Egri Dohánygyár, 1990 (19. évfolyam, 1-3. szám)

1990-03-01 / 3. szám

A vállalat 1990. évi

i

gazdálkodási tervének

fontosabb mutatói

Egymilliárd

licenccigaretta

Egerből

(Folytatás az 1. oldalról)

Kiemelte azt is, hogy egy ilyen tételű üzlet lebonyolításához jól működő pénzügyi intézet is szükséges, és ez esetben az érdem a Magyar Külkereskedelmi Banké.

Reményét fejezte ki a továbbiakban, hogy a Philip Morris céggel meglévő kapcsolat a jövőben tovább szélesedik, amelynek újabb eredményeit hamarosan a fogyasztók is élvezhetik.

Tájékoztatóját befejezve, ezen eredmény elismeréseként kitüntetés, emlékplakettek átadására került sor.

A külföldi partnerek mellett vállalatunk dolgozói közül Egri Dohánygyárért Emlékérem kitüntetést kapott Kaszás Imre és Szilvási Imre.

Norman W Janelle a Philip Morris cég nevében mondott köszönetét az eddigi munkáért. Megemlítette, hogy az Egerben gyártott Philip Morris-termékek a cég világtermelésének 0,5%-át adják. Kitért Magyarországnak az utóbbi időszak kelet-európai változásaiban való úttörő szerepére. Törekvéseinket Nyugat-Európa-szerte támogatják, s ehhez a Philip Morris minden segítséget megad.

Az esemény azzal ért véget, hogy dr. Domán László köszönetét mondott a fogyasztóknak azért, hogy bizalommal vannak az Egri Dohánygyárban gyártott termékek iránt.

Búcsú

az üzemi laptól

(Folytatás az 1. oldalról) dést terveztünk. Ezáltal az 1990- es várható átlagbér-növekedés együttesen 166,6 millió forintos bértömeg kifizetését teszi szükségessé. Miután erre a tervezhető nyereség és az ezzel kialakuló hozzáadott érték nem ad fedezetet, így csak olyan mértékű bérfejlesztés lesz az éves gazdálkodás folyamán megvalósítható, amelynek fedezete a képződő nyereségen keresztül megvalósítható.

Ez azt is jelenti, hogy a nyereség bármilyen mértékű emelkedése megjelenik a bértömeg-növekedésben is, így ha a realizált nyereség meghaladja a tervben előirányzott bérfejlesztés nyereségigényét, akkor a kifizetett bértömeg a tervezettet meghaladóan fog növekedni.

Eredmény

Az eredményterv kialakításánál az 1990. január 8-tól bekövetkezett, cigarettákra és szivarokra vonatkozó áremelkedés kedvező hatását jelentősen lerontotta a mindegyik költségtényezőnél jelentkező növekedés:

— Az anyagok körében folyamatos áremeléssel kellett számolni. A szálh'tók által jelzett árak csak az I. fél évre vonatkoznak. Jelentős árnövekedést jelzett a Dohészk a szocialista import, valamint a tőkés dohányoknál. A tőkés importból származó anyagok belföldi árát a magyar valuta leértékelése emeli szinte folyamatosan.

— A bérköltségek növelése tömegében csaknem 29 millió forint, a tb-járulék ezzel kapcsolatos emelkedése 13,5 millió forint öszszegű költségnövekedést okoz.

— Az egyéb költségek között kell figyelembe vennünk:

— a licencdíjak emelkedését az e termékcsoport termelésének emelkedése és az árfolyamok emelkedése miatt;

— a lízingdijak növekedését,

— a bankköltségek drasztikus emelkedését,

— a fuvardíjak emelkedését, mint legjelentősebb tételeket.

Mindezek együttes hatására 1990-re 210.637 eFt összegű vállalati eredmény tervezhető. A tervezett bérfejlesztés adómentes megvalósításához 274,4 millió Ft összegű eredmény elérése lenne kívánatos. Erre a lehetőség fennáll, a fajlagos anyagköltségek és az általános költségek tervezetthez képest csökkentésével.

Vállalati

jövedelemfelhasználás

A vállalati nyereség, a vagyonalapnövekmény-felhasználás, -hasznosítás 1990-ben a következő célokat szolgálja:

— Elsődleges cél a vállalat likviditásának fenntartása. Ehhez lényegesen csökkenteni kell a készletértéket, és emellett a tiszta eredmény jelentős részét a forgóeszközök finanszírozására kell fordítani. Ezáltal némileg csökkenthető a tervezett bankköltség, amely a nyereség emelkedését jelenti. Meg kell állapítani azonban, hogy a finanszírozási gondok enyhítésére mindkét fentebb írt eszközt meg kell ragadni.

— A beruházási terv két variációban készült, amelyből az egyik „minimumprogram”-ként működik. Ebben csak azok a beruházási tételek szerepelnek, amelyek vagy már elindított munkák, vagy a vállalat működése érdekében elengedhetetlen fejlesztések, beszerzések.

— Teljesíteni kell a kocsányvonali rekonstrukcióhoz felvett fejlesztési hitel 1990-ben esedékes utolsó törlesztőrészletének visszafizetését.

A vállalat vagyonalapját, az azt megtestesítő eszköztömeget úgy kell hasznosítani, hogy ennek anyagi összetétele folyamatosan biztosítsa a vállalati tevékenység normális menetét, optimális szinten tartsa a készleteket, és biztosítsa a pénzügyi kötelezettségek saját forrásból finanszírozható részének fedezetét.

Az Egri Dohánygyár 1990. évre kidolgozott terve a vállalat technikai, anyagi és munkaügyi helyzetét és kilátásait számba véve megalapozott, és lehetőséget ad a fejlődésre. Nem zárható ki ez évben a feltételek lényeges változása esetén a tervátdolgozás aktualizálása sem.

Üzemi lapunk, az Egri Dohánygyár, több mint 18 évet, pontosan 18 évet és három hónapot élt meg. Mondhatnám nyugodtan, éretté vált.

Lapunk többé nem jelenik meg, ez tehát az utolsó szám. Ilyenkor illik indokolni a lap megszüntetésével kapcsolatos döntést, ami a

valóban más sajtóorgánumon keresztül nem szerezhető be.

Az utolsó számban szeretnék köszönetét mondani Kaposi Levente felelős szerkesztőnek, valamint az üzemi szerkesztőbizottság vezetőinek az elmúlt időszakban végzett áldozatos munkájukért.

A szerkesztőbizottság vezetői a

Szabadság vagy rabság?

Jó rágyújtani?

Habozás nélkül igennel felel minden dohányos.

Legfeljebb azt teszi hozzá, hogy az első néhány cigaretta nem volt jó.

Mit „jó”? — egyenesen rémes volt.

De ez már régen volt, és most már élvezi a dohányzást.

Mindig élvezetet jelent a dohányzás?

Mindig — feleli a megkérdezettek többsége.

Mert bizonyára nem volt még nikotinmérgezése, és elég fiatal ahhoz, hogy tüdeje, szíve bírja, szervezete pedig szinte követelje a némi nehézségek árán megszokott mérget. Vagy csak a vele járó mozdulatokat, a rágyújtás szertartását, ami annyira tud hiányozni, ha valakit egyik napról a másikra eltiltanak tőle.

A meghatározás igaz: a cigaretta élvezeti szer.

Legfőbb hatóanyaga, a nikotin, nagy adagban gyorsan ölő méreg, első kis adagjai ellen is tiltakozik a szervezet, ezért okoz kezdetben legtöbbször kínos rosszullétet.

De nem kerül sok erőfeszítésbe rászokni, és akkor már érvényesülhet a cigarettafüst nikotinjának élénkítő hatása. A leszívott füst egyik legfontosabb hormonmirigyünket, a mellékvesét ingerli, annak kéregállományából felszabadítja az adrenalin és a noradrenalin nevű hormonokat. Ezek hatnak az akaratunktól független vegetatív idegrendszer működésére. Elénkebbé válik az agykéreg és bizonyos idegi központok működé-2

DOHÁNYGYÁR

se, megnő a szívizom ereje és ingerlékenysége, gyorsul a vérkeringés, a vérbe nagyobb mennyiségű szőlőcukor és zsírsav kerül, és ezzel megjavul a sejtek anyagcseréje, bár nem jelentéktelen a hormonok érösszehúzó hatása sem, a szervezet egésze mégis a mozgósítás állapotába jut.

Legtöbben nagyon korán, gyermekfővel, legkésőbb tizenéves korban már kacérkodni kezdenek a cigarettával. Aztán szinte maguk sem veszik észre, rabjai lesznek.

Hogyan alakul ez így?

Nézzünk egy kicsit körül a családban, baráti körben, munkahelyen.

Először a gyerekeknek, fiataloknak csak az tűnik fel, hogy a felnőttek dohányoznak. Mindig, minden helyzetben. A tévé képernyőjén felfénylő cigarettaparázs szinte az egész országban lángra lobbantja a mindig kézközeiben lévő cigarettát. Csoda-e, ha a gyerekek utánozni akarják a felnőttek biztos, fölényes mozdulatait?

Ismerjük az adatokat, melyek bizonyítják, hogy a huzamosabb időn át rendszeresen dohányzók milyen betegségeket kaphatnak, milyen mellékhatások jelentkeznek a szervezetben, mennyivel nagyobb az elhalálozási arány a dohányzók köréből.

Talán sokan furcsának találják, hogy egy olyan üzemi lapban emelek szót a dohányzás ellen, amelyik éppen ezt az élvezetet kívánja kielégíteni. Magam is a dohányosok népes táborához tartozom, és sok-sok éven át, mely már évtizedekké nőtt, ez a szakma adott kenyeret, kereseti lehetőséget.

De nem tizenéves voltam, amikor elkezdtem dohányozni! Lehet,

hogy ez akkor még nem volt tudatos bennem, mert mások voltak a fiatalok szokásai, más erkölcsi normák voltak. De az már tudatosan történt, hogy a gyártmányaink, termékeink változásával, bővülésével a dohányzási szokásom is változott. Minden új terméket megkóstoltam, véleményt alkottam róla. Aztán kiválasztottam a számomra legmegfelelőbb ízű, de leggyengébb cigarettát, és áttértem annak rendszeres fogyasztására. így jutottam el a Tervtől a Harmónia, Fecske, Eger, MD cigarettákon keresztül az LM gyártmányig. Lehet, hogy a felsorolás nem teljes, de azt hiszem, a tendencia látható.

Miért kívánkoztak ezek a gondolatok leírásra?

Környezetünkben sok a tizenéves fiatal. Közülük elég sokan már a rendszeres dohányosok közé tartoznak. Bizonyos értelemben már a cigaretta rabjai, a szervezetük már követeli a megszokott adagját, vagy a dohányzás szertartását, a megszokott mozdulatokat.

Figyeljünk rájuk! Próbáljuk meggyőzni őket arról, hogy nem fontos minden órában, minden szabadidőben egy-egy cigarettát elszívni. Kevesebbel is beéri még a szervezetük. De ha már az egy-egy cigaretta közötti időt nem lehet lényegesen növelni, próbáljuk a dohányzási szokást olyan irányba módosítani — amire a termékeink széles skálája lehetőséget is ad —, hogy olyan gyártmányokat szívjanak, melyek a fiatal szervezetre kevésbé károsak. Persze dönteni a fiataloknak kell: rabjai lesznek egy szenvedélynek, vagy szabadok maradnak!

következőképpen foglalható öszsze. A változó idők eredményeként ma már a lapunkban megjelent információk jelentős része más hazai lapokban megtalálható. A magyar sajtó az utóbbi évben óriási változáson ment át, ennek következtében az információk megszerzésének lehetősége megnőtt.

Ezzel párhuzamosan a devizagazdálkodás liberalizálása lehetővé tette, hogy szakmai információkhoz is könnyebben jussunk hozzá, a világ dohányiparának helyzetét illetően. Éppen ezért szeretnénk valami mást, ami inkább a vállalathoz tartozó emberek személyes életében bekövetkező változásokról ad tájékoztatást, egy olyan, negyedévenként megjelenő Dohánygyári Híradót, amely olyan információkat közöl, ami

következők voltak: Sándor András, Szigeti Zoltán, dr. Husztiné dr. Magyar Rózsa, dr. Bóna Gyula, Nagy Béláné.

Megköszönöm a szerkesztőbizottság valamennyi tagjának a lap szerkesztésében végzett munkáját, és annak a több mint 100 fő vállalati dolgozónak, akik az elmúlt évek során a lapban publikáltak.

Kérem munkatársaimat, segítsék az új formátumú, negyedévenként megjelenő Dohánygyári Híradó szerkesztését. Információikkal, írásaikkal járuljanak hozzá, hogy ez a híradó valóban teljesítse feladatát. Tájékoztasson az Egri Dohánygyár tevékenységéről, az emberek munkájáról, életéről, örömeiről, gondjairól.

Dr. Domán László igazgató

Élt 18 évet. „Jóakarók” tanácsára megszüntette a vezetői önkény.

A szerkesztő