Egri Dohánygyári Híradó, 1994
1994-01-01
A dohányiparról írja a Magyar Nemzet Kulcsszavak: minőség, fejlesztés, támogatás Mit említene első helyen a Philip Morris amerikai multinacionális cég magyarországi, az Egri Dohánygyárban végrehajtott beruházásával kapcsolatban? — kérdeztük Garam- szegi Gábortól, a PM-Egri Dohánygyár Kft. vállalati kapcsolatokért felelős igazgatójától. G. G.: — A minőségbiztosítás rendszerét, mert igen szigorú követelményekhez igazodik. Ehhez a rendszerhez gépek, eszközök sora kapcsolódik, melyek mind a minőséget garantálják. Ezen belül pedig említeném még a számítógépes hálózatot, amely joggal mérhető a Philip Morris hasonló külföldi hálózatához és ahhoz egyben illeszthető is. MN.:— Ezek nyilván jól szolgálják a termék és a munka magas színvonalát, a kollektívát, de még mit nyert az Egri Dohánygyár a külföldi privatizációval? G. G.: — Említhetném a szociális létesítmények korszerűsítését, az emberi környezet javulását. De ugyanilyen fontos a képzés, ami egyrészt nyelvi, másrészt műszaki, harmadrészt pedig a vezetési kultúra színvonalának fejlesztését célozza, ami legalább olyan fontos, mint a technikai képzés. A Philip Morris irányítási filozófiájának lényege, hogy a problémákat ott kell megoldani, ahol jelentkeztek. M. N.: — Mi jutott többletként a PM megjelenésével a fogyasztóknak ? G. G.: - Egészen új termékek. Az általunk gyártott Helikon sokkal korszerűbb minden tekintetben hasonló nevű elődjénél. Lényegében elindítottuk a könnyű minőségi cigaretta gyártását az országban. S itt van a teljesen újdonságnak számító Toldi, amelyik nevében magyar karakterre utal, de light típusa is piacra került, ami jelzésében is benne van, nem erős, elérhető áron készül és zömmel magyar anyagot tartalmaz. M. N.: — Nem fenyegeti más termékük piaci sikerét? G. G.: - Különböző kategóriák vannak a cigarettapiacon, más kategória a Marlboro, megint más a Multifilter és más a Helikon is. Ezek gyártásával is a Philip Morris arra törekszik, hogy az adott kategóriában a legjobbat adja. Ezért mi úgy tekintünk az elmúlt két évre, hogy sikeresek voltak fejlesztéseink. M. N.: - Ettől, vagy egyáltalán mitől vár eredményeket a jövőben? G. G.: - A jövő attól függ, mennyire maradnak kedveltek és exportképesek itt gyártott termékeink. A versenytársaink terveiben is az itteni termelés erősítése szerepel. Mi is az itteni gyártást szeretnénk növelni. Ennek egyáltalán nem mond ellent, hogy racionalizáltuk a termelést. Ennek keretében kedvezően változott a bérezés, a távozók is komoly végkielégítést kaptak, jelentős bevételt jelentett dolgozóink számára a vagyonjegyek visszavásárlása. Most magas a bérszínvonal, az állomány stabilizálódott. M. N.: - A világban a Philip Morris más jótékonykodásáról hallani inkább. Magyarországon viszont talán kevésbé. A vállalat szponzorkodása nemzetközinek és nemzetközileg ismert. Mi jut ebből Magyarországra? G. G.: - A dohánygyártó PM igen jelentős támogatást ad, elsősorban részben közvetlenül az egykori gyártóapparátusnak. A nyugdíjasok támogatásáról van például szó. De talán ismertebb tény, hogy létrehoztunk egy alapítványt Egerben, kuratóriumában részt vesz az önkormányzat. Feladata a szociális, oktatási és a kulturális tevékenységek támogatása. Az idén erre eddig 8 millió forintot adott a PM, azaz kapott a város, benne például a kórház, a Vöröskereszt, a mozgássérültek szervezete. Iskolák kaptak pénzt kulturális csoportjaik részére, de itt említhető a városi zenekar és egy balettcsoport támogatása. M. N.: - Úgy tudjuk, hogy a balettet szélesebb fronton is támogatja a cég... G. G.: — Igen, mert ez a PM kulturális szponzori tevékenységének egyik fő területe. S itt aláhúzom, hogy a magyar kultúrát még más szinten is támogatjuk. Két éve művészeti támogatást adunk a Győri Balettnek, de legalább ilyen fontos, hogy létrehoztunk egy magyar balettdíjat, ami azért egyedülálló, mert mondhatni teljesen magánjellegű, független az állami támogatásoktól. Kuratóriuma a művészeti élet prominens személyiségeiből áll. Már meg is van a díj első nyertese: Nagy Zoltán, az Operaház fiatal magántáncosa. Támogatjuk a képzőművészetet is, egy olyan alapítványt, amelyik kortárs magyar művészeti alkotásokat nyújt. Támogatunk egy kiállítást is, egy magyar „történeti szemléletű” válogatást, amelyet Washingtonban is bemutattak, az IMF központjában a szervezet közgyűlésének idején. Nem a művészetekhez, de a támogatás területéhez tartozik, hogy egész Magyarországon, összesen már 24 középiskolában, közöttük két egriben támogatunk egy üzleti oktatási programot. Sikerrel.