Képmás, 2000

2. szám

MUNKAVÉDELEM MUNKAHELYI ERGONÓMIA A Philip Morris kulcsfontosságúnak tartja, hogy barát­ságos és biztonságos munkakömyezetet biztosítson dolgozói számára. Ennek érdekében gondoskodik a megfelelő eszközökről, azonban elvárja, hogy min­den alkalmazottja munkakörétől és beosztásától függetlenül minden tőle telhetőt megtegyen a bale­setek és a foglalkozási megbetegedések megelőzéséért. Az ergonómia az a tudományág, amelynek célja, hogy az ember és környezete között kialakított kapcsolatot vizsgálja és javítsa, vagyis kellemesebbé tegye a munkát. Az ergonómia viszonylag új tudományágnak számít, hiszen tavaly ünnepelte ötvenedik születésnapját, s a hozzá kapcsolódó tudo­mányágak, mint a pszihológia vagy a gépészet, sokkal régebbi múltra tekintenek vissza. Az idők folyamán a tudósok rájöttek, hogy a termékeket, rendszereket az emberi és környezeti tényezők figyelembevételével kell megtervezni, mert így köny- nyebbé válik a munkavégzés, és ezáltal növekszik a dolgozók munkakedve és teljesítménye. A Képmás hasábjain most egy olyan cikksorozatot indítunk, melyben tanácsokat szeretnénk adni a munkánkban nélkülözhetetlen eszközök helyes használatához, munkahelyi környezetünk megfelelő kialakításához. Mostani számunkban az irodai munkavégzés egészségvédelmi tényezőivel fog­lalkozunk. Hangsúlyoznunk kell, hogy nincs egyszerű recept minden probléma megoldására, hiszen több tényezőt is figyelembe kellene venni, ha személyre szóló tanácsokkal szeretnénk szolgálni. Ezért általánosság­ban fogalmazzuk meg a javaslatainkat, melyeket mindenki úgy használ fel, ahogy oz a személyéhez és munkájához legjobban igazodik. Munkahelyünk, otthonunk nagymértékben befolyá­solja közérzetünket, hangulatunkat és nem utolsó­sorban teljesítményünket, állóképességünket. Senki sem szereti, ha egész nap légkalapács zaja mellett kell dolgoznia, vagy az irodájában nem megfelelő a hőmérséklet. Kutatások kimutatták például, hogy a megszokottnál (18-21 ”0 melegebb és hidegebb környezetben gyakrabban fordulnak elő balesetek, és a túl meleg illetve túl hideg nem csupán kellemetlen érzés, de nagyobb megterhelést róhat a szervezetünkre, mint maga a munkavégzés. Az iro­dai környezet levegőjének minősége sem mindegy a hatékony munkavégzés szempontjából. A szel­lőztetés nyáron éppolyan fontos, mint a téli időszak­ban, még ha a légkondicionáló optimálissá teszi is a levegő hőmérsékletét. A gyakrabban légcseréit, kellemes légterű helyiségekben a munka is jobban megy: az oxigéntől javul az agy működése, koncent­ráló képessége, a sejtek s az egész szervezet tel­jesítménye. Az 1999 októberében hatályba lépett munkahelyi dohányzási szabályok lehetővé teszik, hogy a dohányzók és nem dohányzók külön helyiségben vagy megfelelő szellőztetéssel ellátott külön iro­Nem dohányzók tippjei dohányzóknak • Szellőztessenek naponta többször, akár fél óránként is. • Rendszeresen ürítsék ki a hamutálakat, mert a hamu kellemetlen szagot áraszt. • Ne gyújtsanak ró, ha olyan valakivel társalog­nak, aki nem dohányzik. • Amennyiben közös légterű helyiségben szeretnének rágyújtani, ahol a nem dohányzók is vannak, ne csak futtában kérdezzék meg, hogy dohányozhatnak-e, hanem várják is meg a választ. daterületen dolgozhassanak. A szabályzat a dohányzók és nem dohányzók egymás iránti toleran­ciáját szorgalmazza, mely fokozott odafigyeléssel tovább növelhető. Maga az irodai munka is fárasztó lehet a test számára. A helytelenül beállított szék, a nem megfelelő világítás, a rosszul elhelyezett számítógép nemcsak fizikailag megterhelő, hanem növeli az egészségügyi problémák kialakulásának esélyét. Azért, hogy megóvjuk magunkat ezektől a problémáktól, legelőször ki kell alakítanunk a saját igényeinknek legjobban megfelelő irodai környezetet, másodszor pedig meg kell tanul­nunk és alkalmaznunk a hatásos munkamódszereket és testtartásokat. Az izmok, csontok és inak a túlzott vagy egyoldalú igénybevétel esetén könnyen megfájdulhatnak, és krónikus megbetegedések alakulhatnak ki. A helyes testtartás tehát nagyon fontos, de mit is jelent ez? A széken úgy üljünk, hogy hátunk alsó részét támasszuk a szék támlájához. A szék magasságát úgy állítsuk be, hogy lábunk könnyedén elérje a talajt, és kezünkkel meg tudjunk támaszkodni az íróasztalon. A kéztámasz segít abban, hogy vállaink és hátunk fórad- ságérzése csökkenjen. Az ülés szöge a legjobb, ha 90- 135 fok között van, mert így a csípő kiegyenesedik, az alsó gerinci csigolyák igazodnak egymáshoz, kiegyen­lítve és csökkentve ezzel a porckorongokra nehezedő

Next

/
Thumbnails
Contents