Egri Dohánygyár, 1990 (19. évfolyam, 1-3. szám)
1990-03-01 / 3. szám
Vállalatunk pályázatot hirdet óvodavezetői állás betöltésére Feltétel: felsőfokú szakirányú végzettség, legalább 5 év óvodában eltöltött gyakorlati idő. Bérezés: az érvényben lévő rendelet besorolása szerint. A pályázatot vállalatunk személyzeti és oktatási osztályára „Pályázat” megjelöléssel kéijük benyújtani. Jelentkezni lehet írásban részletes önéletrajzzal, az eddigi szakmai tevékenység megjelölésével. A pályázat mellé kéijük mellékelni az iskolai végzettséget igazoló okirat hiteles másolatát. Kéijük röviden vázolni a jövőre vonatkozó szakmai elképzeléseket is. A pályázat beérkezési határideje: 1990. május 1. A pályázat elbírálásának ideje: 1990. május 15. Az állás 1990. július 1-jétöl tölthető be. Bővebb felvilágosítást a vállalat személyzeti és oktatási osztálya ad. (Telefon: 152- es mellék.) Itt volt a farsang, állt a bál... Február. Farsang. Nemcsak a naptárban, hanem vállalatunknál is farsangoltak február 17-én. Sorban már ez a harmadik bál volt, s úgy látszik, sikerült hagyományt teremteni ezzel. Ezt bizonyítja a változatlanul nagy érdeklődés. Szinte két nap alatt gazdára lelt az összes meghívó. A farsangi köszöntőt követően volt a vacsora, majd a műsor következett. Agárdy László humorista, Szóka Júlia operetténekes, Pálfy Péter táncdalénekes, végül Horváth István nótaénekes lépett fel. Óriási taps köszöntötte a művészeket, különösen Horváth Istvánt, akit alig akart a közönség leengedni a színpadról. Nem volt csoda, hiszen igazi, jó hangulatot sikerült teremtenie. A bál zenekara a miskolci Flamingó együttes volt, akik maximálisan elnyerték a bálozók elismerését. Szinte minden stílusú zenében „otthon” voltak. Nagy sikert aratott az akrobatikus rock and roll csoport bemutatója. Sokan irigykedve nézték a labdaként pattogó, nádszálvékony hölgyeket, s az ugyancsak ügyes partnereiket, akik bírták erővel a lányok emelgetését. 4 DOHÁNYGYÁR A táncverseny — keringő, csárdás, rock, lambada — hazai sikert hozott. A Mérai házaspárt találta a zsűri a legjobbnak. Éjfélkor tombolasorsolás, amelynek fődija egy ólomkristály váza volt. Nem maradt el a szépségverseny sem. Sajnáltuk, hogy most sem sikerült első helyet szerezni a dohánygyári lányoknak, igaz, négyen is bekerültek a döntőbe. A férfiak versenyében Zagyva Béla győzött, aki ugyan nem gyárunkban dolgozik, de a név ismerősen csenghet sokunknak. Igen, édesanyja a számviteli osztály dolgozója. S a díj — úgy, mint az igazi versenyben — koronázás, szalagátadás, s egy kis emlék az eseményről. A hangulat egyre jobb volt, s nem bizonyult népszerű bejelentésnek két órakor a záróra. Rövid megbeszélés, s a zenekar még egy órát játszott. Nagy taps, mindenki úgy táncolt, mintha most kezdődne a bál. Három órakor a zenekar elbúcsúzik, sokan még bíznak a folytatásban, még ekkor is. Némi vigaszt jelent a gépzene hangja, néhány an még táncra perdülnek, de a többség indul a ruhatár felé. Jövőre is lesz farsangi bál. Játékból alakul a tanulás, a munka A játék a gyermek legsajátosabb tevékenysége. A gyermek nemcsak óvodáskorban játszik, de ebben a korban személyiségének kialakulását és fejlesztését elsősorban a játék irányítja. A tapasztalatok szerint amelyik gyerek nem játszhat eleget, lassabban fejlődik, mint az, aki akadálytalanul játszhat. A játékot az óvodáskorúak elsődleges tevékenységének nevezzük, mert a gyermek fejlődésére a legnagyobb hatással ez van! Ebben a korban a játék áthatja a gyermekek minden tevékenységét. Az óvodai élet során a játékból újabb és újabb tevékenységi formák — a munka, a tanulás — alakulnak ki, és önállósulnak. Az óvodáskor végéig a játék marad a gyermek fő tevékenysége, és a munka, a tanulás is megőrzi játékos jellegét. Mi, óvónők, a játékot tudatosan felhasználjuk és sajátosan irányítjuk a gyermekek célirányos fejlesztése érdekében, így ez a nevelés egyik eszköze. Mit is jelent a játék? Először is a gyermekek mozgását. Segíti az új mozgásformák kialakulását, gyakorlását, ismert mozgások reprodukálásával azok tökéletesedését. Például: autók húzogatása, tologatása, a főzési mozdulatok utánzása, a babák etetése, itatása. Ez a tevékenység hozzájárul a manipulativ készségek, a kézügyesség pontosabbá válásához. Például: az életkor előrehaladtával egyre kisebb elemű játékokból tudnak építeni. Hatással van a játék a gyermekek értelmi képességeinek fejődésére. Pontosodik az érzékszervek működése és ennek hatására az észlelés, megbízhatóbbá válik a megfigyelőképesség, tartósabbá válik & figyelem. Például: a látás, a tapintás, a játékok megfogása közben. Megfigyeli, mit épít a másik, és megpróbálja ő is. Az emlékezetbe vésés és a felidézés szándékos célként először a játékban jelentkezik, és gyakorlás útján fejlődik. Például: előző nap mit építettem, amiért megdicsértek. A játékszituáció kialakítása, a „mintha helyzet” megteremtése, a különböző helyzetekbe való beleélés a képzeletet gazdagítja. A játékcselekvések formálódása során jönnek létre a gyermekek gondolkodási tevékenységének kezdeti formái. A lehetőségek mérlegelése, a tevékenység közben felmerülő problémák megoldása hozzájárul a gondolkodás fejlesztéséhez. Például: gömbölyű tárgyra nem lehet kockát tenni, kisebb kockára nem érdemes sok nagy kockát állítani. A játékot kísérő erős érzelmeké közlés vágyát váltják ki, fokozódik a gyermekek beszédkedve, és a gondolatok kifejezése elősegíti a beszédkészségük fejlődését. Például: az átélt élményeket eljátszszák ahogyan történt, elmondva a hozzáfűzött mondatokat. A gyermekek a játékon keresztül ismerkednek a világgal, tárgyaival, tulajdonságaival, a valóság jelenségeivel, eseményeivel. A játékban válnak közelivé és elfogadhatóvá az erkölcsi követelmények, a helyes magatartás gyakorlása. A játék a gyermekek esztétikai ízlésének és alkotóképességének fejlődésére is hatással van. Például: a játékeszközök elkérése egymástól, a játékok elhelyezése az asztalon vagy polcon — ne összevissza legyen. A személyiségfejlődés szempontjából különösen jelentős, hogy a játékban jelentkeznek és fejlődnek a gyermekek közti társas kapcsolatok. A közös játék igénye és körülményei olyan bonyolult, kölcsönös kapcsolatokra késztetik a gyermekeket, amilyenekre a játékon kívül nem képesek. így a játék a közösségi élet fejlesztésének alapvető eszköze. Például: a közös játék alkalmazkodást igényel a gyerekektől. A játék az óvodás korú gyermekek elsődleges tevékenysége. A játékban alakulnak ki a gyermekeknek azok a képességei, tulajdonságai, amelyek lehetővé teszik, hogy fejlődésük magasabb szintjére jussanak el, hogy kialakuljanak bennük a fejlettebb tevékenység előfeltételei. Ezért fontos, hogy ne csak az óvodában, otthon is játsszanak a gyerekek. Nagyné Ürge Erzsébet óvónő Itt a tavasz — kezdjünk új életet! Mi magyarok nagyon szerencsések vagyunk, hogy hazánk éghajlata magában hordozza a négy évszak csodálatos természeti vonzásait. Hiszen ahol ez nem adatott meg, ott sok varázslatos élménynyel szegényebbek. Az újra és újra visszatérő évszakok sohasem egyformán köszöntenek be, mindig egy picit másképpen. De mivel nálunk mindegyik egyformán megjelenik, megengedhetjük magunknak azt a luxust, hogy minden szezonban csak a szépet és jót lássuk, azt várjuk. Örülhetünk a tél varázslatainak, a hónak, a jégcsapoknak, a jégvirágoknak, élvezhetjük az igazi karácsonyi hangulatot. Elviseljük a kellemetlen hideget is, hiszen az az időszak sem hosszú, amikor fázunk. Bizonyság erre az idei tél is! Az ősz valahogy a nyugalmat hozza, lágy, meleg színárnyalataival, így megbarátkozunk a rövidülő, sötét, ködös napokkal is. A nyár nagyon vonzó, hiszen legtöbbünknél a szabadság idejét is jelenti, és szeretünk egészségesen barnára „sülni” az igazi, nyári napsütésben. A nyár sok olyan tevékenységre nyújt lehetőséget, amit munkás hétköznapjainkban nem tehetünk. De azt hiszem, a tavasz az az évszak, amiben nehezen találunk kivetni valót. Ilyenkor szinte mi is újjáéledünk, nemtől és kortól függetlenül. Kikeletkor esetleges téli álmunkból is felébredünk. A fokozódó napsütés, a rügyfakasztó melegedés, a friss, zöld árnyalatainak csodája valahogy mindig tettre, vállalkozó kedvre serkent. Könnyebben látunk hozzá olyan dolgokhoz, amire máskor még gondolni sem szeretünk. Nem kétséges az sem, hogy ahogy a hidegtől védő meleg ruhadaraboktól megszabadulunk, úgy könnyebbül a lelkünk is, szabadabbnak érezzük magunkat. Alkalmasabbak vagyunk az új befogadására. Olvastam valahol: „A tavasz csodálatos! Olyan érzést kölcsönöz, hogy még azt is meg tudjuk csinálni, oldani, amelyhez máskor öregnek tartjuk magunkat!” Nos, itt a tavasz! Kezdjünk új életet! Gazdagok, tehát híresek A férfijogú társadalom sok évszázados hagyománya folytán a „gazdag ember” kifejezést hosszú időn át az erősebb nem foglalta le. A Harpers and Queen magazin szerint a díszítő jelző most már a nőket is megilleti. A vélemény igazolására a lap összeállította Európa húsz leggazdagabb asszonyának listáját. E saját hölgyversenyben II. Erzsébet brit királynő vezet. Mint kiderült, az abszolút rekordot is ő tartja, a világ leggazdagabb asszonyaként. A vagyont ékszerek, a korona kincsei, ingatlanok a világ majd minden részén, bányajogok, ötezer felbecsülhetetlen értékű festmény, bélyegek, antik órák, lovak, repülőgépek, autók, földbirtokok, kastélyok jelentik, hogy csak néhányat említsünk a leltárból. A dobogó második fokán is királynő áll: Beatrix, Hollandiából. Gazdagságát brit kolléganője vagyonának felére értékelik. A harmadik hely a BMW- gyártulaj donos nagyasszonyáé, Johanna Quandté. őt ugyancsak egy német követi, Grete Schikendanz, aki Európa legnagyobb csomagküldő áruházi hálózatát mondhatja magáénak. Ötödik a francia ÉOreal cég társtulajdonosa, Liliane Bettencourt. A hatodik helyen egy „potenciálisan gazdag” található, aki csak 2003-ban mondhatja el, hogy vagyonos. A hölgy ugyanis ötesztendős: Athina Onassis Roussel a neve, s örököse az Onassis-birodalomnak. Az öröklött, vásárolt gazdagság már-már unalmas top-listáján egyetlen név jelenti azt a kivételt, amely, mint tudjuk, erősíti a szabályt. Janni Spieskjaer. Akiből úgy lett dúsgazdag, hogy 16 évesen, liftkezelőként, meggyőzött egy hatvanéves urat arról, hogy a szerelem a legnagyobb kincs. Magyar asszony nincs az első húszban. Még nincs.
