Egri Dohánygyári Híradó, 1995
1995-08-01
(folytatás az 1. oldalról) Többen közülük igen szép reményekkel néztek a másnapi futam elé, és sikert jósolt az esélyeket latolgató elegáns közönség is. E reményeket - a versenyzés már csak ilyen - egyedül Bergernek sikerült valóra váltania: ő harmadik lett, és ezzel dobogós helyet szerzett a Ferrarinak és a Marlborónak. Häkkinen rögtön az elején kiesett géphiba miatt, és hasonlóképpen járt később az ugyancsak esélyes Alesi is. Hiába, egy technikai sportban nemcsak az emberi ügyességnek, de az ember alkotta szerkezetek strapabírásának is szerepe van... Persze, a magyar futamot nemcsak azért hívják Marlboro Nagydíjnak, mert sikert várunk pilótáinktól, hanem mert főszponzorai vagyunk ennek a világszerte mintegy százmillió tévénéző által figyelemmel kísért sporteseménynek. A Marlboro elismerésre méltón teljesítette a főszponzori státussal együtt járó kötelezettségeit: marketingeseink, hostesseink lelkesen és precízen dolgoztak, ajándékboltjaink rekordmennyiségű árut adtak el, zászlóink, felirataink ott díszelegtek minden lehetséges és fontos helyen a verseny helyszínén. Nem is lehetett vitás, hogy ez a hétvége a Marlboro hétvégéje volt, amint arról a svájci központból érkezett delegáció tagjai - köztük André Calantzopoulos - is meggyőződhettek. Ők igen aktívak voltak: a szombati fogadáson éppúgy részt vettek, mint a vasárnapi futamon. Láthattuk őket a VIP-sátorban, a Marlboro McLaren boxában, a Marlboro vendégsátrában. Kivették tehát a részüket az eseményekből, akárcsak azok a dolgozóink, akik személyesen is tanúi lehettek a legendás versenysorozat magyarországi futamának. Elmélyülten a boxban Blundell és Häkkinen a bemutatkozó körben
