalmazkodik a folyamatosan változó környezet elvárásaihoz. A szabályzatok mennyisége is csökkent, mert az új szabályzatok több egymással összefüggő korábbi szabályzatot összefoglalva tárgyalnak. A korábbi szabályzatok sorszáma háromjegyű volt; az újaké C- 1-től C-16-ig terjed. Tekintve, hogy a PM1 szabályzatok eredeti nyelve angol, a legalapvetőbbeket lefordítottuk és magyar nyelven is közzétettük az intranetén.- Hogyan viszonyul ezekhez a szabályzatokhoz az úgynevezett „Code of Conduct", azaz a Magatartási Kódex?- A Magatartási Kódex is PMl-szabályzat, de nem tartozik a C-1-C-16 sorszámú szabályzatok közé - gyakorlatilag ezek összefoglalója. Úgy tekinthetjük a Magatartási Kódexet, mint egy alapművet, amelyet aztán a többi, szakterületenkénti szabályzat pontosít és fejt ki részletesen. Ez tartalmazza egyébként a valóban minden egyes dolgozóra nézve kötelező, fontos és legáltalánosabb előírásokat. A Magatartási Kódex rövidebb, magyar nyelvű változatát nemrég brosúra formájában kiosztottuk azon dolgozóink között, akikre ez vonatkozik, és azt az Intranetén is bármikor el lehet olvasni. A csak angol nyelven elérhető bővebb változat ismerete a vezető beosztású munkatársaink számára kötelező.- Szerinted melyik a legfontosabb szabályzat?- Fontossági sorrendet ebben az esetben nincs értelme felállítani, mert olyan értékekről és olyan viselkedési elvárásokról van szó, amelyeknek kivétel nélkül eleget kell tennünk. Nincs olyan, hogy betartom az egyiket, de eltekintek egy másiktól. A különbség abban áll, hogy bizonyos szabályzatok meghatározott munkakörben dolgozók számára fontosabbak, mint más dolgozók számára. Például a vámeljárások során követendő szabályok nemigen merülnek fel a marketing osztályon dolgozók munkája során, viszont ők mindennap használják a marketingszabályzatot.- Mit mond a szabályzat például az érdekellentétekről?- Érdekellentétről ebben a témakörben akkor beszélünk, ha valakinek a személyes érdekei nem egyeztethetők össze a vállalat iránti felelősségekkel. Ilyenek minden vállalatnál léteznek, hiszen egyes munkakörökben bennfentes információkhoz lehet jutni, amelyek tisztességtelen felhasználásával anyagi előnyök érhetők el. Más munkakörökben az alkalmazottak az üzletfelek korrumpáló szándékának lehetnek kitéve, de az is előfordulhat, hogy egyes beszállítókhoz rokoni szálak fűznek valakit. A szabályzat nagyon szigorú normákat ír elő az
