Képmás, 2001

4. szám

KOLLÉGÁINK BÚCSÚ RUDITÓL Mindannyian tudjuk, érezzük, hogy Rudi távozásával a gyár egy fontos darabkája válik le. Azzal, hogy köztünk járt, köztünk élt, naponta gazdagodtunk, s most mégis, önző módon úgy érezzük, hogy távozásával szegényebbek lesznek hétköznapjaink. Mit tud Rudi, mi az a titok, ami szeretetreméltóvá, kedvessé teszi őt? Jókedvű, méghozzá önzetlenül jókedvű, szívesen osztja meg velünk vidámságát, és mert olyan színe­sen és jóízűen beszél, elvarázsol és kizökkent ben­nünket tárgyilagos hétköznapi dolgainkból. Rudi bölcs, nem olyan tudálékos, nogyszakállú módra, inkább olyan koravén, bogácsi gyerek módjára, - nem okoskodik helyettünk, hanem kételkedik helyettünk, majd végül igazi bölcs módjára engedi, hogy megtaláljuk magunknak a helyes választ. Rudi nagyon ért a szakmájához, ismeri az autók, az autózás minden csínját-bínját, mégsem tette elbiza- kodoftá a tudás és a tapasztalat, megőrizte szerény­ségét és szinte gyermeki lelkesedését és kíváncsi­ságát minden újdonság iránt. Rudi nagyon sokat tud sokunkról, az utastérben harmincöt év alatt tengernyi információ birtokába jutott. Mégsem használta ezeket az ismereteket sem a maga javára, sem más kárára. Rudi rendkívül diszkrét, megbízható és bár nagyon szeret beszélni, (és sokat is beszél, ez ténykérdés!) rosszindulattal talán még sohasem hagyta el szó a száját. Hát eljött az idő, búcsúzni kell. A búcsú pillanatai Rudi, a bölcs Kedves Rudi! Először is maradj mindig ilyen vidám. Másodszor pihenj, még akkor is ha azt gondolod, nem vagy fáradt. Majd meglátod, magad is meglepődsz, hogy milyen jól fog esni egy-egy hosszú alvás, és inkább attól tartunk annyi dolgod lesz, hogy nem is érsz rá bennünket meglátogatni! Azért ugye jut majd ránk is egy kis idő? Mindig szeretettel látunk. Kollégáid BÚCSÚZÓUL Nekem az újságkészítés mindig olyan volt, mint ajándékozni. Lázasan összeválogatni mindazt, ami a közönségnek tetszhet, jól megnézni, méricskélni, elvenni és hozzáadni, összegyúrni vele szívet­eket, majd gondosan becsomagolni és átnyújtani. Mindezt a várakozás nagy izgalmával. Nekem ez a hely, ahol dolgoztam, olyan barátságos volt, amilyen munkahely nem is nagyon lehet. Ottho­nosan és biztonságban éreztem magam. Szeretem az itt töltött éveket. Köszönöm mindezt Nektek, mindazon munkatársaimnak, akik miatt szerethetem életemnek ezt az időszakát. Már nem nyújtok át nektek több ajándékot, de szeretném, ha továbbra is hinnétek, ezek az írások értetek vannak, és a kommunikációs lehetőségek ezen kis szeletkéje nélkül hiányérzet töltene el mindannyiunkat. Kívánom nektek továbbá, hogy az élet minden területén legyetek nagyon elégedettek, és jól alakuljanak a dolgaitok itt a Philip Morrisnál. Útravalóul én is kaptam egy Képmást. Önmagam Képmását, ahogy a körülöttem dolgozók láttak en­gem. Tele van humorral, szeretettel, simogatással, vidám emlékezéssel, a búcsú érzésével... A KéPMásommal i

Next

/
Thumbnails
Contents