Egri Dohánygyári Híradó, 1997

2. szám

Közös gondolkodással és cselekvéssel - közös jövőnk érdekében __________________ A mikor egy gazdálkodó szervezet elér egy bizonyos érettségi fokot, a későbbi üzleti sikereihez mindenképpen meg kell határoznia, milyennek akarja látni önmagát a jövőben. Mivel minden szervezet emberekből áll, gyakorlatilag valahányszor a vállalat jö­vőképéről beszélünk (amelyet gyakran az angol „vision” szóval fejezünk ki) vagy vál­lalati kultúrát, vállalati értékeket és köve­tendő mintákat említünk, ezen mindig azt kell érteni, ahogyan az adott vállalat dolgozói a belátható jövőben elképzelik szervezetüket és benne önmagukat. Már maga az a tény, hogy a vállalat min­den szintjén - a szakszervezetet és az üze­mi tanácsot is beleértve - az emberek felismerték és kifejezésre juttatták azt az igényüket, hogy foglalkozzunk a vállalati kultúrával összefüggő kérdésekkel, bi­zonyítja, hogy a vállalatvezetésnek igaza volt, amikor támogatta az erre irányuló együttes gondolkodást. Mivel az alapvető szervezeti és felépítésbeli követelmények már teljesültek, ideje a vállalati kultúrával és szervezeti hatékonysággal összefüggő ; témákat kiemelten kezelnünk 1997-ben. Mint már korábban elhangzott, a Philip- Morris Egri Dohánygyár sikeresen befe­jezte az átalakulást és elfoglalta jól megérdemelt helyét a Philip Morris vállala­tok csoportján belül. A vállalat keresztülment a szervezeti fejlődés ter­mészetes szakaszain: 1. megtalálta versenyképes pozícióját a magyar piacon, 2. változatos termékekből álló termékcsalá­dot fejlesztett ki, 3. megteremtette a szükséges erőforrásokat, 4. kiépítette a hatékonyság szervezeti kereteit és 5. meghatározta az eljárási szabályokat, rögzítette a működés irányelveit. Most, hogy már lefektettük az erős és jól működő piaci szervezet alapjait, kiváló a termékskálánk és magasan képzettek a dolgozóink, meg kell tennünk a döntő lépést a szervezeti fejlettség olyan magas foka felé, amely még a sikeres vállalatoknál is ritka. Hogyan lehet elérni a szervezeti fej­lődésnek ezt a szintjét? A fentebb említett elemek mind szüksége­sek hozzá. Ugyanakkor ennyi még nem elég a vállalat jövőjének és sikerének szava­tolásához. Ehhez az is szükséges, hogy min­den egyes dolgozónk értse azokat az értékeket és magatartásformákat, amelyeket a vállalat követendő példaként állít elénk. A Philip Morris csak akkor veheti át a pi­acvezető pozíciót Magyarországon, ha a dolgozók túlnyomó többsége előtt világos, melyek ezek az értékek, ha könnyen tud azonosulni velük. Ezáltal a dolgozók meg­találhatják a módját, hogy adott munkahe­lyi feladataikat személyes célkitűzéseikkel összhangban végezzék. A vállalat csak akkor lehet első a piacon, ha elkötelezett alkalmazottai a tőlük telhető legjobb tel­jesítményt nyújtják - és eközben jól érzik magukat a munkahelyükön. Egymástól is el kell várniuk, meg kell követelniük, hogy egyformán magas teljesítményt nyújtsanak és hozzájáruljanak a vállalat eredményei­hez. Ennek a magatartásnak kell meghatározónak lennie a személyes kap­csolatokban, a vállalati részlegek közötti viszonyban, bármely olyan kapcsolatban, amelyben az egyik fél a vállalatot jeleníti meg (legyen az az egyén, gazdasági egy­ség, vagy a vállalat egésze), a másik pedig valamely külső üzleti partnerünk. A vállalat értékeivel összhangban való munkavégzésnek és gondolkodásnak azt kell jelentenie, hogy a vállalat valamennyi alkalmazottja a vállalati kollektíva és a szélesebb értelemben vett közösség meg­becsült tagja. Milyen a magunkról és a vállalatunkról alkotott véleményünk, hogyan látjuk a jövőt, amely valamennyiünket ösztönöz? Melyek a közös elemek az említett értékek­ben és viselkedésmintákban, amik meg­felelnek mindannyiunk elképzelésének? Ezeket a kérdéseket a vállalat legfelső szintű vezetése már felvetette - de a válasz mindannyiunkat érinti. Csak így vál­hat közös ügyünkké, az eredője pedig közös kincsünkké. Minden dolgozónak ki kell vennie részét az együttes erőfeszítés­ből, amellyel azt akarjuk meghatározni, hogyan fejlődjön tovább az említett vállalati kultúra. Mindannyiunknak nyíltan vé­leményt kell nyilvánítanunk erről, hogy tel­jes körű legyen a megértés és később az egyetértés is. Ebbe az irányba tett első lépésként február 20-ikán, az éves nagyértekezlet után mint­egy kétszázan két és félnapos munkaértekezletet tartunk (a "műhely" je­lentésű angol "workshop" szó jobban kifejezi a meghívottak aktív részvételét). A tanácskozás hatékonyságának fokozása érdekében nem engedjük meg, hogy bár­mi félbeszakítsa a közös gondolkodást (a halaszthatatlan, sürgős termelési-üzleti problémákat a szünetekben igyekszünk majd megoldani). Az együttes gondol­kodás első, kezdeti körvonalait tehát a dol­gozóknak ez a csoportja vázolja majd fel. A második szakasz mintegy hatszáz fő részvételével tartandó munkaértekezlet (workshop) sorozat lesz, amely az elképzelések kiterjesztését, valamenynyi dolgozó bevonását jelenti majd. A harmadik lépcső pedig az ugyancsak angol szóval emlegetett "coaching and mentoring", azaz utánpótlás-nevelő, támo­gató-segítő képességek fejlesztésével foglalkozó vezetési tréning lesz. Ennek az a célja, hogy azok az értékek és maga­tartásminták, amelyeket valamennyi dolgo­zó együttesen vállalati kultúránk és vállalati jövőképünk lényeges elemének tekint, valóban beépüljenek mindennapi tevé­kenységünkbe, hogy elérhessük a megcél­zott szervezeti tökéletességet.

Next

/
Thumbnails
Contents