Képmás, 2003

2. szám

KALANDTÚRA a délután egy óra körül csendes, de esténként zsúfolásig megtelő helyet. Aztán Ferit is még jobban a szivünkbe zárjuk, amikor közli, hogy ő ugyan menetközben szo­kott csak bekapni egy szendvi­cset, de a vendégeire tekintettel kivételt tesz, ebédeljünk valami meleget. Az ebédszünet pontosan tizenkilenc percet és negyven­négy másodpercet vesz igénybe, mire kezdenénk kicsit belejönni, már vége is van, és mire felo­csúdunk, már az Úcsai Dohány­boltban találjuk magunkat. Itt megfigyelhetünk egy gyökeresen más felfogású képviselői iskolát is: az egyik konkurens márka embe­re bejön, konstatálja, hogy „nincs cigi", majd alig egy perc múlva távozik. Az egyik diósgyőri garázs­boltban Tamást újabb kihívás várja, egy kereskedő, akit nem igazán érdekel, mit akar mondani neki a képviselő, és be is vallja, hogy jobban foglalkoztatja, papri­kás krumplit főzzön-e a gyerek­nek este, vagy főzeléket. Innen szép győzni, vonja le a tanulságot Ferenc, és mond mindjárt mellé egy másikat is: minden bolt olyan, mint az akvárium, nem mutatja kétszer ugyanazt a képet. Az Örs ABC-ben egy menyasszonnyal találkozunk, a Pici Csemegében pedig egy feleséggel. A feleség a Ferié, akinek rögtön két dolog jut eszébe: egyrészt, hogy jó lenne ELMENT A CSIGA CSAJOZN r\=3 Kedves Tamás, hogyan fogad­tad a felkérést, hogy legyél egy napra területi képviselő? Nem adtatok gondolkodási időt, de nem is volt rá szükség. Egy ilyen felkérésre nem szabad nemet mondani! Imádom a kalandot, szeretem magamat kipróbálni új helyzetekben, így azonnal igent mondtam. Megbántad? Viccelsz? Óriási élmény volt! Megismertem egy remek embert, aki szinte megszállottan végzi a munkáját, és leszámoltam néhány illúzióval. Nagyon szépnek, irigy­lésre méltónak tűnik kívülről ez a munkakör. Céges kocsival közle­kedsz, elegánsan öltözködsz, cé­ges mobiltelefonod, laptopod van, csinos boltoslányokkal flörtölhetsz. Ehhez képest percek alatt kide­rült, hogy a képviselőség nagyon kemény munka, feszes időbeosz­tással. Egyszerre vagy üzletem­ber, pszichológus, rakodómunkás, ipari alpinista, takarító, ráadásul egyedül dolgozol egész nap, a kollégáiddal csak ritkán találko­már otthon lenni, másrészt, hogy meg kell venni előtte a társasjá­tékot a gyermek születésnapjára. Úgyhogy a tempó még feszesebb lesz, posztercserék, polcrendezé­sek, polccsík-ragasztások, termék- ismertetők, Siker-pontozások követik egymást, és egyszer csak ott állunk az Avas Italbörze előtt. Délután öt óra van, a járdán kutyát sétáltatnak, gyerekkocsit tolnak, nyugdíjasok ülnek az árnyékban, a nap fénye megcsil­lan a panelház ablakain, és Ferenc azt mondja Tamásnak: Sárosi úr, a mai teljesítménye alapján Önt én tiszteletbeli területi képviselő- társammá fogadom! I EGY NAPRA zol. Ja, és soha nem tudod, mikor tudsz enni valamit, mikor fogsz hazaérni. Mindehhez nagy álló- képesség kell, és nagyon nyitott, közvetlen személyiség, mint a Páfrány Ferié. Első benyomásaid? Csak pislogtam. Ültünk a kocsiban, és a Feri öntötte rám az informá­ciókat, amik a képviselők hétköz­napi ember számára érthetetlen szlengjéből álltak, a kötőszavak­ból sejtettem csak, hol tartunk a mondatban. Arra gondoltam, hogy majd csinálom, amit ő, abból

Next

/
Thumbnails
Contents