Dohánygyári Híradó, 1991
1991-08-01 / 3. szám
SZAKSZERVEZET Szolidaritási Alap — A járulék premierje ELLÁTÁSI RENDSZER MUNKAHELY ELVESZTÉSE ESETÉN 1991. évi IV. törvény alapján létrejött a Munkanélküliek Szolidaritási Alapja, amelynek pénzügyi fedezetét a 0,5%-os munkavállalói járulék, az 1,5%-os munkáltatói járulék, valamint 1991 -ben a költségvetésből 9 milliárd Ft alkotja. A munkavállalói, illetve munkáltatói járulék alapja a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, és ez első ízben az 1991. július havi keresetből kerül levonásra. A Szolidaritási Alapot terhelik a későbbiekben részletezésre kerülő munkanélküli-ellátások, illetve a munkaügyi szervezet fenntartásának és fejlesztésének költségei. Ez gyakorlatilag a bérből és fizetésből élők biztosítási rendszere, amely csak Magyarországon új fogalom, Európában ez már régóta működtetett és bevált intézmény. A törvény a munkanélküliek ellátásának négy formáját határozza meg: — előnyugdíjat, — munkanélküli-járadékot, — költségtérítést és — pályakezdő munkanélküli-segélyt. Az előnyugdíj négy feltétele Az előnyugdíj az életkoruk szerint a nyugdíjkorhatárhoz közelálló munka- nélküliek ellátását szolgálja, mert ennek a korosztálynak a legrosszabbak az esélyei az elhelyezkedéshez. Feltételei: a) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb három év hiányzik b) legalább hat hónapig munkanélkülijáradékban részesül c) az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik d) az igénylő részére megfelelő munkahely biztosítására — képzéssel is — nincs kilátás A négy feltételnek egyidejűleg teljesülni kell. Jelentős különbség van az előnyugdíj és a korengedményes nyugdíj intézménye között. Amíg az első a kötelező járulékfizetés alapján JÁR és a Szolidaritási Alapot terheli, addig az utóbbi a munkaadó és a munkavállaló megállapodásán alapszik. Fontos szabály, hogy az ellátás folyósítását a kereső tevékenység idejére meg kell szüntetni, ha az ebből származó jövedelem eléri a mindenkori minimális bér összegét. A járadék Munkanélküli-járadékra az jogosult, aki: — munkanélküli — munkát akar vállalni, de az illetékes munkaügyi központ nem tud megfelelő munkahelyet felajánlani — Az elhelyezkedés érdekében együttműködik a munkaügyi központtal (A munkanélküli a munkaügyi központnál nyilvántartásba véteti magát, a felkínált munkalehetőségeket mérlegeli, maga is keres munkahelyet, a maga által talált, illetve a szervezet által felkínált megfelelő munkahelyet elfogadja.) Mi a „megfelelő munkahely”? A törvény meghatározza a megfelelő munkahely fogalmát is. Megfelelő az a munkahely, amely a) megfelel a munkanélküli képzettségi szintjének, vagy a felajánlott képzési lehetőség figyelembevételével megszerezhető képzettségének, illetve az utoljára legalább hat hónapig betöltött munkakör képzettségi szintjének; b) a munkanélküli egészségi állapota szerint a munka elvégzésére alkalmas; c) a munkahely és a lakóhely közötti naponta történő oda és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermekét nevelő nőt, illetve gyermekét egyedül nevelő férfi esetében a két órát nem haladja meg. Meddig folyósítják? A munkanélküli-járadék folyósításának időtartama — 1995. július 1-jéig — a munkanélkülivé válást megelőző négy év alatt munkaviszonyban töltött időtől függ. 1995. július 1. után a munkanélkülivé válást megelőző négy év alatt a munkavállalói járulék fizetési kötelezettség teljesítési időtartama határozza meg a járadék időtartamát. A folyósítási idő a munkaviszonyban töltött idő/járulékfizetési idő függvényében a következő: Munkaviszonyban Folyósítási idő/nap töltött idő/nap I. szakasz II. szakasz 360-479 90 90 480—599 120 120 600-719 150 150 720-839 180 180 840-959 210 210 960-1079 240 240 1080—1199 270 270 1200—1319 300 300 1320—1419 330 330 1440 felett 360 360 A munkanélküli-járadék alapja az elért havi átlagkereset harmincad része (1 napi járadékalap). A járadék összege a folyósítás első szakaszában a járadékalap 70%-a, a második szakaszban annak 50%-a. A munkanélküli járadék összegének alsó határa a mindenkori minimális bér, felső határa annak háromszorosa. A folyósítás kezdő napja a munkaügyi központnál történő jelentkezést követő nap. Ez a szabály nem alkalmazható annál a munkanélkülinél, akinek munkaviszonya saját kezdeményezésre szűnt meg, illetve akit fegyelmi úton bocsátott el a munkáltató. Ilyen esetben csak a jelentkezést követő 90 nap elteltével jogosult járadékra. A járadék folyósítása megszűnik, ha a munkanélküli a felajánlott megfelelő munkahelyet, illetve képzési lehetőséget nem fogadja el, nyugdíjra jogosulttá válik, vagy olyan kereső tevékenységet folytat, amelyből származó jövedelme eléri a mindenkori minimális bérösszeget. A munkaadó kötelezettségei A munkanélküli részére a munkahely- kereséssel kapcsolatos utazási költségeit meg kell téríteni, ha annak indokoltságát a munkaügyi központ elismerte. A törvény előírja a létszámleépítés során követendő munkáltatói magatartást, amely szerint az a munkaadó, aki fél éven belül létszámát 25%-kal, vagy legalább 50 fővel csökkenti, köteles tájékoztatni a munkaviszony felmondását megelőző három hónappal korábban a munkaügyi központot, valamint a munkavállalói érdekképviseleti szervezetet. A létszámleépítés végrehajtására a munkaadónál a munkavállalók képviselőit is magába foglaló bizottságot kell létrehozni. A bizottság feladata a létszám- leépítés végrehajtási elveinek és ütemezésének meghatározása, továbbá dönt az érintett dolgozók részére juttatások odaítéléséről. A munkaadónak — abban az esetben, ha 80 nap alatt legalább 10 fő munkaviszonyát megszünteti — a felmondást megelőző 30 nappal tájékoztatnia kell a munkavállalót, és a munkaügyi központot. Veres Jánosné 13
