Dohánygyári Híradó, 1991

1991-01-01 / 1. szám

MAGYAR DOHÁNYIPAR Személyi és szervezeti hírek (MAGYAR DOHÁNYÚJSÁG) NYÍREGYHÁZI DOHÁNYFERMENTÁLÓ VÁLLALATNÁL 1990. június 30. napjával megszüntették a termelési és értékesítési főosztályt és a termelési osztályt. 1990. július 1. napjával felvásárlási és termelési osz­tályt hoztak létre. 1990. július 31. napjával megszüntették a tulajdon-és munkavédelmi osztályt és összevonták a minőség-elle­nőrzési és értékesítési osztályt értékesítési és minőség- biztosítási osztály megnevezéssel. Lakatos András, a vállalat igazgatója Bittner Imrét, a Debreceni Dohánybeváltó Üzem termelési üzemvezető-helyettesét 1990. július 1. napjá­tól ötéves időtartamra megbízta a felvásárlási és terme­lési osztály vezetésével. Bárány István minőség-ellenőrzési osztályvezetőt — korábbi osztályvezetői megbízása időtartamának válto­zatlanul hagyásával — megbízta a minőségbiztosítási és értékesítési osztály vezetésével. Hudák Józsefné értékesítési osztályvezető és Harascsák György tulajdon- és munkavédelmi osz­tályvezető munkaviszonyát megszüntette korengedmé­nyes nyugdíjba vonulásuk miatt. EGRI DOHÁNYGYÁR Dr. Domán László, a vállalat igazgatója 1990. már­cius 1. napjától megbízta Vincze István laboratóriumi vezetőt az osztályszer­vezetté alakult gyártmányfejlesztési osztály vezetésével. Tóth András és Leiszner László gépkocsivezetők nyugállományba vonulásuk alkalmából 1990. június 30-án Egri Dohánygyárért emlékplakett kitüntetésben részesültek. DEBRECENI DOHÁNYGYÁR Vajdics Zoltán, a vállalat igazgatója Kocsis Ferencet 1990. május 7-től határozatlan időre kereskedelmi osztályvezető-helyettessé, Lengyel Mihálynét 1990. július 1. napjától határo­zatlan időre számviteli osztályvezetővé kinevezte. DOHÁNYÉRTÉKESÍTŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KÖZÖS VÁLLALAT Vidéki Imre, a vállalat igazgatója Szabó József gazdasági igazgatóhelyettes munkavi­szonyát — nyugdíjjogosultságára tekintettel — saját ké­résére 1990. december 31. napjával megszüntette. Lukács Antalt 1990. július 1. napjától 1993. decem­ber 31-ig terjedő időszakra megbízta a gazdasági igaz­gatóhelyettesi munkakör ellátásával. Szabó Balázst 1990. július 1. napjától 1994. decem­ber 31-ig terjedő időszakra megbízta a belkereskedelmi igazgatóhelyettesi feladatok ellátásával. Vadainé Gulyás Erzsébetet 1990. július 1. napjától 1993. december 31-ig terjedő időszakra megbízta az ex­port-import osztályvezetői feladatok ellátásával. FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM Gáspár Szilvia 1990. január 16. napjától — a Budapesti Dohányfermentáló Vállalattal munkaviszonyát meg­szüntetve — az élelmiszeripari főosztályon főelőadó munkakörben dolgozik, mint a dohányipar és söripar szakreferense. Összeállította: Szabó Lajosné DOHÁNYHFJYZET: MAGAS KÖLTSÉGEK, ASZÁLY, ÖNTÖZÉS A Vállalati DH-Akcióbizottság még november végén, a Dohány­termesztő-Feldolgozó Találkozó előtt áttekintette a dohányellátási helyzetet. Kaszás Imre tájékozta­tása szerint 1989-ben 3928 hektár területen 5165 tonna, 1990-ben 4820 hektáron 5800 tonna Hevesi termett. A mennyiséget tehát az aszály nem befolyásolta és ha csakamennyiségrőllettvolnaszó, 600 tonna exportdohányt lehetett volna előállítani, s július közepén meg is kötöttük a szerződést Nyí­regyházával 800 tonna Philip Mor­ris minőségre, Budapesttel 200 tonnára. (A budapesti területen ví­rusfertőzés miatt 16%-os, aszály­kár miatt 25%-os kiesés — 700 tonna — volt; a 460 hektárnyi öntö­12 zött terület azonban ezt pótolta és az 1989. évi 791 tonnával szem­ben 1990-ben 1300 tonna volt a termés.) A minőség viszont nem volt elfogadható. Az aszály követ­keztében felsült a dohány és ezért egyszerre kellett törni az első és a középső leveleket. Hiába válogat­tak el 500 tonna vélhetően Philip Morris minőségű levelet, a nagy- vállalat szakemberei ezeket nem találták megfelelő minőségűek- nek. Mindazonáltal kiválasztottak 20 tonnát a hazai licenctermelés- hez. A Hevesi dohányok minősé­gének romlása az Egri Dohány­gyárat az ellentételezés szem­pontjából érinti érzékenyen. Kinyílt az agrárolló: miközben a felvásár­lási ár alacsony maradt, az anyag­és energiaárak jelentősen meg­emelkedtek, így a mesterséges szárításúaknái 1 hektár termelési költsége 150—180 ezer forint. A rendkívül magas vízdíj miatt az ön­tözés is mértéktelenül növeli a költségeket, holott az idén is bebi­zonyosodott: a Hevesi termelésé­hez elengedhetetlen lenne az ön­tözés. A Budapesti Fermentáló Vállalat öntözési programja és kis­termelői dohányszárítója egyaránt jó fogadtatásra talált a termelőknél. Dr. Domán László igazgató fi­gyelmeztetett, hogy ilyen körülmé­nyek között ellentételezésre nem lehet gondolni. Nem nyereséghez, csak null-szaldóhoz 5 dollár fölött kellene kapnunk 1 kg dohányért és ez képtelenség.

Next

/
Thumbnails
Contents