Egri Dohánygyári Híradó, 1995

1995-01-10

Üdülési alternatívák Építsünk, vagy béreljünk? Igaz, hogy a nyár még messze van, de már most többeket foglalkoztat, hol lehet majd üdülni 1995-ben. Nos, elmondhat­juk, hogy ez a probléma azokat is erősen foglalkoztatja, akik ebben döntésre hiva­tottak. Számukra azonban nemcsak az a kérdés, hogy mi legyen az idén, hanem az is, hogyan lehet mindenki számára előnyös, hosszú távra szóló megoldást találni. Ehhez ugyanis számos kérdésre kell fe­leletet találni. Mi legyen a balatonsza- badi üdülő helyett? Fejlesszük-e a felsőtárkányi ingatlanunkat? Mi legyen a kékestetői faépülettel és a sarudi telkek­kel? Béreljünk, vagy inkább építsünk üdülőt? És ha igen, hol? Üdültetési ten­der helyett van-e más lehetőség a sza­badidő eltöltésére, megszervezésére? Dilemma tehát van szép számmal, és hogy ebben a cseppfolyós állapotában mégis foglalkozunk a témával, annak oka az, hogy szeretnénk a dolgozóinkat infor­málni a jelenlegi helyzetről. Rövidesen ugyanis egy kérdőívet kapnak majd kéz­hez, amelyen az üdüléssel kapcsolatos elvárásaikról, elképzeléseikről adhat­nak számot, és az így beérkező javas­latokat beépítik majd a mostanság ala­kuló koncepcióba. Éppen ezért kérjük, hogy a kérdőíveket figyelmesen töltsék majd ki, és az ötleteiket mindenképpen rögzítsék. Higgyék el, tényleg sokat segítenek ezzel. Van a vállalatnak egy üdülője Balatonszabadiban, az ott töltött nyarak­ra bizonnyal sokan emlékeznek még - és talán arra is, hogy állaga leromlott, olyannyira, hogy tavaly már nem is hasz­náltuk. Mivel üzemeltetése számos hát­ránnyal járt, a vállalat vezetése az Üzemi Tanáccsal egyetértésben úgy döntött, hogy eladja. A szakértők negyven millió forintra értékelték, ám mindössze egy vé­teli ajánlat érkezett, és mindössze tízmil­lió forintot kínáltak érte - úgy tűnik, má­sok sem nagyon láttak benne fantáziát. Az éppen elképzelhető lenne, hogy az in­gatlanon egy teljesen új, modern üdülőt építsünk - a kérdés csak az, hogy pont a Balaton mellett van-e ilyenre szüksé­günk, vagy egy Egerhez közelebbi hely lenne előnyösebb. A felsőtárkányi üdülőnk jelenleg is nép­szerű, különösen a budapesti kollégáink körében. A hétvégeken teltházzal üze­mel, annak ellenére, hogy erre is ráférne egy felújítás, amire egyébként az idén valószínűleg sor kerül. Az egriek közül sokan azt mondják, túl közel van ahhoz, hogy az ott töltött időt nyaralásnak tekint­hessék, ennek ellenére számos előnnyel rendelkezik, nem csoda, hogy több el­képzelés is született a fejlesztésére, le­hetne belőle oktatási központ, szabad­idő-centrum, sőt a kettő együtt is. A gyárudvaron található sportpálya és a rossz állapotban levő szociális épület sorsa szintén bizonytalan. Arra is gondol­ni kell, hogy a gyár fejlődésével szükség lehet újabb épületekre a termeléshez, és csak erre lehet terjeszkedni. A főszer­kesztő felvetett egy olyan variációt, hogy az alagsorban lehetne az uszoda, a föld­szinten és az első néhány emeleten az üzemek, fölöttük az irodák, a tetőn téli­kert, körbeforgó étterem, kaszinó és he­likopter-leszállópálya. Ezt a tervet egye­lőre elvetették, de Bódiné Erzsiké meg­ígérte, hogy a szaunát mindenképpen megmentik, valószínűleg Felsőtárkányban állítják fel újra. A vállalat rendelkezik még két üres telek­kel a Tisza-tó közelében, Sarudon, eze­ken semmi nincs, még közművek sem, de valamiféle sátortábor, vállalati kem­ping kialakítása elképzelhető. A Kékeste­tőn levő faház állapota sajnos szintén rossz, ráadásul a föld, amin áll, Gyön­gyösé, a polgármester bármikor elrendel­heti kártérítés nélküli lebontását - ezzel tehát talán tanácsosabb nem is számol­ni, ha az alternatívákat keressük. A most felsoroltakból nem következik, hogy az idén csak gondolkodni fogunk, üdülni nem. Ahogy tavaly, úgy az idén is bérelünk üdülőket, úgyhogy amíg ^ kér­dőívet töltik majd, egyúttal összeírhatják a listát is: milyen holmikat kell becsoma­golni a bőröndbe egy kellemes vállalati nyaraláshoz. Bemutatkozik jogtanácsosunk 1965-ben születtem Egerben. Folyamato­san ebben a városban éltem egészen az egyetemi tanulmányaim megkezdéséig. 1989. februárjában fejeztem be az ELTE ÁJTK-t. 1989. márciusától az Egri Városi Bíróságon dolgoztam két évig fogalmazó­ként, majd a szakvizsgák letételét követő­en a köztársasági elnök kinevezett bíró­vá. Polgári bíróként elsősorban kötelmi jogi (szerződéses, kártérítési) ügyekkel foglalkoztam. A múlt évvégén úgy döntöttem, hogy elfo­gadom a ED. Kft. ajánlatát, s cégük jogta­nácsosaként dolgozok tovább. Úgy érzem, hogy az ezen munkakörben végzendő munka több tekintetben lehetőséget nyújt szakmai ismereteim, illetve idegennyelv-tu- dásom szélesítésére, fejlesztésére, s Eger­ben más munkáltatónál el nem érhető ta­pasztalatok megszerzésére. Az ED-nél el­töltött három hét tapasztalatai bizakodóvá tesznek, hogy a várt lehetőségek valóban megnyílnak előttem, ugyanakkor azt is lá­tom, hogy azok kiaknázása csak kemény munka révén lehetséges. Munkámmal szeretném segíteni a kollégákat, hogy sa­ját feladataikat minél eredményesebben láthassák el. Öt éve nős vagyok, már csaknem kétéves kislányommal töltöm a szabadidőm túlnyo­mó részét. Szeretek túrázni, a városi kispá­lyás labdarúgó-bajnokságban a Vis Maior csapatában játszom. Dr. Nagy Attila

Next

/
Thumbnails
Contents