Egri Dohánygyári Híradó, 1993
1993-02-10 / Ü. T. választási különszám
AZ ÜZEMI TANÁCS FELADATAI ÉS JOGAI Az új Munka Törvénykönyve biztosítja a munkavállalóknak a munkáltató vezetésében való részvételét. Ezt a feladatot a munkavállalók által megválasztottüzemi tanács látja el. Összehasonlítva az üzemi tanácsot a szakszervezeti tanáccsal, alapvető különbség az, hogy míg a szakszervezet vezető szerve elsősorban érdekvédelmi feladatot lát el, addig az üzemi tanács érdekképviseleti feladatkörrel rendelkezik. Ugyancsak különbség a két szerv között, hogy míg szakszervezeti szervezetekből több is működhet egy vállalatnál, addig üzemi tanács csupán egy lehet. Az üzemi tanács tehát az egyedüli testület, amelynek érdekképviseleti jogköre minden egyes munkavállalóra kiterjed. Az üzemi tanács érdekképviseleti feladatainak ellátása során a/ részt vesz egyes munkáltatói döntésekben, b/ véleményt ad egyes, a munkavállalókat érintő döntésekről, cl információkat kap a munkavállalók sorsát alapvetően érintő tervezett intézkedésekről. Az üzemi tanácsot együttdöntési jog illeti meg a kollektív szerződésben meghatározott szociális és jóléti célú pénzeszközök felhasználása, illetve az ilyen jellegű intézmények és ingatlanok hasznosítása tekintetében. Az együttdöntési jog ez esetben azt jelenti, hogy az üzemi tanácsnak és a munkáltató vezetőjének az adott pénzeszközök felhasználása, intézmények és ingatlanok hasznosítása tekintetében egyetértésre kell jutnia. Lényeges ezzel kapcsolatban hangsúlyozni, hogy az üzemi tanácsnak csak a kollektív szerződésben meghatározott szociális és jóléti pénzeszközök felhasználásával kapcsolatban van együttdöntési joga. Az ezen kívül eső döntéseit a munkáltató önállóan hozhatja meg. Az üzemi tanács egyetértése szükséges a munkavédelmi szabályzat kiadásához. A munkavédelmi szabályzat tervezetét a munkáltató készíti el, véleményezésre kiadja az üzemi tanácsnak és az üzemi tanács véleményét figyelembe véve a szükséges korrekciókat el kell végeznie mindaddig, amíg a szabályzat az üzemi tanács egyetértését el nem nyeri. A munkáltató köteles döntése meghozatala előtt az üzemi tanáccsal véleményeztetni tervezett intézkedéseinek széles körét. A véleményezési jog az üzemi tar nácsnak biztosítja egyrészt azt a lehetőséget, hogy egyes tervezett intézkedésekről tudomást szerezzen, és hogy véleményével befolyásolja azok megtételét, amennyiben a munkáltató a véleményt figyelembe veszi. Bár a munkáltatónak nem kötelessége a vélemények figyelem- bevétele, mégis ez az üzemi tanácsi jog biztosíthatja a. munkáltató és a munkavállalók súrlódásmentes együttműködését. A munkáltató — a Munka Törvény- könyve alapján - köteles döntése előtt az üzemi tanáccsal véleményeztetni: a/ a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetét, így különösen a munkáltató átszervezésére, átalakítására, szervezeti egység önálló szervezetté alakulására, privatizálására, korszerűsítésére vonatkozó elképzeléseket, b/ a személyügyi nyilvántartás rendszerének kialakítására, a nyilvántartandó adatok körére, az adatlap tartalmára vonatkozó elképzeléseit, illetve a személyügyi tervet, c/ a munkavállalók képzésével összefüggő tervezeteket, a foglalkoztatást elősegítő támogatások igénybevételére, illetve a korengedményes nyugdíjazásra vonatkozó elképzeléseket, d/ a megváltozott munkaképességű dolgozók rehabilitációjára vonatkozó intézkedések tervezetét, el az éves szabadságolási tervet, f/ az új munkaszervezési módszerek és a teljesítménykövetelmények bevezetését, g/ a munkavállalók lényeges érdekeit érintő belső szabályzatainak tervezetét, h/ a munkáltató által meghirdetett anyagi vagy erkölcsi elismeréssel járó pályázatot. Mint látható, ezek a kérdések nem taktikai napi jellegű döntéseket igényelnek, hanem a munkavállaló sorsát hosszú távra meghatározó stratégiai jellegű döntések lehetnek. A munkáltató köteles tájékoztatni az üzemi tanácsot egyes kérdésekről, ezzel biztosítandó azt, hogy az üzemi tanács rendszeres információkat kapjon a munkáltató gazdasági helyzetéről és ennek megfelelően részvétele a munkáltató vezetésében megalapozott legyen. Ezek a kérdések a következők: a/ legalább félévente a munkáltató gazdasági helyzetét érintő kérdésekről való tájékoztatás, valamint b/ a munkáltató tevékenységi körének jelentős módosítására, illetve a munkáltató beruházásaira vonatkozó jelentős döntés tervezetéről való tájékoztatás, c/ legalább félévente a bérek, keresetek alakulásáról és a bérfizetéssel összefüggő likviditásról, a foglalkoztatás jellemzőiről, a munkaidő felhasználásáról, a munkafeltételek jellemzőiről való tájékoztatás. A fent leírt üzemi tanácsi jogokkal összefüggésben világosan látható, hogy az üzemi tanács a munkavállalók nagy- jelentőségű szervezete, fontos, a munka- vállalók sorsát érintő kérdésekben rendelkezik részben döntési, részben együttdöntési joggal, részben egyetértési joggal, és olyan fontos információk birtokába juthat, amelyek értékelése felelősséget ró az üzemi tanácsra mint testületre és az üzemi tanács tagjaira mint egyénekre egyaránt. Miután az üzemi tanács nem érdekvédelmi szervezet, hanem érdekképviseleti funkciót tölt be, így bizonyos tekintetben szükségszerűen együtt kell működnie a munkáltatóval. A munkavállalók közösségének felelőssége, hogy érdekeiket megfelelő módon képviselni tudó tagokból álló üzemi tanácsot létesítsenek. dr. Szcdóczi Géza igazgatási és jogi igazgató
