Egri Dohánygyári Híradó, 1997

12. szám

■mm

warn

m

HÍRHELiKON

Philip Morris úr és a többiek

__

A Philip Morris Companies Inc. a világ legnagyobb dohányipari vállalata, a világ második legnagyobb élelmiszer ipari és harmadik legnagyobb söripari cége. Cégünk erejét többek között világmárkái adják: portfóliónkban 68 olyan márka szerepel, melyek 1996-os forgalma (egyenként) meghaladta a 100 millió dollárt. Ezen belül van 12 márka, melyek tavalyi forgalma (egyenként) meghaladta az 1 milliárd dollárt: ilyen többek között a Marlboro, a Kraft, a Miller, az L&M, a Jacobs, a Maxwell House, a Philip Morris és a Milka. A cég “zászlóshajója", a világ legkeresettebb fogyasztási cikke, a Marlboro egymaga 23 milliárd dollárt produkált 1996-ban.

Sokan felteszik a kérdést, vajon léteztek-e a- zok az emberek, akiknek nevét ezek a nagyszerű márkák, illetve a Philip Morris leányvállalatai viselik. A válasz a legtöbb esetben: igen.

Kezdjük a világcégünk elődjének számító kis vállalkozás alapító atyjával, magával Philip Morris úrral (7-1873)1 Születési dátumát senki sem tudja hitelt érdemlően megnevezni, de azt tudjuk, hogy Morris úr angol volt, első dohányboltját pedig a londoni Bond Streeten nyitotta meg 1847-ben. Az első Philip Morris cigaretták rendkívül szigorú előírások szerint, kifejezetten az ő megrendelésére készültek. Noha Morris úr közvetlenül sohasem reklámozta egyetlen márkáját sem, ügyfelei között olyan kiválóságok szerepeltek, mint Cecil Rhodes, Sir Joseph Chambarlain és a Rothschild család tagjai. Morris merész vállalkozó szellemét jól példázza az, ahogyan a bérkocsisokból alkalmi értékesítési-disztirbú- ciós csapatot verbuvált. Ha egy Londonba látogató idegen arról faggatta a bérkocsist, hol lehet a városban jó fajta szívnivalót kapni, a kocsis elfuvarozta az illetőt Morris úr üzletéhez. Mialatt a vevőt a boltban kiszolgálták, a kocsis cigaretta vagy szivar formájában megkapta jutalmát egy mellékbejáratnál.

Morris úr 1873-ban meghalt, mindössze három évvel azt követően, hogy divatos üzletét áttelepítette a New Bond Street 22. szám alá. Az üzletet özvegye, Margaret asszony vitte tovább Philip Morris fivérével, Leopolddal közösen, aki a cégnevet is megváltoztatta Philip Morris & Company-ra. 1902-ben New Yorkban bejegyezték a részvénytársaságot Philip Morris and Co. Ltd. néven, és ez a név nemsokára ugyanolyan nagy megbecsülésnek örvendett az Egyesült Államokban, mint Angliában már jó fél évszázada. Ma már a magyar fogyasztó számára is ismerősen cseng a Kraft Jacobs Suchard cégnév: a Philip Morris leányvállalata, a Jacobs Suchard 1992-ben vásárolta meg a Csemege Édesipari Gyárat, melynek 1993 novembere óta Kraft Jacobs Suchard Hungária Kft. a neve, olyan közkedvelt hazai márkákkal, mint a Sportszelet, a Szamba, a Lottó, a Bohóc, illetve a százéves múlttal rendelkező Milka kiváló termékei. Igen jelentős a kávépiaci részesedése is, legismertebb termékei a Jacobs Krönung, a Jacobs Mastro Lorenzo és a Jacobs Merido Mocca. Bizony, ezek a kitűnő márkák is egykoron élt iparosok és kereskedők nevét viselik.

A merész vállalkozó,

Mr. Philip Morris

James Lewis Kraft (1873-1953) német bevándorlók fiaként látta meg a napvilágot az Egyesült Államokban. Harmincéves korában mindössze 65 dolláros tőkével alapította meg Chicagóban élelmiszerekre szakosodott boltját. Négy fiával együtt keményen dolgozott, hasznosítva az élelmiszeripar, főként a sajtgyártás terén gyűjtött tapasztalatait. Ez alapozta meg a Kraft márka népszerűségét, amely ma is töretlen világszerte.

Johann Jacobs (1869-1958) 1895-ben, mindössze 26 éves fejjel nyitotta meg élelmiszer-különlegességeket árusító üzletét Észak-Német- országban. A brémaiak hamar megkedvelték a boltot: remek kávét, teát, csokoládét és kekszeket, kétszersülteket forgalmazott. Önálló kávépörkölő üzemet hozott létre, ügyfélköre jelentősen és gyorsan nőni kezdett. Később unokaöccse, Walther J. Jacobs is beszállt az üzletbe, és igazán ő vitte sikerre a Jacobs kávét, amely a második világháború után már elismert országos márka volt. 1982-ben a Jacobs kávécég és a SuchardTTobler (Interfood) egybeolvadt, közösen létrehozva a Jacobs Su- chard-t.

Philippe Suchard (1797-1884) első édességboltja 1825-től fogadta a vevőket a svájci Neuchátel városban, amelyet mindannyian - legalábbis hírből, az FTR révén - jól ismerünk. A helyi arisztokrácia körében gyorsan nőtt hírneve, hála finom csokoládéinak, és 1842-ben Suchard kitüntetést is kapott a berlini királyi udvartól. Suchard egyébként rendkívül figyelemre méltó személy volt minden tekintetben. Amellett, hogy kiépített egy világhírt szerzett csokoládévállalatot, ő hozta létre Svájc első kereskedelmi gőzhajótársaságát, továbbá vett egy óriási földingatlant az Egyesült Államokban, amelyet kis parcellánként, olcsón eladott hátrányos helyzetű svájci bevándorlóknak. 1859-ben még az Alpokon is átkelt, Franciaországba ment, hogy részt vegyen a solferinói csata sebesültjeinek ápolásában. Ezt a nagy emberszeretetre valló tettét megismételte az 1870-71-es francia-porosz háború idején Strasbourg-ban. Hetvennégy éves korában elképesztő világkörüli utazásra indult (mint az idős Tolsztoj): járt Egyiptomban, Indiában, Kínában és az Egyesült Államokban, ahol San Fran- ciscótól New Yorkig sok várost felkeresett, mielőtt visszatért Svájcba. Nem egészen fél év alatt több mint 40 ezer kilométert tett meg. Úttörő szelleme abban is megnyilvánult, ahogyan alkalmazottairól gondoskodott: bölcsődét létesített a dolgozók gyermekeinek, vállalati étkezdét és még egy lakásprogramot is beindított, ami a maga idejében forradalmi újításnak számított.

Amikor 1884-ben meghalt, az egyik búcsúztató beszédben ez állt: “Az ország egyik legböl- csebb, legtevékenyebb iparosa volt, jó hazafi, akinek emberi érzések laktak a szívében, aki szerette a szépséget és aki jó atyja volt alkalmazottainak". Suchard fia, Philippe felgyorsította apja vállalkozásának növekedését, nemzetközi kiállításokon növelte a cég jó hírét, és 1876-ban a Suchard cég már mintegy száz embernek adott munkát Neuchátelben. A Svájcon kívüli jelentősebb terjeszkedés a XIX. század végén kezdődött. 1880-ban megvásárolta a németországi Röttelnben lévő gyárat, majd 1888-ban az ausztriai Bludenzben lévőt. Aztán jött Párizs (1903), majd a spanyolországi San Sebastián (1909). Az első világháború után a Suchard S.A. világvállalattá nőtte ki magát, új gyárakkal Argentínában, Belgiumban, Kanadában, Angliában, Franciaországban, Olaszországban, Lengyelországban, Romániában, Dél-Afrikában és az Egyesült Államokban. Ma már, mint említettük, nálunk is jelen van és eredményesen működik.