Dohánygyári Híradó, 1990
1990-12-01 / 2. szám
MAGYAR DOHÁNYIPAR Súlyos aszálygondok LEGALÁBB 5000 TONNÁVAL TÖBB DOHÁNYT KELL IMPORTÁLNI 1991-BEN Szeptember 6-án és 7-én tartották a dohányipari vállalatok úgynevezett „főmérnöki értekezletét” a vállalat kiskultúrtermében. Az értekezleten házigazdaként Várhelyi József műszaki-termelési igazgatóhelyettes elnökölt; megjelentek a vállalatok igazgatóhelyettesei és a DOHÉSZK osztályvezetői. Szabó Balázs, a DOHÉSZK kereskedelmi igazgatója elmondta, hogy az értékesítő vállalat eredetileg 25,7 milliárd db cigaretta eladását irányozta elő, de a kezdeti eredmények után az áremelés csökkentette a fogyasztást. Ezért a negyedik negyedévre 400 millió darabbal kevesebb cigarettát rendelnek. Az augusztusi fogyasztás 1 milliárd 851 millió darab volt, mindössze 74%-a az elmúlt év hasonló időszakának. A depresszió világosan kirajzolódik, akkor is, ha a tatabányai Sztráda- Skála nagyarányú rendelésének köszönhetően a teljes évi értékesítéscsökkenés nem haladja meg a 4%-ot. Végül a vállalatok elfogadták a termelési és értékesítési programot. Mint Acs Sándorné, a DOHÉSZK dohánygazdálkodási osztályának vezetője megnyugtatta a vállalatokat, a receptúrák az eredetiekkel azonosak, csak a Románcnál van változás. A tonnaegységárakat viszont már az új dohányárakkal számolták. Ennek némileg ellentmondott, hogy nyomatékosan ajánlotta a hiányzó dohányoknak helyettesítéssel való pótlását. Virginiából 500, Kertiből 300 tonna hiányzik! Az összes hiány végül is 357 tonna. Ez nem kevesebb, mint 400 millió cigarettát jelent. Pótlásként spanyol Virginiát, import keletit és hazai nagylevelűeket ajánlott. Már októberben várható Kerti C és B hiánya. Tehát már a negyedik negyedévben bizonytalan a dohányellátás, mert a két fermentáló vállalat képviselője csak „kisebb módosításokkal” tudja kielégíteni a novemberi és decemberi igényeket. A legnagyobb gondot azonban a jövő év okozza. Rendkívül súlyos az aszálykár, s ez a múlt évi víruskárral együtt kritikus helyzetet teremtett. A jelenlegi adatok alapján 1991-ben a hazai termés 5000— 6000 tonnával lesz kevesebb, ami azt jelenti, hogy a hiányt importból kell pótolni Ez a többlet a normál importnak a 200%-át jelenti. A hatalmas kamatterhek miatt hitelfelvétel kiritikus helyzetbe hozná a dohányipart. A hiány pótlására több javaslat született, így a dohányfólia-gyártás lehetősége frakcióalatti hulladék és maradékanyag felhasználásával, görög Kabakoulak dohány (IV. osztályú) felhasználása helyettesítésre, vagy különböző import Virginia dohányok alkalmazásának lehetősége vezérgyártmányokban. Az értekezlet elhatározta, hogy a fermentáló vállalatok pontosabb termésbecslése után stratégiát Szabolcs vármegye, melyhez a trianoni béke óta Szatmárnak nekünk meghagyott részét is hozzácsatolták, meglehetősen ellentmondásos hírnévnek örvend (vagy nem örvend). Kétségtelenül szép; homokját belengi Krúdy álom-valóság varázsvilágának emléke, s miközben vannak, akik „Magyarország Szicíliájának” nevezik, amit a jobb indulatúak úgy fordítanak le, hogy „hátrányos helyzetű” megye, itt termelik meg az ország burgonyáját, almáját és — hetven százalékban I — dohányát. A múlt század végén, 1890-ben a Magyar Királyi dohányjövedék itt hozta létre a Nyíregyházi Dohánybeváltási Felügyelőséget. Ebből lett a mai Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat, amely most ünnepli 100. születénapját. Ha van vállalat, amelyet „testvérvállalatnak” lehet nevezni, akkor a nyíregyházi fermentáló az; hiszen az Egri Dohánygyár, a cigarettagyár onnan kapja alapanyagának jó részét. Mindennapos munkánk, megélhetésünk, biztonságunk, jövőtervezésünk a fermentáló vállalatok munkájától függ. dolgoz ki a helyzet enyhítésére, ezért még a novemberi 8-i főmérnöki értekezlet előtt ebben az ügyben külön összejönnek. Az export jól alakult, eddigi értéke 14 millió dollár. Az alapanyag-beszerzésekre az AGROBANK 400 millió forint hitelkeretet biztosított, viszont a volt szocialista országokból beszerzett anyagokra most már a dollárelszámolás érvényes. Ezért ajánlatos ebben az évben a készletérték növelése. Végül tájékoztatót hallgattak meg a Könnyűipari Gépgyártó Vállalat műszaki igazgatójától a dohányipar számára készülő közös fejlesztésű gépekről. Az előadást bemutató gyárlátogatás követte. Amikor a megalakult Felügyelőség területén megkezdődött a beszállított dohányok kezelése, még csak természetes úton fermentáltak, s ez hoszszú ideig így is maradt. Az első fermentálógépet 1940-ben helyezték üzembe és 1949-ben rakták le a mechanikai kamrás fermentálóépület alapkövét. Korszakos változást jelentett 1974, amikor üzembe állították az első kocsányozó gépsort. A vállalat azóta a nagy pénzügyi nehézségek között is folyamatosan korszerűsít: nagy utat tett meg a modern Cardwell kocsányozó gépsorig, a Fishburne ikerbálaprésig, a 200 kilós kartondoboz-csomagolásig, a Proctor fermentáiógépig, a Balthes-kombájnokon keresztül a hidastraktorokig. Vállalatunk, szeretete jeléül, ajándékot küldött a századik születésnapra, de a legfontosabb az az őszinte szeretet, amelyet nyíregyházi „tápláló" testvérvállalatunk kollektívája iránt érzünk. Eredményt, sikert és sok örömet kívánunk neki, s várjuk udvarunkra beforduló kamionjait! „Boldog születésnapot” 100. SZÜLETÉSNAPJÁN TESTVÉRI ÖLELÉS A NYÍREGYHÁZI FERMENTÁLÓNAK! A FERMENTÁLÓ FOLYAMAT TECHNOLÓGIAI ÁBRÁJA nyersonyog feladó szeletelőgép I kond henger forgórosta /I T Vrnr l.kocsányozó . kond henger mérleg- tároló-adagoló I a. szalag ■> Ak öV^^TÍ\i^. levél-válogatósor i I I T ,___I I---------►-----------I csúcs kond csúcs válogató j csztótyozók I fok 200 kg-os prés _ ► kocsányozó osztályozok lllkocs. oszt IVkocs oszt II. fokozat Itt fok IVfok mu vnm —♦-------t.---------------1___________* r “ r *-------i______*_______________ i--------------------------*-----------mintavevő, csomagoló r 1-T T _T. kocs prés kocsány szárító levél -fermentálógép 50 kg-os ikerprés \ i_____--------------------------------►------------------------------------------------------idinfiik kamros fermentáló?.,készáru tárolás k k k k mm l l l k k k l. wmmt k k k k k k k ■■ k k k L k k k an k k k ▼ i ____i
