Egri Dohánygyár, 1990 (19. évfolyam, 1-3. szám)
1990-03-01 / 3. szám
A márciusi forradalom Az Európa-szerte érlelődő foradalom Párizsban tört ki. 1848. február 23-án este eldördült az első sortűz, másnap már égett Lajos Fülöp trónszéke, és Franciaország köztársaság lett. A forradalom hulláma ellenállhatatlanul terjedt. A szomszédos kis német államokban is felvonultak a diákok és külvárosi munkások, elégedetlen kispolgárok. A párizsi események híre megdöbbenést keltett Bécsben, bár arra, hogy a forradalom a Habsburgbirodalmat is érintse, egy percig sem gondoltak. Kossuth viszont azonnal felismerte a nagy lehetőséget, már március 3-án új, átfogó programjavaslatot terjesztett az országgyűlés elé, amelyben alkotmányt követelt az egész Habsburg-birodalom számára, felelős nemzeti kormányt Magyarországnak, jobbágyfelszabadítást, alapvető polgári reformokat az elnyomott osztályoknak. Az udvar taktikázott, az elutasítás lehetőségeit kereste, amikor váratlan csapás érte: 1848. március 13-án Bécsben is kitört a forradalom. Hősei a diákok és a külvárosi munkások voltak, akik rövid utcai harc után kivívták Metternich elbocsátását, s az alkotmány bevezetésének ígéretét. A bécsi forradalom szikrája Magyarországot is lángra lobbantotta. Amikor 1848. március 14- én este a bécsi hajóval Pestre is meghozták a hírt, az ifjúság véleményét Petőfi így fogalmazta meg: „íme, a forradalom förgetege már itt zúg a közeli szomszédban. És mi tétovázunk? Nem! Cselekedni fogunk... Tenni kell, és mindjárt holnap... hátha holnapután már késő lesz.” Március 15-én Petőfi, Vasvári és Jókai vezetésével a Pilvax kávéházból indult a fiatalok lelkes csoportja. Programjukat az előzőleg szerkesztett 12 pont, érzéseiket pedig Petőfi Nemzeti dala fejezte ki. Kis csoportjukhoz először az egyetemisták csatlakoztak, majd a pesti kispolgárok, s a József-napi vásárra feljött parasztok. Az egyre lelkesebbé váló tömeg először a Länderer nyomdához tartott, ahol „a nép nevében” lefoglalt gépeken kinyomtatták a szabad sajtó első termékeit, a Nemzeti dalt és a 12 pontot. A Múzeum téren tartott nagygyűlésen már vagy tízezer ember szorongott. A tömeget a szakadó márciusi eső sem riasztotta el. Pest-Budát elöntötte a forradalmi láz. Közben Budán a régi rend utolsó őrzői, a helytartótanács urai—a 7000 főnyi helyőrségre számítva — terrorakcióra gondoltak, és azt latolgatták, „nem lenne-e célszerű” a nyugtalanabb fejűeket bebörtönözni, amikor kibontott zászlókkal mintegy húszezer ember jelent meg a kapuk előtt. ” A nagy méltóságú helytartótanács sápadt volt és reszketni méltóztatott — írta naplójában a boldog nap estéjén Petőfi —, és ötpercnyi tanácskozás után mindenbe beleegyezett.” A katonaság lábhoz tette fegyverét, eltörölték a cenzúrát, szabadon bocsátották a politikai foglyokat. Az egy évvel korábban bebörtönzött Táncsicsot valóságos diadalmenetben vitték Pestre, ahol a Nemzeti Színház azon a estén a Bánk bánt játszotta. Pest-Budán még visszhangzott a Talpra magyar, amikor az európai forradalmak lenyűgöző hatása alatt a pozsonyi országgyűlés hozzálátott a törvényhozáshoz. Az 1848-as törvénykönyv nem hibátlan alkotás, de felszabadították a jobbágymilliókat, felelős minisztériumot adtak. Robot, dézsma, úriszék hosszú századok után egy csapásra a múlté lett. A ’48-as törvények lényegében felszámolták a feudális rendszert, és megnyitották az utat Magyarország kapitalista fejlődése számára. Tudományos kishírek A súlytalanság vizsgálata — toronyban Nyugat-Németországban a brémai egyetem területén építik meg azt a 144 méter magas tornyot, amelyhez hasonló mindeddig csak az Egyesült Államokban van. E torony belsejében, légüres térben leejtendő — 2 méter hosszú és 50 centiméter vastag — tokban az esés 4,6 másodperce alatt teljes súlytalanságban olyan kísérleteket akarnak elvégezni, amelyekhez egyébként űreszközök kellenének. így nagy szilárdságú, hőálló fémötvözeteket és vegyi szempontból az eddigieknél tisztább és töményebb gyógyszereket kívánnak gyártani, olajfűtésű berendezések és motorok égési folyamatait szándékoznak vizsgálni. Ez utóbbiakat avégett, hogy miképp csökkenthetnék az égés során keletkező káros anyagok mennyiségét. Az óránkénti 145 kilométeres sebességgel leérkező toknak az esését egy 9 méter mély gödörben levő műanyag őrlemény fogja fel. A tokban parányi számítógép és a gyors folyamatok lefényképezésére alkalmas kamera van elhelyezve. Ezek adatait a torony alján levő épületben egy számítógép nyomban kiértékeli. A 24 millió nyugatnémet márkába kerülő és még ebben az évben üzembe lépő toronyban naponta két-három kísérletet végeznek majd el — jóval olcsóbban, mint az űreszközökön. Rádióhullámok és a rákbetegség A Hawaii-szigeteken gyanús összefüggést találtak a rák gyakorisága, valamint a honolului rádió- és tévéadótorony elhelyezkedése között. Kilenc, rádióadó-tornyot tartalmazó felmérési területet jelöltek ki, és nyolcban több rákos megbetegedést találtak, mint azokon a területeken, ahol nem voltak rádióadó-tornyok. A nemrégiben közzétett tanulmány semmit sem álh't a rákos megbetegedések okairól, csak további kutatásokat sürget. Azokon a területeken, ahol a rádió- és televíziós adótornyok állnak, a rák gyakorisága 1,45- ször volt nagyobb a férfiak, és 1,27-szer nagyobb a nők körében a vártnál. A rák bizonyos fajtáinak, például a leukémiának az esetében — jóllehet, ezt korábban összefüggésbe hozták az elektromágneses sugárzások bizonyos fajtáival — nem tapasztaltak lényeges eltérést. Nitrogén a konzervdobozban Svéd kutatók szerint ha egy kevés közömbös gázt, például nitrogént juttatnak a konzervdobozba, illetőleg a befőttesüvegbe, annak tartalma hosszabb ideig friss marad. A levegőt felváltó nitrogén révén akár megháromszorozható az olyan termékeknek az élettartama, mint a kevés alkoholt vagy szén-dioxidot tartalmazó italoké. A nitrogén más módon is hasznosítható a tartósítóiparban. Az alumíniumdobozok ütésre könnyen behorpadnak. Ha a dobozba — mielőtt leforrasztanák — néhány csepp folyékony nitrogént juttatnak, a nitrogén elgőzölög, s a gőz fokozza a belső nyomást, miáltal a doboz ütésállóbbá válik. Persze akár a fém-, akár a műanyag doboznak gázzárónak kell lennie. Az egyiptomiak cementje A régi egyiptomiak épületei még mindig állnak a felhasznált habarcsnak (cementnek) köszönhetően, a modem épületeken pedig már rövid idő elteltével cementkárok jelentkeznek. A régi cement állóképessége titkának szegődött a nyomába a floridai egyetem egyik régésze. Különböző korábbi cementfajtákat állított elő alumínium-szilikát bázison, vagyis agyagból, és nem mészkőből, mint a mai portlandcement. Megállapította: az egyiptomiak cementje azért volt tartósabb, mert a vegyi reakció révén gyorsan és tökéletesen száradt. A modern cementnek a fokozatos száradás és a visszamaradó nedvesség a gyengéje. A jó üzletember-kutató nem maradt meg ennél az elméleti megállapításnál. Franciaországban vállalatot alapított , a cement régi módszerű előállítására, sőt az Egyesült Államokban is megkezdték a gyorsan száradó cement előállítását. A régi cementnek csak egyetlen baja van: háromszor-tízszer drágább. Hiába, mindennek megvan az ára. „Szőrszálak” a nyelven? Erős dohányosok és olyan betegek, akik huzamosabb ideig szednek antibiotikumot, akár 2 centiméter hosszúságú, szőrszálszerű képleteket is „növeszthetnek” a nyelvükön. Ezeknek a képleteknek a színe — a valódi testi szőrzethez hasonlóan — a szőkétől a mélyfeketéig terjed. Hogyan keletkeznek e képletek? Nos úgy, hogy zavar támad abban a folyamatban, amelynek során a fonál alakú szemölcsökből az elszarusodott szövetek leválnak. Ha emberünk csökkenti a dohányzás mértékét, vagy felhagy az antibiotikum szedésével, e „szőrök” többnyire maguktól eltűnnek. Ha azonban ez mégsem következik be, akkor — javasolja egy kiéli orvosprofesszor — a nyelvet egy olyan puha fogkefével kell ecsetelni, amelyet 40 százalékos karbamidoldatba mártottak be. Ilyen fogkefével e képletek egyszerűen „ki- és lekefélhetők”. Légcsavarral vagy anélkül? Az első motoros repülőgép 1903-ban történt felszállásától csaknem négy évtizeden át a gépnek magától értetődően szerves tartozéka volt a légcsavar. Ám az egyre fokozódó repülési sebességgel veszélybe került az egyeduralma. Kiderült ugyanis, hogy óránkénti 700 kilométeres sebesség fölött a propeller lapátjainak csúcsán a haladási és a forgási sebesség eredője már megközeh'ti a hangsebesség értékét (kb. 1220 km/óra). Márpedig jól tudták, hogy az úgynevezett hanghatár elérésekor a levegő áramlási tulajdonságai megváltoznak: összenyomhatatlanná válik, ellenállása ugrásszerűen megnő. Ezt a nyomásugrást még a rendkívül erős motorok sem képesek légcsavarral leküzdeni. Röviden: hagyományos, légcsavaros repülőgéppel az elérhető maximális sebesség óránként mintegy 750 kilométer. Segít a sugárhajtómű A további fejlődést a gázturbinák hajtóműként való alkalmazása tette lehetővé. A gázturbina a környező levegőből szívja be az üzemanyag elégetéséhez szükséges oxigént, és reaktív hajtóerővel működik. De alkalmas arra is, hogy könnyű és erős „motorként” ne a hátrafújt gázkeverék tolóerejével, hanem a tengelyéről „levett” forgatóerővel légcsavart is (vagy csupán azt) forgatva hajtsa a repülőgépet. A gázturbinás sugárhajtóművekkel az utasszállító repülőgépek sebessége nagymértékben megnőtt. Ennél a hanggát, a nyomásugrás már nem akkor jelentkezett, amikor a légcsavar hegye, hanem amikor a repülőgép teste közelítette meg a hangsebességet, így egyszeriben a gépek .utazósebessége óránként 900 kilométerre emelkedett. Kezdetben az sem volt érdekes, hogy ennek ára van: az átlag 30 százalékos sebességnövekedésnél nagyobb mértékben nőtt a fajlagos üzemanyag-fogyasztás. A gázturbinás sugárhajtóművek fogyasztását egy új konstrukcióval igyekeztek csökkenteni a kutatók: megszülettek a kétáramú turbofan hajtóművek. Ezek jóval nagyobb átmérőjűek korábbi társaiknál, mivel a sugárhajtóművet, a gázturbinát még egy köpeny veszi körül, amelyben a turbinából kinyúló lapátkoszorú, a fan (azaz ventillátor) forog. A külső köpenyben csak levegő áramlik. Mivel a fan hatásfoka jobb, mint a magturbináé, fogyasztása kisebb. Ám a megnövelt átmérő miatt a turbofan csak új gépekre szerelhető fel. Különleges légcsavarral Nagyobb távolságokon a sugárhajtású gázturbinás repülőgépek sebességi fölénye még elviselhetővé teszi a nagy fogyasztás okozta költségtöbbletet. A középhosszú távú repülésnél — 800 — 2500 kilométer megtételénél — azonban néhány százalékos költségcsökkentés is roppant nagy jelentőségű. Lesz is lehetőség a költségek csökkentésére, mert bevezetik a légcsavaros-gázturbinás hajtást, de új, különleges légcsavarokkal. Arról van szó, hogy a korábbi két- és a későbbi négylapátos, aránylag karcsú és nagy átmérőjű légcsavarok helyett kis átmérőjű, soklapátú, széles, de lapos, ívelten, szabályszerűen hajló légcsavarokat hajtanak meg a könnyű és nagy teljesítményű gázturbinával. Ezek a soklapátú „ventillátorok” mintegy tízszer akkora turbinateljesítményt képesek a repülőgép hajtására közvetíteni, mint a velük azonos átmérőjű hagyományos légcsavarok. Ezt az újfajta propellert —megkülönböztetésül a klaszszikus légcsavartól — prop-fannak (ventillátor-légcsavarnak) nevezték el. A légcsavaros gázturbinának pedig turbo-prop a neve. A prop-fannal hajtott repülőgép alig lassúbb a sugárhajtásúaknái, óránként 750 — 800 kilométeres sebességgel haladhat, mégsem kell tartani a hanghatár elérésétől, hiszen a sok lapát révén csökkenthető a propellerek átmérője, tehát kisebb a csavarhegy kerületi sebessége. Nagy előny viszont, hogy az ekként navigáló gép fajlagos fogyasztása 15 — 30 százalékkal is kisebb lehet! Kisebb zajjal Mivel a sok lapát a propelleragy közelében elfedi egymást, a propfan gazdaságosabb, ha két, egymás mögött, de egymással szemben forgó légcsavarkoszorúja van. Csakhogy a kétkoszorús megoldás zaja elég nagy. Ezért az ilyen hajtóműveket nem a szárnyra, hanem a törzs végének két oldalára erősítik fel. (Onnan ugyanis kevésbé jut el a zaj az utastérbe.) Persze nemcsak az utasokra kell gondolni, hanem a környezeti zajterhelés csökkentésére is. Nyilván erre nézve is rövidesen születnek megoldások. A fejlődő gyártástechnológia, az új anyagok megjelenése és használatba vétele már eddig is nagy hasznára volt a repülőgépiparnak, így születhetett meg például a prop-fan is, amelynél a bonyolult alakú légcsavarlapát magja tulajdonképpen poliuretánhab, ezt erősíti meg a szénszálas teherviselő gerinc, amelyet üvegszálas műanyagból készült héj vesz körül. d j Piatini, a reformer A futballválságok kezelése az emberiség napirenden lévő, ámde ez ideig meg nem oldott problémája, mint tudjuk. Michél Piatini szerint a francia foci 1992-ben juthat ki a gödörből, ha: 1. csökkentik a csapatok téli pihenőidejét; 2. ha csak vasárnap lesznek mérkőzések; 3. ha minden válogatott, illetve nemzetközi kupamérkőzés előtt öt napig pihennek a fiúk. Az Expressnek adott interjúban a játékosok gyakori sérüléséről azt mondta: „Képzeljék el, hogy minden hónapban fölveszem a dohányt, akkor is, ha sérülésre hivatkozva egyáltalán nem is dolgoztam.” S milyen intézkedést javasol az erőszak ellen? „Erre is van megfelelő eszköz. Van fogalmuk, milyen következménye lenne annak, ha bevezetnénk, hogy az az agresszív játékos, aki sérülést okoz, ugyanannyi ideig nem léphetne pályára, mint amennyi időre szándékosan hidegre tette az ellenfelét?!” DOHÁNYGYÁR 5
