Egri Dohánygyári Híradó, 1994
1994-01-01
Partnerköszöntő a Bartók-házban A meghívott vendégeket Courtier úr fogadta Bartók emléktárgyait mustrálja Presser Gábor és Courtier úr Nagy Ervin a zongoránál Bensőséges ünnepségen köszönte meg a tavalyi évben tanúsított együttműködést a Philip Morris legfontosabb magyarországi partnereinek Courtier úr. A zártkörű eseménynek a budapesti Bartók Béla Emlékház adott otthont, ahol január huszonegyedikén, a Magyar Kultúra Napjának előestéjén köszöntötték a vendégeket, köztük a PM-el kapcsolatban álló tanácsadó cégek, reklámügynökségek kép viselőit, a PM Magyar Balettdíj kuratóriumának tagjait és más jeles személyiségeket. Az alkalomhoz illően nem mindennapi program tette különlegessé az estet: a fiatal, de máris világszerte koncertező zongoraművész, Nagy Ervin hangversenye, aki Haydn Esz-dúr szonátáját és Liszt Dante szonátáját adta elő a külön erre az alkalomra hozatott Steinway zongorán. Mint a nagy koncerttermekhez szokott művész bevallotta, kicsit zavarta, hogy karnyújtásnyira ül tőle a közönség, és ilyen közelről figyelő szemek kereszttüzében kell játszania, de ez produkcióján nem érződött: magabiztosan, lendülettel, energikusan interpretálta a műveket. A koncert előtt Courtier úr rövid beszédben üdvözölte Révész Anna tolmácsi segítségével a meghívottakat, kiemelve, hogy a tavalyi igen sikeres év volt Magyarországon a Philip Morris számára, hiszen iparágában a leggyorsabb növekedést produkálva sikerült növelnie piaci részesedését, és ez is igazolja a PM és az Egri Dohánygyár privatizációs programjának elgondolásait. Egyúttal kifejezte azt a reményét, hogy az idén is folytatódik az együttműködés a meghívott vendégek által képviselt cégekkel, vállalkozásokkal, alapítványokkal, és nemcsak gazdasági téren, de szociális és kulturális programok megvalósításában, illetve támogatásában is. BAJBAN KÖZEL A SEGÍTSÉG Megható levelet hozott decemberben a posta a Dohánygyárba. Ennek idézzük most a legfontosabb gondolatait. Tisztelt igazgató úr! December 15-én a déli órákban a Törvényház útról a Vörösmarty útra kanyarodva a közlekedési lámpa piros jelzésére megálltunk kocsinkkal. A Matáv egyik gépkocsija hátulról Trabant Hycomat kocsinkba belerohant és összetört. A sofőr elment azzal, hogy vállalati az autója és rendőrt kell hívnia. Negyedórái várakozás után bementem a Dohánygyár portájára, hogy rendőrt hívhassak a balesethez. Amiért most önnek írok, annak oka az, hogy a porta és a telefonos szolgálat dolgozói, valamint két egészségügyi dolgozójuk példa nélküli gondoskodást tanúsítottak velem szemben. Igazán büszke lehet az igazgató úr, hogy ilyen munkatársai vannak. Senkinek nem tudom a nevét, de ön. biztosan tudni fogja, hogy kik teljesítettek abban az időpontban a portán és a rendelőben szolgálatot. Nagyon kérem az igazgató urat, hogy nevemben a legmesszebbmenő köszönetemet és hálámat szíveskedjen kifejezni nekik. Köszönettel: Tóth Zoltánná, Eger, Széchenyi u. 38. A jelzett időpontban, azaz december 15-én déltájban Nagy Géza és Bállá Ildikó, GROUP 4 munkatársai voltak a portán, a rendelőben Nagy Ferencné és Simon Mártonná teljesítettek szolgálatot. Azt tették, ami elemi kötelessége mindannyiunknak: segítettek egy bajban lévő emberen. Am manapság oly sokan megfeledkeznek erről, hogy mégis dicséret és köszönet illeti őket, ahogy levélírónk is írta. Annál is inkább, mert tettükkel nemcsak saját emberségükről tettek tanúságot, de a Dohánygyár jó híréhez méltón cselekedtek.