Dohánygyári Híradó, 1990

1990-12-01 / 2. szám

NÉVJEGY-FÉLREÉRTÉSEK — Hallja-e, a kezére ütök! — Kezitcsókolom, csak a nevét akartam tudni... (rajz: Pók Pál ) CIGARETTA-AKCIÓBIZOTTSÁG Jegyzőkönyvbe vesszük, hogy drá­gák és bonyolultak vagyunk. Éppen ezért — nem vagyunk hajlandók még egy­szer a DOHÉSZK-raktárakban szá­radni! — Ha gyalog visznek ki a portán, sztrájkba lépünk és nem gyűlünk meg! 16 SZIGORÚAN CSAK MESE Hol volt, hol nem volt, minden képzeleten túl volt egy gyár Kuku­­tyinban: Kukuty Állami Zabhegye­ző Gyár. A Szalmacséplő Műhely­ben nagyon szerencsétlenek vol­tak egy gépmester miatt: írni-ol­­vasni nem tudott, s ami géphez hozzányúlt, elrontotta. Nem tud­tak tőle megszabadulni, mert Ku­­kutyinban csak azokat volt szabad munkahelyüktől megfosztani, akik értettek valamihez. Egyszer aztán Burkus király meghalt, utó­da kibékült Bergengóciával, Ku­­kutyinban pedig parlamenti vá­lasztásokat rendeztek, száz esz­tendő múltán először. — Tudjátok, hogyan szabadul­junk meg Zseniál gépmester úr­tól? — kérdezte hunyorítva a legö­regebb szalmacséplő szaki. — Fölléptet­jük és megválasztatjuk képviselő­nek! Úgy is tettek. Zseniál gépmester úr azóta a kukutyini parlamentben csépeli a szalmát, a zabhegyező­gyáriak pedig boldogan élnek. VISSZAKÖSZÖN — Viszontlátásra, hölgyem, uram!... Nem gyűlt ki a lámpám. Nem felejtett véletlenül a szatyorban valamit?... (rajz: Pók Pál)

Next

/
Thumbnails
Contents