Képmás, 2003

1. szám

a gépre. Ahogy az a nagy könyv­ben meg van írva, az első karton tartalma a földre borul, de nagyot csalódik az, aki arra számít, hogy a továbbiakban az alkalmi gépke­zelő kolléga csetlés-botlásáról fogunk írni - merthogy ilyen nem volt. Tamás imponáló gyorsaság­gal sajátítja el a tennivalókat, úgy­hogy nemsokára újabb és újabb feladatokat bíznak rá: cigaretta­szabványt tölt az adagolóba, új tekercs celofánt és gyűjtőpapírt igazít a gépbe, felrakja a cigarettás tálcákat, sőt, az adóbélyeget is ő helyezi a sebesen bólogató adago­lóba. „Van itt meló egyfolytában, nincs lazsálás", vonja le az élet által írt leckéből a tanulságot haj­nali fél háromkor, amikor a szabá­lyos minőségi önellenőrzést köve­tően tíz perc pihenőt tart. Az otthonról hozott szendvics bizto­sítja a további kalóriákat, egy Red Bull pedig szárnyakat ad a hátra­levő órákra. Kell is a serkentés, mert egy végigdolgozott nap után egy végigdolgozod éjszaka tény­leg kalandos tud lenni. És a java még hátra van! Tomi gyors haladását látva tanárnői mélyebb rejtelmekbe is bevezetik. Az „Ale Béla" megtévesztő felirat­tal ellátott munkaruhát viselő kereskedelmi marketing előadó a gép szívéig hatol: megismerkedik a „Felrakó nem üzemkész", a „Konvejor alól a tasakot kivenni", a „Celofánozógép áll" és a „Hiányzó címjelzék a tartónál" számítógé­pes feliratok értelmével, és a belőlük következő tennivalókkal. Csatornát tisztít, ragasztófejeket

Next

/
Thumbnails
Contents