Dohánygyári Híradó, 1991

1991-01-01 / 1. szám

Vagyonj egy-szabályzat

Az Egri Dohánygyár által kibocsátott III. sz. vagyonjegyekről

Az Egri Dohánygyár a vagyonjegyről szóló 94/1988. (XII. 22.) Mt. sz. rendelet alapján a dolgozók hosszú távú vagyoni érdekeltsége megteremtése érdekében — a Vállalati Tanács 4/1990. (XI. 16.) sz. határozata alapján — vagyonjegyet bocsát ki.

E szabályzat hatálya az Egri Dohánygyár által 1990. november 19-én kibocsátott vagyonjegyekre és az azokkal kapcsolatos eljárásra terjed ki.

I.

A vagyonjegy kibocsátása

1. §.(1) A vagyonjegy olyan névre szóló, lejárat nélküli értékpapír, amelyben az Egri Dohánygyár (a továbbiakban: Vállalat) arra kötelezi magát, hogy a vagyonjegy névértéke után, a vagyonjegy tulajdonosának — a Vállalat nyereségétől függően — évente osztalékot fizet.

(2) A kibocsátás teljes összege 100 000 000,- Ft, azaz egyszázmillió Ft.

(3) A kibocsátás időpontja: 1990. november 19.

(4) A vagyonjegy-kibocsátás teljes összege:

... db 1 000,- Ft névértékű ... db 5 000,- Ft névértékű ... db 10 000,- Ft névértékű ... db 20 000,- Ft névértékű ... db 50 000,- Ft névértékű

vagyonjegyre oszlik. A vagyonjegyek — fajtánként és címletenként folyószámozással és a vállalat képviselőjének nyomdai úton sokszorosított aláírásával vannak ellátva.

II.

, A vagyonjegy vásárlása

2. §.(1) A kibocsátott vagyonjegyekből a Vállalattal munkaviszonyban álló dolgozó vásárolhat.

(2) A vagyonjegy vásárlásakor a teljes névérték egyösszegben befizetendő.

3. §. A Vállalat vagyonjegyet ellenérték nélkül is adhat a dolgozónak. Az erre vonatkozó feltételek megállapítása a vállalat igazgatójának hatáskörébe tartozik. Az ellenérték nélküli vagyonjegy az adózott eredmény terhére adható legfeljebb a kibocsátáskori vagyon 10%-a erejéig.

III.

A vagyonjegy kiállítása

4. §.(1) A vásárolni kívánt vagyonjegyek névértékének teljes összegét a dolgozónak be kell fizetnie a vállalat pénztárába.

(2) A befizetéssel egyidejűleg vagyonjegyutalványt kell kiállítani, két példányban, az eredeti példányt a dolgozónak át kell adni, és egyidejűleg a vagyonjegyutalvány kiadását nyilvántartásba kell venni. Az utalvány másodpéldányát a nyilvántartást kezelő szervezeti egységnél kell megőrizni.

(3) A vagyonjegyutalvány feljogosítja a dolgozót a nyomdai úton előállított vagyonjegy átvételére. Az utalvány tulajdonosát a vagyonjegy-tulajdonossal azonos jogok illetik meg.

A vagyonjegyen a kiállítás helyét és időpontját az utalvány kiállításának (a vásárlásnak, illetve juttatásnak) helyével és időpontjával egyezően kell feltüntetni.

A vagyonjegyutalvány mintapéldánya a jelen Szabályzat 1. sz. mellékletét képezi.

(4) A vagyonjegy-nyilvántartásban a vagyonjegye- ketcímletek szerint elkülönítve kell kezelni, úgy, hogy az 1000 Ft-os címletű vagyonjegy 1 -es, az 5000 Ft- os címletű vagyonjegy 2-es, a 10 000 Ft-os címletű vagyonjegy 3-as, a 20 000 Ft-os vagyonjegy 4-es, az 50 000 Ft-os vagyonjegy 5-ös kezdő sorszámmal legyen jelölve. A vagyonjegyeket a kezdőszám után — az előzőleg kibocsátott vagyonjegytől megkülön- böztethetőség céljából — 501 -tői kezdődő folyószámozással kell ellátni. A nyilvántartásban nyilvántartó laponként elkülönítve fel kell tüntetni

— a vagyonjegy sorszámát,

— a nyilvántartásba való bejegyzés (befizetés) keltét,

— a vagyonjegy-tulajdonos nevét, személyi számát,

4

— a vagyonjegy-tulajdonos aláírását,

— a bejegyző hitelesítő aláírását,

—a visszavásárlással, átruházással kapcsolatos bejegyzéseket.

A nyilvántartási ív mintapéldánya a jelen Szabályzat 2. sz. mellékletét képezi. A nyilvántartás kezeléséről külön Igazgatói Utasítás rendelkezik.

(5) Az átruházás nyilvántartáson való átvezetésének szabályait a 9.§.(2) bekezdése tartalmazza.

(6) A (2) és (3) bekezdésben foglaltakat a később értékesített vagyonjegyeknél csak akkor kell alkalmazni, ha a nyomdai úton előállított vagyonjegy mégnem áll rendelkezésre.

5. §. A visszavásárolt vagyonjegy újraértékesítése esetén a 4.§. rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

IV.

A vagyonjegy után fizethető osztalék

6. §.(1) A vagyonjegy után járó osztalék a Vállalat eredményes tevékenységétől, a mérleg szerinti nyereség és a vagyonalap arányától függ.

(2) A kifizethető összes osztalék egyenlő a vagyonjegyek kibocsátásából származó névértéken számított vagyonrészre jutó mérleg szerinti nyereség ösz- szegével.

(3) A vagyonjegy tulajdonosát a vagyonjegyek kibocsátásából származó, névértéken számított — az osztalékév utolsó napján a vállalat rendelkezésére álló — vagyonrészre jutó mérleg szerinti nyereségnek a vagyonjegy névértékére eső hányada — illetve annak időarányos része — illeti meg osztalékként.

A vagyonjegyre jutó osztalék számításának képlete:

Ny tXn T X 365~=°

Ny = mérleg szerinti nyereség V = a vállalati összes vagyon t = a vagyonjegyek névértéke n = azon napok száma, mely alatt a vagyonjegy a tárgyévben a dolgozó tulajdonában volt 0 — osztalék

(4) Az osztalékot a jogszabályi előírásoknak megfelelően kell elszámolni..

7. §.(1) Az összes osztalékból az egyes vagyonjegyre jutó, a vagyonjegyen feltüntetett osztalékhányad az egész osztalékévre vonatkozik. Az osztalékév minden év január 1 -jétől december 31 -ig tart. Ez alól kivétel az első osztalékév, amelynek kezdő napja 1990. november 19.

(2) Az osztalék kifizetésének határideje az adott osztalékévet követő év március 31 -e.

(3) A kifizetés helye a vállalat pénztára.

8. §.(1)A vagyonjegyre jutó teljes éves osztalék azon vagyonjegyek után jár, amelyek az osztalékév első napjától az utolsó napjáig — az első és utolsó napot is beleértve — megszakítás nélkül vállalati dolgozók tulajdonában voltak. A közbeeső időben vásárolt vagyonjegyek után az éves osztalék naptári napokra számított időarányos része jár, mely a befizetés napjával kezdődik.

(2) Az osztalékév közben visszavásárlásra felajánlott vagyonjegy után járó osztalék fizetéséről a 11.§.

(5) bekezdése rendelkezik.

Amennyiben az osztalékév közben visszavásárlásra felajánlott vagyonjegy után a jelen Szabályzat szerint osztalék jár, azt az osztalékév naptári napjaira számolva, időarányosan kell megállapítani. A vagyonjegyvásárlás napját az osztalék meghatározásakor a figyelembe veendő napokhoz kell számítani.

V.

A vagyonjegy átruházása

9. §.(1) A vagyonjegy tulajdonosa a vagyonjegyet a vállalattal munkaviszonyban álló más dolgozóra átruházhatja.

(2) A vagyonjegy átruházása a vagyonjegy hátoldalán az átruházó által aláírt nyilatkozattal történik. Az átruházási nyilatkozatot a vállalat jogtanácsosával ellenjegyeztetni kell. A vállalati jogtanácsost e körben hivatali titoktartási kötelezettség terheli. Az átruházás tényét haladéktalanul be kell jelenteni a vállalat pénzügyi osztályán, a vagyonjegy-nyilvántartáson való átvezetés, és a vagyonjegy hátoldalán az átruházás hitelesítése végett. Az átruházás vagyonjegy-nyilvántartáson való átvezetésének a hitelesítéssel egy időben kell megtörténnie.

A vagyonjegy új tula|donosának a vagyonjegyhez fűződő jogai a tulajdonosváltozásnak a nyilvántartáson való átvezetésével nyílnak meg.

(3)i Amennyiben a vagyonjegyet a dolgozó év közben más dolgozóra átruházza, az osztalék annak jár, aki az osztalékév utolsó napján a vagyonjegy nyilvántartás szerinti tulajdonosa volt.

10. §. A vagyonjegy-átruházáshoz az átruházó részéről fűzött bármilyen feltétel, illetve a részleges vagyonjegyátruházás semmis.

VI.

A vagyonjegy visszavásárlása

11. §.(1) A vagyonjegyet a vállalat a vagyonjegy tulajdonosának kérésére névértéken bármikor visszavásárolja.

(2) A vagyonjegy tulajdonosa köteles a vagyonjegyet viszavételre felajánlani, ha a vállalattal a munkaviszonya megszűnik. Ez esetben a visszavásárlás napjának a munkaviszony megszűnésének napját kell tekinteni.

(3) A vagyonjegy tulajdonosa köteles a vagyonjegyet a vállalatnak felajánlani, ha a Vállalati Tanács a visz- szavásárlását vagy részvényre illetve üzletrészre cserélését előírja. Ebben az esetben a visszavásárlás napja a VT határozatban megjelölt időpont és a visszavásárlás napjáig időarányos osztalék jár.

(4) Ha a dolgozó munkaviszonya nyugdíjazás miatt szűnik meg, őt mint vagyonjegy-tulajdonost továbbra is ugyanazok a jogok illetik meg, mint a munkaviszonyban álló dolgozókat.

(5) A visszavásárlásra felajánlott vagyonjegy után osztalék nem jár, kivéve

— ha a dolgozó munkaviszonya a vállalattal a vállalat rendes felmondása, vagy közös megegyezés következtében azért szűnt meg, mert a munkaviszony megszűnése a vállalati létszámgazdálkodással kapcsolatos, vagy az egyébként a vállalat gazdálkodási érdekkörét érinti,

— a tulajdonos halála,

— ha a vállalat igazgatója kivételes méltányosságból (lakásvásárlás, betegség stb.) az időarányos osztalék kifizetését engedélyezi. Ezt az engedélyt felajánláskor—de még a visszavásárlás megtörténte előtt — be kell szerezni és az engedélyt a nyilvántartáshoz csatolni kell.

VII.

Egyéb szabályok

12. §.(1) A vagyonjegy elvesztése vagy megsemmisülése esetén az értékpapírok megsemmisítésére vonatkozó szabályok az irányadók.

(2) A vagyonjegy elvesztését vagy megsemmisülését a dolgozó köteles az arról való tudomás szerzését követően azonnal bejelenteni a vállalat vagyonjegy-nyilvántartást vezető szervezeti egységének.

13. §. A vagyonjegy csak akkor örökölhető, ha az örökös vállalati dolgozó. Egyéb esetben a dolgozó halálakor a vállalat a vagyonjegyet névértéken visszavásárolja, és időarányos osztalékot fizet. Az így kifizetett vételár és a tárgyév után kifizetésre kerülő — időarányos — osztalék része a hagyatéknak.

14. §. A vagyonjegy-nyilvántartás titkos, a nyilvántartást kezelő dolgozókat hivatali titoktartás kötelezi. A nyilvántartás kezeléséről külön Igazgatói Utasítás rendelkezik.

15. §. A Vállalat félévente tájékoztatja a vagyonjegyek tulajdonosait gazdálkodásának főbb adatairól.

16. §. A vagyonjegy mintapéldánya e Szabályzat 3. sz. mellékletét és egyben elválaszthatatlan részét képezi.

Eger, 1990. november 16.

Köblő Tibor dr. Domán László

a Vállalati Tanács elnöke igazgató