Egri Dohánygyári Híradó, 1995

1995-03-10

Pénzüg /! szállítógépes kapcsolat a bankokkal A pénzügy tevékenységéről Brunner Katalin, cégünk treasurerje számolt be. Először grafikonokkal mutatta be az Egri Dohánygyár helyét a dohányiparban, rámutatva, hogy bár piaci részesedésünk szerint a harmadik helyet foglaljuk el, pénzügyi adatok alapján a második helyet tudhatjuk magunkénak, ami annak köszönhető, hogy elsősorban magas és közepes árfekvésű cigarettamárkákat forgalmazunk. Tőkenagyság szerint a Debreceni Dohánygyárral azonos méretűek vagyunk, a Pécsi Dohánygyár azonban 1 milliárd Ft-tal nagyobb tőkével rendelkezik. Az Egri Dohánygyár pénzügyi eredményeit az 1992—1994 évek összehasonlításában mutatta be. Az eltelt időszak alatt az árbevételünk ki­egyensúlyozottan emelkedett, 1994-ben elér­te a 7,3 milliárd Ft-ot. A fogyasztási adó na­gyobb arányban emelkedett, így 1994-ben már meghaladta a 8,9 milliárd Ft-ot. A fogyasztásiadó-emeléseket piacpolitikai okokból nem követtük az árainkkal, ami az eredmény csökkenésével járt. Jelentős összegeket, évi 6—800 millió Ft-ot fordítottunk beruházásokra, amelyek megvalósítására hiteleket vettünk fel. A hitelek kamatterhe szintén az eredmény csökkenésével járt. Az előzőekből adódóan eddig nem voltunk nyereségesek, de a veszteségünk tervezett volt, és elfogadott, mivel a vállalat építésének időszakát éltük. Egy modern nagyvállalat tevékenysége elképzelhetetlen hatékony kommunikációs rendszerek és gyors, alkalmazkodóképes számítógépes hálózat nélkül. Ezek kiépítése és folyamatos fejlesztése az ICS feladata. Munkájukról, terveikről Kovács Ibolya főosztályvezető számolt be. Cégünk fejlődése híven tükröződik a számí­tógépek és a felhasználók egyre növekvő számában. Egy év alatt a gépek száma 34 százalékkal 157-re, a felhasználóké 42 szá­A pénzügyi osztályok eredményeiről elmondta, hogy az elmúlt években a szer­vezet és módszerek fejlesztését helyezték előtérbe. Számítógépes rendszereket vezettek be, adatbázisokat hoztak létre, majd a különböző rendszerek összekapcso­lását végezték el. Bevezették a SUN köny­velési rendszert, amely egyaránt megfelel a magyar ill. a Philip Morris könyvelési elő­írásainak, és egyaránt alkalmas a dollár­ban és a forintban való könyvelésre. Az Expandable rendszer bevezetésével megvalósult a számlázás gépesítése, amely szerint az áru megrendelésétől kezdve számítógépen történik az adminisztráció. Uj program segítségével folyik a bérelszámolás, amely programhoz kapcsolódva közel 800 dolgozónak nyitot­tunk bankszámlát. Számítógépes kapcsolatot építettek ki több bankkal, amellyel bármikor be tudnak tekin­teni a bankszámláink forgalmába, jelentősen segítve ezzel a havi 5 milliárd Ft-os pénzfor­galom lebonyolítását. Üzleti partnereinknek adott hitelkeretek ellenőrzési rendszerét alakították ki, amely Magyarországon meglehetősen példátlan eredménnyel járt: az év végén egyetlen napi késedelmes fizetés sem fordult elő, ugyanakkor amikor a konkurens cégeknek ugyanazzal a vevőkörrel kapcso­latban több száz millió Ft késedelmes illetve behajthatatlan kintlévősége volt. zalékkal, 245-re nőtt. Az osztály kifejlesztet­te a tartalékalkatrészeket nyilvántartó rend­szert. Már alkalmazzuk azt az eljárást, hogy az eladási adatokról értesül a könyvelés is. A minőségellenőrzés számára a készter­mékek vizuális ellenőrzését segítő progra­mot készítettek. Az értékesítés és a marke­ting számára továbbfejlesztették a két éve bevezetett eladási információs rendszert, illetve a pénzüggyel együttműködve megteremtették a marketing-költségek helyi nyilvántartásának technikai hátterét. A pénzügy számára kiépítették az összes jelentős bankkal a közvetlen adatkapcso­latot, fejlesztették a SUN könyvelési rendszer egyes elemeit, a gyárban pénz­automatát állítottak fel, és kidolgozták a pénztár-programot. Mindezen tevékenységeket a számítás- technikai csoportban kilenc állandó munka­társ és két egyetemi hallgató végezte, a felhasználókkal pedig a segítők tartották a mindennapos kapcsolatot, akik eldöntötték egy-egy igényről, problémáról, hogy szakta­nácsadást, technikai segítséget, illetve rendszerfejlesztői közreműködést kíván-e A pénzügy osztályok célkitűzései 1995-re többek között a jelentések színvonalának javítása, ill. a szakmai tudásszint emelése. Továbbá a költségek csökkentése, fokozott figyelemmel a tervezésre, valamint a tervezett és tényleges költségek összeveté­sére, ellenőrzésére. Befejezésként elmondta, hogy kiemelt feladatuknak tekintik a társosztályokkal való kapcsolatok javítását, mert a jobb információs szolgáltatások nyújtásától ill. igénybevételétől mindannyiuk eredmé­nyességének javulását várják. a megoldása. Az idei évben számos tennivaló vár az ICS-re is: Budapestet, illetve Egert gyorsvo­nallal kötik össze, ami nemcsak az adatát­viteli, de a telefonhálózatot is magába fog­lalja, és bekötik a bervai raktárt is, így mind­három telephely egységes kommunikációs láncot alkot majd. A gyártáson az Expandable teljesen új struktúráját vezetik be, a technikai osztályt egy számítógépes beszerzési rendszerrel teszik hatékonyabbá, az értékesítés új in­formációs rendszert kap, a pénzügy részé­re pedig megoldják a jelentési funkciók to­vábbfejlesztését. Oktatási centrumot hoz­nak létre annak érdekében, hogy a mintegy kétszázötven közvetlen felhasználó megfe­lelő képzést kapjon. Az ICS-nél olyan megoldások kidolgozását tartják legfőbb feladatuknak, amelyek elő­segítik a gazdaságos, hatékony és nyere­séges termelést, a cég sikeres üzleti tevé­kenységét. Olyan fejlesztésekre törekszenek, amelyek nemcsak a mai, de a jövőbeni igényeket is képesek lesznek kielégíteni rugalmas alkal­mazkodásuk révén. ICS ! nő a felhasználók száma

Next

/
Thumbnails
Contents