Dohánygyári Híradó, 1991
1991-01-01 / 1. szám
MI LESZ HOLNAP? A Dohánygyári Híradó kérdez, dr. Domán László felel Mi az oka annak, hogy nem kevesen szeretnek sötét jóslatokat terjeszteni? Minden bizonnyal az, hogy a sokszor becsapott és megcsalódott magyar védekezni akar: ,,ha jót akarsz, készülj föl a rosszra”. Vagyonjegy? „Szétosztják a vállalatot!” Átalakulás? „Eladják a gyárat!” Önriogatások. Az Egri Dohánygyár vezetésének összetévesztése más vezetőszervekkel. A Dohánygyári Híradó magára vállalta a kétkedő kérdéseket és föltette dr. Domán László igazgatónak, aki válaszolt. — Igazgató úr, nyílt titok, hogy a vállalatátalakulásra készül. Azt is tudjuk, hogy a leginkább érdeklődő külföldi fél a Philip Morris. Vajon történnek-e ebben az évben elhatározó lépések ebben az irányban? — Vállalatunk nincs kényszerhelyzetben az átalakulást illetőleg, mégis az a szándékunk, hogy érdekeink megfelelő érvényesítése mellett átalakulunk. A vállalat eddigi eredményes tevékenységét és nemzetközi elismerését jelenti, hogy több cég érdeklődik vállalatunk iránt. Az érdeklődők közül kiemelkedik a Philip Morris és az Austria Tabak, melyekkel hosszú évek óta eredményes kapcsolatunkvan. Logikus, hogy e kapcsolatokra építve, elsősorban ezeket a cégeket vegyük figyelembe átalakulási szándékunk megvalósítása esetén. Minthogy szerencsére nem sürget az idő, az átalakulást úgy akarjuk végrehajtani, hogy az minden körülmények között előnyt jelentsen a vállalat jövője számára s ezzel együtt, természetesen, a vállalatban dolgozó emberek jövőjének szempontjából is. — Egyetértés van-e az Állami Vagyonügynökség és a vállalatvezetés között a részvénytársasággá alakulás módozatait és a részvényhányadokat illetőleg, vagy eltérők-e a törekvések? — A vállalat vezetése konzultációt folytat az Állami Vagyonügynökség és a Földművelésügyi Minisztérium szakembereivel, s ennek során szeretnénk az átalakulást úgy előkészíteni, hogy az állami előírások tiszteletben tartása mellett számunkra, az átalakulásban részvevők közös érdekeinek egyeztetésével, ez a lehető legjobb legyen. — Milyen módon juthatnak részvényhez a vállalat dolgozói és mekkora lenne a dolgozói részarány? — Dolgozóink ebben az évben az Egri Dohánygyár vagyonából mintegy 10 százalékos részhez jutnak. Ezt a későbbiek során szeretnénk minimálisan 20 százalékra növelni, mivel erre az átalakulási törvény is lehetőséget biztosít. — Jelentős részvénytulajdon esetén fog-e beruházni a Philip Morris a gyár modernizálásába — konkrétan: elektronizálásába? Ha igen, milyen következményekkel jár ez a létszámra vonatkozólag? — A vállalat korszerűsítése együtt kell, hogy járjon a vállalat termelésének növekedésével, elsősorban a külpiaci értékesítés lehetőségének növelésén keresztül. Ezért nem tervezünk az átalakulás után létszám- csökkenést, ami természetesen nem jelenti azt, hogy ne kelljen megválnunk a hanyag, felületes, a tulajdonvédelmet megsértő egyénektől. — Egy esetleges Állam-ED-PM-ATW részvénytársaság von-e maga után valamilyen következményt a bérszínvonal alakulására nézve? — Az átalakulás egyik alapvető követelménye részünkről, hogy a vállalatban dolgozó emberek személyi jövedelme az adott év inflációs rátáját figyelembe véve, reálértékben átlagosan legalább 50 százalékkal növekedjék. — Egy ilyen részvénytársaság megalakulása hoz-e valamilyen változást a vállalat vezetésének struktúrájában? — Az átalakulás után a vállalat vezetésének struktúrája megváltozik. Ez a struktúra lényegesen piacorientáltabb lesz és meg fog felelni a korszerű nyugat-európai gyárak korszerű vezetési struktúrájának. — Ez az óv, még abban az esetben is, ha létrejön egy részvénytársasági alapszerződés, a hagyományos struktúrában találja a vállalatot. Milyen tervei vannak a vezetésnek a költségvetési hiány és az emelkedő inflációs ráta hatásainak kivédésére vagy tompítására? Nem kétséges: a telekvásárlás mindig jó üzlet, jó befektetés volt. A telek értéke évről évre nő, s előnye az, hogy a befektetett érték akkor is bármikor megtérül, ha a beépítésre nem kerül sor. Csakhogy az Egri Dohánygyár, távlatban , komolyan számol egy telek beépítésével. Amikor mintegy száz esztendeje elhatározták a szivargyár felépítését, a telek a város szélén volt, ma viszont már a gyár a város szívében van és nem terjeszkedhet tovább. Az emeletek szaporítása viszont nem jó; az elmúlt 10—15 évben a világ bármely részén épített korszerű cigarettagyárakról szerzett információk egyértelműen azt mutatják, hogy egy nagyteljesítményű gépekkel fölszerelt, korszerű technológiával dolgozó gyárat csak földszintes, nagy alapterületű, csarnokszerű épületben érdemes megvalósítani. Márpedig, tekintettel a nemzetközi dohányiparba való bekapcsolódásunkra, a jövőben a gyártókapacitás nagyarányú — A hazai inflációs ráta nagysága és bizonytalansága zavarja az átalakulással ösz- szefüggő gazdaságossági számításokat, de megfelelő korrekciós tényezők figyelembe vételével ez a zavar kiküszöbölhető. Az átalakulással összefüggő értékadatokat egyszerre kell magyar fizetőeszközben és nemzetközi valutaérték alapján is számba venni. Eredményes tevékenységünk megítélésének alapja csak az lehet, ha az átalakulás után az új cég eredményének növekedése jelentős mértékben meghaladja az inflációs rátából számítható forintértékromlást. — Milyen arányú cigarettaár-emelkedés várható és milyen hatása lesz ennek a fogyasztásra, tehát a termelésre? — A termék árának emelkedése összefügg az inflációval, illetve a termék minőségével. E tényezőkön túl árainkat nem kívánjuk emelni belföldön; ugyanez, természetesen, exportárainkra nem vonatkozik. Szeretnénk az exportpiacon jelentősebb árnövekedést elérni a nagyobb eredmény biztosítása érdekében. Meggyőződésem, hogy az infláció mértékével nagyjából azonos mértékű áremelés a fogyasztás mennyiségét és összetételét hosszabb távon nem befolyásolja. A DOHÉSZK vállalattal összefüggésben a jelenlegi elképzelések szernt elmondható, hogy sok praktikus ok miatt indokolt a DOHÉSZK fennmaradása úgy, hogy átalakul az alapító tagok által létrehozandó részvénytársasággá. — A Philip Morris belépése nem tesz-e lehetővé több lábra állást? PM-tőkével nem le- het-e olyan holdingot létrehozni, mely Eger városát jelentős pozícióhoz juttatná legalább az idegenforgalmi piacon? — Meggyőződésem, hogy az átalakulás minden körülmények között jelentékeny előnyt biztosít Eger városa számára is. Az, hogy ez az előny milyen formában érvényesíthető a későbbiek során, a város önkormányzatával folytatott tárgyalások és különböző alternatív javaslatoí< kidolgozásának, majd ezt követő döntéseknek a kérdése. bővülésével kell számolnunk. Ez azt jelenti, hogy valahol — ismét a város szélén — előbb-utóbb egy fióküzemet kell felépítenünk. A telek megvásárlására most kitűnő alkalom kínálkozott. A Bervai út mellett 1975-ben a vállalat megszerezte egy 5,1 hektár nagyságú terület kezelői jogát, s itt azóta felépítettünk egy 4100 m2-es raktárát, elvégeztük a terület durva tereprendezési munkáit és a legalapvetőbb közművesítést. Ettől a raktárterülettől délre húzódik az Épületkarbantartó Szövetkezet 5,8 hektárnyi ipari telke, de a szövetkezet itt nem kíván beruházni, ezért eladja. A geodéziai adottságok igen kedvezőek: a sík területen jelentős tereprendezés nélkül bármit felépíthetünk. A tárgyalások során sikerült a szövetkezettel 450 forint négyzetméterárban megegyezni, ami azt jelenti, hogy 26 millióért megve- hetjük a területet, mely a már meglevővel együtt egy 11 hektáros ipartelep alapja lehet. TÁVLATI TERV: CIGARETTAGYÁRTÓ FIÓKÜZEM A BERVÁBAN Csaknem 6 hektárt veszünk 26 millióért 5
