Egri Dohánygyári Híradó, 1993
1993-02-01
AZ ÜZEMI TANACS VALASZTASA Az üzemi tanács választásának módjáról, időpontjáról a Munka Törvénykönyve rendelkezik. Üzemi tanácsot kell választani legkésőbb április 2- ig. Most, első alkalommal egy évre szól az üzemi tanács mandátuma, a következőket majd három évre választjuk. Választó minden vállalati dolgozó. Azok is, akik tartósan távol vannak (pl. gyesen, gyeden, vagy tartósan betegek, illetve katonák stb.). A külföldi állampolgárok viszont hiába dolgoznak vállalatunknál, mivel nem a mi állományunkban vannak, nem lehetnek választók. Február 8-án a választók létszáma 940 fő volt. 500 és 1000 fő között 11 fős üzemi tanácsot kell választani. Az üzemi tanács tagjává választható néhány kivétellel minden választásra jogosult dolgozó. Nem választható megás éppen ezért nem is jelölhető — az a dolgozó O aki munkáltatói jogokat gyakorol (a választók között ilyen nincs, mert a munkáltatói jogokat az ügyvezető igazgató gyakorolja, aki nem a vállalat alkalmazottja), Q aki a munkáltató és a munkáltató vezetőjének közeli hozzátartozója (ilyen sincs), □ aki a választási bizottság tagja. A választás lebonyolítására, törvényes rendjének megőrzésére választási bizottság alakult, melynek tagjai: a cigarettaelőkészítés, cigarettagyártás, cigarettacsomagolás, filtergyártás és a minőségbiztosítás dolgozói közül: Utiné Molnár Ilona cigaretta-előkészítési munkairányító Kovács József cigarettagyártási üzemeltető gépmester Somkútfalvi Ferenc cigaretta-csomagolási üz. gépmester Fodor István filtergyártási üz. gépmester a termeléstámogatási és a termeléshez kapcsolódó karbantartási területek, valamint az általános üzemfenntartási területek dolgozói közül: Szilágyi Róbert villanyszerelő Keresztessy Ferenc projekt előadó a raktárak és a kapcsolódó területek dolgozói közül: Mizsér Attila segédanyagraktári csop. vez. a szivarboríték bérmunkaterület dolgozói közül: Szanyi Nagy Mihályné munkairányító Pogonyi László üzemeltető gépmester az általános adminisztrációs és gondnokság dolgozói közül: Véghné Barta Judit oktató a budapesti irodából Reisz Anna titkárnő A választási bizottság október 16- án, alakuló ülésén Keresztessy Ferencet egyhangúlag elnökévé választotta. A választási bizottság közzéteszi a választók és a választható dolgozók listáját. A „csillaggal” jelölt dolgozók csak választók lehetnek, de választhatók nem, mert ők a választási bizottság tagjai. A JELÖLÉS Minden választás igen fontos része a jelölés, ugyanis csak a jelöltek közül lehet választani. A jelöltállítás rendje törvény által szabályozott. Jelöltet állíthatnak Q a vállalatnál képviselettel rendelkező szakszervezetek (nálunk csak egy van), □ legalább 50 választásra jogosult munkavállaló. A jelölteknek írásban kell nyilatkozniuk a jelölés elfogadásáról (a választási bizottság által előre elkészített formanyomtatványt kell kitölteni és aláírni). Jelölést kezdeményezhet minden választásra jogosult munkavállaló (akár egyénileg, akár csoportosan). A jelöléskezdeményezésből akkor lesz jelölés (az ajánlott jelöltből jelölt), ha legalább 50 fő támogatja a kezdeményezést (aláírja az ajánlott jelölt aláírásgyűjtő lapját). Nem muszáj mindenkinek végigjárnia a gyárat annak érdekében, hogy kiderüljön, támogatja-e legalább 50 fő a jelölést. A választási bizottság gondoskodik arról, hogy legalább egy fő támogató aláírásával ellátott aláírásgyűjtő lapot a gyáron végigvigyék, hogy kiderüljön: van-e legalább 50 fő, aki a jelöléssel egyetért. A jelölés befejezésének határideje: 1993. március 9„ 13.30 óra. Jelöltnek az fekinthető, akinek a szükséges okmányai (a jelöléselfogadó lap, és az aláírásgyűjtő lap) eddig az időpontig eljutottak a választási bizottsághoz, és tartalmaznak legalább 50 hiteles támogató aláírást. A választási bizottság március 10-én közzéteszi ajelöltek listáját. A jelölés akkor érvényes, ha legalább annyi jelölt van, ahány fős lesz az üzemi tanács. (Tehát legalább 11 jelölt szükséges.) A VÁLASZTÁS A választás időpontja: 1993. március 3L Egész napos választást tartunk azért, hogy senkinek se kelljen külön bejönnie a gyárba annak érdekében, hogy a választáson részt vegyen. Ha dolgozni jön, szavazatát is leadhatja, még távozás előtt. A szavazás akkor érvényes, ha a választók legalább 50%-a részt vesz a szavazáson, és legalább 11 fő egyenként legalább 30% szavazatot kapott. Az üzemi tanács tagjai azok lesznek, akik a 11 legtöbb szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetén az kerül előbbre, aki régebben dolgozik vállalatunknál. Esetlegesen érvénytelen szavazás esetén új választást kell tartani. Ez érvényes lesz, ha a szavazásra jogosultak legalább 30%-a megjelenik. Ebben az esetben a 11 legtöbb szavazatot kapott jelölt lesz a tanács tagja. FELHÍVÁS Teljesen egyértelmű, hogy mindkét fél (a vállalatvezetés és a munkavállaló kollektíva) számára az a fontos, hogy olyan emberek kerüljenek az üzemi tanácsba, akik - alkalmasságuk mellett - legjobban élvezik a kollektíva bizalmát. A választási bizottság tagjai számára a legfontosabb kérdés az, hogy lehet megtalálni a kollektíva számára legmegfelelőbb embereket. A szavazás mindent eldönt. A kollektíva összesített véleményét azonban csak akkor tükrözi, ha minden egyes ember legjobb 11-e ajelöltek között van. Ezért a jelölés, a jelöltállítás döntően befolyásolja a választás kimenetelét. Az egyéni jelölés kétféle módon történhet: □ ha a j elölő valaki mást j elöl, vagy □ ha ajelölő önmagát jelöli. Az előbbi módszer az általánosabb, de semmi kivetnivaló nincs abban sem, ha valaki úgy érzi, ő alkalmas a feladatra, szívesen csinálná és vállalja, maga indítja el a jelölés folyamatát. Mindkét esetben azonos az eljárás: ki kell tölteni és aláírni a jelöléselfogadó lapot. Annak eldöntésére, hogy egyetért-e legalább 50 ember a jelöléssel, kezdődhet az aláírás- gyűjtés. Ezt csinálhatja az önjelölt, az aki ajánlotta a jelöltet, vagy bárki más, de rá lehet bízni a választási bizottság tagjaira is. A választási bizottság tagjai csak szigorúan semleges módon (sem pozitív, sem negatív irányban nem befolyásolva a véleményalkotást) végezhetik ezt a munkát, a többiek korteskedhetnek is ajelölt mellett. A jelölés még nem választás! Csak arra szolgál, hogy a jelölt felkerülhessen a jelölőlistára. Egy ember bármennyi jelölt aláírásgyűjtő lapját aláírhatja. És bárki aláírhatja a lapokat, még a választási bizottság tagjai is. A fentiekből is érezhető, kevés a kötöttség, nagy a mozgásszabadság. A lényeg az, hogy mindenki szabadon jelölhet. Ez kívánatos is, hiszen csak akkor érezhetjük sajátunkénak a választást, ha jelöltjeink a jelölőlistán vannak. A választás valódiságának biztosítása érdekében a választási bizottság nevében kérek minden választót, ne nyugodjon addig, amíg a jelöltek listáján nem látja azok nevét, akikre legszívesebben szavazna. Keresztessy Ferenc a választási bizottság elnöke GARAMOND-NYOMDÁSZ 1993
