Dohánygyári Híradó, 1991

1991-01-01 / 1. szám

DOHÁNYTERMELŐK ÉS FELDOLGOZÓK TALÁLKOZÓJA - 1990 Az Egri Dohánygyárban 1990. de­cember 6-án megtartották a Dohány- termelők és Feldolgozók hagyomá­nyos találkozóját. Ez a találkozó törté­nelmi jelentőségű volt, hiszen itt bo­csátották ki a felhívást a magyar do­hánytermesztők érdekvédelmi szer­vezetének megalakítására. Félreért­hetetlen jele volt a minden ünnepé­lyességtől mentes, érdemi munkalég­körnek: a találkozók történetében most fordult elő először, hogy nem volt idő gyárlátogatásra. A szokásos kife­jezés szerint a „dohány-vertikum” nagy találkozója volt ez, a hazai do­hánygazdaságnak egy nehéz pillana­tában, amikor a változtatásra együtt sarkall vírus, aszály és rendszerváltás. 28 MILLIÁRD CIGARETTA VAL SZEMBEN NÉGY HÓNAPOS DOHÁNYTARTALÉK X Több mint százan hallgatják Semsei András felhívását a dohánytermesztők érdekvédelmére Vidéki Imre, a DOHÉSZK igazgatója először a világtendenciákról, majd a hazai helyzetről adott összefoglaló képet. Jelenleg 10 ezer ton­na dohány behozatalára szorulunk; szorult helyzetünket az eladók 10—20%-os felárakkal fogják kihasználni. Még nagyobb probléma a bolgár dohányok 100%-os drágulása — dollár- elszámolásban. A magyar dohányipar 1990-ben 22—23 ezer tonna dohányt használt föl, ebből 16—17 ezer tonna volt a belföldi, 5000 tonna — 25% — be­hozatal. 1991 -ben ez a 25% 50% fölé fog emel­kedni. A dohánykészletek eddig 8—10 hónapo­sak voltak (s ez is mélyen alul volt a technológiai készletszinten), jelenleg viszont a készlet úgy­szólván vésztartaléknak tekinthető: mindössze négy hónap. Ez éles ellentmondásban van a ci­garettagyártás növekvő igényével: 1990-ben az összes hazai cigarettafogyasztás 28 milliárd darab, ami felülmúlja az 1981. évi 27,4 milliár­dos rekordot. Ami az összetételt illeti, a sorrend: Sopianae típus, Symphonia típus és licencci- garetták. A Sopianae család piaci részesedése 44%, a Symphonia típusé 34%, a licencciga- rettáké 5%. Növekszik a Virginia típusú dohá­nyok felhaszrjálása, a jelenlegi dohányhiány kétharmada Virginia típusú. Az importárakra vonatkozó tájékoztatás: a hazai ,,B” minőség kilónként 1 —2 dollárért megkapható a világpia­con. A ÍM)HÁNYI HÁNYBÓL CSAK 36% AZ ASZÁLY BŰNE Dr. Borsos: „A termésbiztonság garanciájából hiányoznak az ökológiai összefüggések” Dr. Borsos János, a Dohánykutató Intézet igazgatója, vetített grafikonokkal illusztrált elő­adásában tagadta, hogy mindenért az elemi csapásokat kell felelőssé tenni. A dohányt a nemzetgazdaság szempontjából igen fontos növényként jelölte meg, és illúziónak nevezte az Egészségügyi Világszervezet irreális célki­tűzését: „dohányzásmentes társadalmat 2000-re”. Kétségtelen, hogy „az emberek élni akarnak, de élvezni is akarják az életet” — je­lentette ki dr. Borsos. Statisztikai ábrákkal bizo­nyította, hogy a jelenlegi dohányhiánynak csak 36 % -ban az aszály az oka, 64 % -áért a beütte- tetlen területek a felelősek. Míg valamikor Vas, Zala és Veszprém kivételével minden megyé­ben termeltek dohányt, ma a dohánytermesz­tés Kelet-Magyarországra összpontosul: az ár­kiegészítési politika a gyenge talajokra szorítot­ta a dohánytermesztést. Ma a termésbiztonság garanciájából hiányoznak az ökológiai össze­függések. Nincs öntözés, minden többletráfor­dítást kerülnek. Jelenleg egy hektár termelési költsége 150—180 ezer forint, ez kétségkívül magas. Az eredményes dohánygazdálkodás a potenciális termőképesség növekedésének és a közgazdasági ösztönzőknek az összjátéká- ból származik. Az Agrárkamara is támogatja FELHÍVÁS A DOHÁNYTERMESZTŐK ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETÉNEK MEGALAKÍTÁSÁRA A találkozó vitái során Semsei András, prügyi dohánytermesztő, aki a nyíregyházi ünnepsé­geken megkapta a legjobb dohánytermesztők emléklapját, nagy tetszéssel fogadott javasla­tot tett a magyar dohánytermesztők érdekvé­delmi szervezetének megalakítására. A felhí­vást a jelenlevők valamennyien aláírták és csatlakozásra szólították fel az ország 7000 do­hánytermesztőjét. Dr. Orbán Ferenc, az Agrár­kamara jelenlevő ügyvezető igazgatója üdvö­zölte a felhívást és az Agrárkamara támogatá­sáról biztosította az új érdekvédelmi szerveze­tet. A felhívás következőképpen hangzik: A dohánytermesztők és cigarettagyártók ha­gyományos országos tanácskozásán részt ve­vő termelők felhívással fordulnak a magyaror­szági dohánytermesztőkhöz, hogy szakmai és gazdasági érdekeik védelmére tömörüljenek szövetségbe a következő célok elérése érde­kében. 1. A magyarországi dohányfeldolgozáshoz szükséges hazánkban megtermelhető dohányt az ipar belföldön termeltesse meg, kihasznál­va az exportlehetőségeket minden évben lega­lább 10—12000 ha-ra kössön termeltetési szer­ződést. 2. A dohánytermesztés műszaki-technikai színvonalának fejlesztését segítse elő mind a kormány, mind pedig az ipar, tekintettel arra, hogy az államháztartás igen jelentős bevételi forrása a dohány. 3. A magyarországi dohánytermesztés szerve­zeti struktúráját várhatóan az integrált kister­melés és különböző önálló (családi, szövetke­zeti stb.) vállalkozások fogják képezni. Ennek megfelelően minden termelői körben gondos­kodni keli megfelelő fajta ellátásról, szaktanács- adásról, szervizszolgálatról és pénzügyi tá­mogatásról, amelynek igényét a Szövetség ér­vényesíti az illetékesek felé. 4. A dohánytermelői szerződések jogérvénye­sítését a szövetség elősegíti és támogatja, jog­védelmet nyújt a termelőknek. 5. A szerződött dohány mennyiségi és minősé­gi átvételénél a termelők képviseletében a Szö­vetség ellenőrző szerepet lásson el és jogvitás kérdésekben a termelők szakértőjeként lépjen fel. 6. A Szövetség jelezze a termelésfejlesztés ok­tatási, szaktanácsadási és egyéb szakmai igé­nyeit az erre hivatott szervezeteknek és előse­gíti ezek megszervezését. 7. A Szövetség kötelességének tartja a hazai dohányfeldolgozás belföldi alapigényének ki­elégítését, amelyet a fermentáló vállalatok elő­re kialkudott áron és feltételek mellett hiánytala­nul felvásárolnak. 8. A felvásárlási árak kialakításánál a Szövet­ség a termelők érdekképviseletében jár el. 9. A Szövetség az európai dohánytermesztők hasonló szervezeteivel kapcsolatot teremt a dohánytermesztés szakmai színvonalának fej­lesztése érdekében. 10. A Szövetség felvállalja az Európai Gazda­sági Közösségen belüli dohánytermelés érde­kegyeztetéseit (termelési kvóta, ár, export, im­port stb.). 11. Mind szakmai, mind gazdasági kérdések­ben a Szövetség etikai normákat állít fel, előse­gíti a tiszta piaci verseny működését, s gondos­kodik a termelői tisztesség védelméről. Telik az ív aláírásokkal. Jobbra: Semsei András 13

Next

/
Thumbnails
Contents