Egri Dohánygyári Híradó, 1993

1993-07-01

/ ELADTÁK A NYIDOFER-t Amerikai kézbe került a hazai dohányipar kétharmadát ellátó ma­gyar dohányfermentáló vállalat a NYIDOFER. Kinek adták el a vállalatot, és miért van felháborodva a Parla­ment? Látszólag jogos a honatyák ha­ragja: az AVU annak adta el a céget, aki kevesebbet ígért érte. Míg a ma­gyar KOTEX Kft. 1 milliárd forintot kínált, addig az amerikai United Le­af Tobacco (ÜLT) csak 650 millió fo­rintot fizetett. De mint Csépi Lajos, az ÁVÜ elnöke elmondta, a KOTEX cég fejlesztési tervei a piaci lehetsé- geket irreálisan túlbecsülik. Ez volt az egyik ok, amiért mégsem ezt a cé­get választották. A másik, amiért az amerikai ÜLT győzött, az a tengeren­túli dohánytermelők körében élvezett közkedveltség, és hogy ígéretet tett: a több tízezer hazai dohánytermelőt tá­mogatni fogja. A magyar állam ugyanis megvonta a dotációt. Az ÜLT 5 év alatt két tőkeemelést is meg­ígért, így összesen 2 milliárd forintot ruház be a magyar dohányiparba. Magyarországorf egyébként 26 milliárd szál cigarettát füstölnek el évente, amihez 20 ezer tonna do­hányt termesztenek, 15 ezer hektár­nyi területen. A termelők érdekvédel­mi szervezetei hosszú távú szerződé­seket és korszerű műszaki berendezéseket várnak az ULT-től. Bár a Parlament július 13-i ülé-» sén Körösi Imre és Király Zoltán füg­getlen képviselők támadták Szabó Tamás privatizációs minisztert az AVU döntése miatt, a miniszter még­is kijelentette, hogy sikeresnek minő­síti a dohányipar privatizációját és hangsúlyozta, hogy a foglalkoztatott­ság, a termelés és a beruházások nö­vekedése mellett 8 milliárd forinttal nőtt az állam adóbevétele is. JÖVEDÉKI TÖRVÉNY - JÓ EZ NEKÜNK? Az Országgyűlés május 25-én 132-71 arányban 7 tartózkodással el­fogadta a jövedéki szabályozásról, el­lenőrzésről, valamint a bérfőzési sze­szadóról szóló törvényjavaslatot, amely július 1-jétől lépett életbe. Jö­vedéki terméknek minősül a kávé, a szeszesital, a dohány- és kőolajtermé­kek. Ezen termékek forgalmazását és elállítását a jogszabály engedélyhez köti. A termelés, nagykereskedelem, az export és az impcif esetében az en­gedélyező a Vám- és Pénzügyőrség te­rületi hatósága, a kiskereskedelmet érintően pedig a települési önkor­mányzat jegyzője. A törvény amellett, hogy biztosítja a költségvetés számá­ra a feketekereskedelem miatt kieső adóbevételeket, egyben a tisztességes piaci verseny feltételeit is megterem­ti. A nagy nemzetközi cigaretta-, ká­vé és italvállalatok mint a BAT, az Eduscho és a Seagram azt remélik, hogy az új törvény radikális változást hoz a feketepiacon. A becslések sze­rint jelenleg minden ötödik szál ciga­retta, minden negyedik zacskó kávé és harmadik üveg szeszesital a feke­tepiacon került forgalomba. Ezután már nem lehet az egri pi­acon 80,- Ft-ért Marlborót, 47-ért Szo- fit venni? Biztos sokan sajnálják, de ha arra gondolunk, hogy mi kemény munkával termeljük meg azt a ciga­rettát, amelynek eladási esélyeit ront­ja a csempészcigaretta, nos akkor ta­lán már nem sajnáljuk annyira, hogy lőttek a feketekereskedelemnek. Elakadást jelző háromszögek a lengyelpiacon: defektet kap-e a feketeketekereskedelem a jövedéki törvénytől?

Next

/
Thumbnails
Contents