Dohánygyári Híradó, 1990

1990-12-01 / 2. szám

SZAKSZERVEZET Szakszervezeti Tanács 6600 A LEGALACSONYABB BÉR — 32 FT VOLT A CUKOR — A TMK MAGASABB ÓRABÉRT KÖVETEL „A jóléti állam és a jövedelmek diszkrét kezelése” LEVÉL A SZERKESZTŐHÖZ Tisztelt Szerkesztőség! Azért fogtam tollat, mert a lap legelső szá­mában olyan írás jelent meg egy felszólalá­somról, mely nem az általam elmondottak­nak felel meg. A szóban forgó VSZT-ülésen nem állítot­tam olyat, hogy az egyenlő elosztás rendsze­rét akar csak a legkisebb mértékben is támo­gatnám. Szeretném előrebocsájtani, hogy tudomá­som szerint a nemzetközileg is elfogadott „Emberi jogok nyilatkozata” alapján — s ez Lausanneban, a Philip Mórásnál törvény is — az Ember elvitathatatlan elemi joga a létéért való küzdelem. A szomorú valóság pedig az, hogy nálunk egy évtizedek óta kiválóan pros­peráló vállalatnak többszörösen kiváló dol­gozója is csak a létminimum határán él a csa­ládjával. Ezért beláthatatlanok annak a kö­vetkezményei, ha itt az indulatok lesznek uralkodók. A probléma az, hogy eddig sem egészen vitathatatlan koncepciók alapján történt a mozgóbérek felosztása vállalatunk­nál. Most pedig, még mielőtt a valódi tulajdo­nosi rendszer kialakulna, megszűnik a nyil­vánosság kontrollja is. Ez pedig nem a válla­lat dolgozóinak érdeke, csak annak az igen szűk retegnek, amelynek lehetősége van — nem mindig teljesítmény-arányosan — na­gyobb jövedelmek megszerzésére. Az írásban nem szerepelt az, hogy kértem a vállalat vezetőit: hozzanak nyilvánosságra egy olyan listát, amin föl lenne tüntetve a ki­osztott mozgóbér átlagos és legalacsonyabb mértéke, mivel szerintem a dolgozónak tud­nia kell azt, hogy őt most éppen büntetni vagy jutalmazni akarják. (Aláhúzás a szerkesztő­től.) A jövedelem csak így inspirálhat na­gyobb teljesítményre. (Hiszen ez a célja.) Azt hiszem ezek a gondolatok igen mesz­­sze vannak az egyenlósdi kívánalmától. Saj­nos, a VSZT-tagok sem látták szükségesnek elképzelésem támogatását. Lehet, hogy az én elképzelésem volt a hibás? Tisztelettel: Skovrán Ákos elektroműszerész, VSZT-tag Örömmel és készségesen adtunk helyt Skovrán Ákos úr levelének, mert gerincesen felszínen tart egy még megoldásra váró problémát a vezetői jogosítványok és a dol­gozói ellenőrzés kérdéskörében. Meg kell je­gyeznünk, hogy Skovrán úr minden bizony­nyal félreértette szavainkat: nem tulajdonítot­tunk neki az egyenlósdi visszaállítására irá­nyulószándékot. Csupán azt mondtuk, hogy egymás jövedelmének ellenőrzése akkor in­dokolt, ha az egyenlő elosztás a vezérszem­pont. S még annyit, hogy ,,a létminimum ha­tárán” költői túlzásnak hat. Ez viszonylagos: aki a Kaukázusból tér haza, dombvidéknek látja a Kárpátokat. Másfelől tény, hogy a szo­ciális „háló ” lyukain még mindig átbuknak a két-háromgyermekesek (a gyermektelen, kétkeresetu házaspárokhoz kepest). Arra vi­szont föl kell hivnunk a figyelmet, hogy a jegyzőkönyv, mint információforrás, hiányos volt: nem tartalmazta Skovrán úr kiemelten szedett javaslatát. A jegyzőkönyvvezetést a vállalati élet minden területén magnetofonnal kellene kombinálni. Késik, pedig nagyon hi­ányzik a szakszervezeti törvény, amely euró­paiszinten tisztázná a szakszervezetek ellen­őrzést jogait. Ez a törvény a privatizációs fo­lyamat részé. A kulturált management, ép­pen azért, hogy „az indulatok ne legyenek uralkodók", megadja a rendszerbe foglalt és szervezett ellenőrzés jogait a szakszerveze­teknek. Ezekkel a jogoggal azonban élni is kell tudni. (A Szerk.) Azon a VSZT-ülésen, amelyen a Vállalati Tanács újraválasztásának módozatait ismer­tették, a Szakszervezeti Tanács azt javasolta a vállalatvezetésnek, hogy a legalacsonyabb béreket szeptember 1 -jei hatállyal 6600 fo­rintban állapítsa meg. Ez mintegy 30 munka­társat érintene a vállalat egész területén. További 52 munkatárs esetében a VSZT olyan differenciált bérrendezést tart szüksé­gesnek, mely 6600 forinttól 7100 forintig ter­jed, részben a végzett munka alapján, rész­ben pedig a vállalatnál eltöltött időt figyelem­be véve. Ez a bérrendezés az órabért 38 Ft­­tól 41 Ft-ig terjedően érintené. A döntés eb­ben a tekintetben a munkahelyi vezetők vál­lán nyugszik. Bessenyei Lajos ezúttal ismét benyújtotta a TMK tagjainak órabér-követelését. Mint mondotta, a legutóbbi bérrendezés sem se­gített azon, hogy a TMK munkatársai nincse­nek arra ösztönözve, hogy a munkát gyorsan és jó minőségben végezzék el. A TMK szol­gáltatás: kiszolgálja az egyes termelő terüle­teket, amelyeknek teljesítménye a TMK mun­kájától függ. Ha összemérik bérüket a terme­lő területek szakembereinek alapórabérével — eltekintve a műszakpótléktól, — továbbra is hátrányban érzik magukat a TMK-sok. Bó­­di Lászlóné titkár azt válaszolta, hogy a mun­kaügyi osztály szeptemberben kigyűjtést vé­gez és ennek eredménye alapján vizsgálják meg, szükség van-e további lépésekre. Ez az ülés döntött arról, hogy a dolgozók részére mosogatószert fognak kiosztani, va­lamint a későbbi zöldség-gyümölcs akciók­ról. A közeljövőben cukorvásárlási akció lesz, kg-onként 32 forintért. Ez az akció idő­közben két részletben lezajlott. A választók gyűlése... ... és a választók szavazása 17

Next

/
Thumbnails
Contents