Egri Dohánygyár, 1989 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1989-12-01 / 12. szám
Decemberi népszokások, ünnepek A népszokások jelentős része a naptári évhez fűződik. Az évszakok változásához, a napfordulókhoz, a mezőgazdasági munka egyes szakaszaihoz, állami és egyházi ünnepekhez egyaránt meghatározott rítusok fűződnek. A szokást gyakorlóknak azonban ritkán jut eszükbe ezen szokások eredete. A decemberi Miklós nevezetes nap, de a gyerekek nem is Miklós, hanem Mikulás napjának ismerik. A legendás életű püspök, aki a IV.. század közepén halt meg és különösen a felebaráti szeretet gyakorlásában tűnt ki. A Mikulás napi ajándékozás is az ő emlékére történik. A következő legenda maradt fenn: a püspök egy szegény család házában az ablakon át aranyat dobott, amelyből a három szegény lánynak gazdag hozománya lett. Erre emlékezve teszik az ablakba cipőjüket a gyerekek december 6-án. várva, hogy a Miklós püspököt ábrázoló szakállas Mikulás-apó beletegye ajándékát. Igaz, hogy nem aranyat, de legalább csillogó, aranyos papirosba csomagolt csokoládét, édességet, diót. A decemberi asszonyi ünnepek közül hazánkban legjelentősebb Luca napja, december 13-a. E napon az asszonyoknak, lányoknak tilos dolgozni. Több történet szól arról, hogyan büntette meg Luca azokat, akik fonni, szőni, varrni mertek e jeles napon. Például, büntetésből a fonóasszonyhoz hajítja az orsót, kóccá változtatja a fonalat vagy bevarrja a tyúkok tojókáját. Azárt mégis a legismertebb a Luca széke, melyet Luca Ötletek karácsonyra Díszítő, ehető elemeket magunk is készíthetünk a karácsonyfára. Íme egy-két ötlet receptje: Karácsonyi mézes: 25 dkg melegített mézet, 1 egész tojást, 1 citrom reszelt héját, 2 késhegynyi fahéjport, 4—5 finomra tört szegfűszeget összegyúrjuk 30 dkg liszttel kevert 1 csomag sütőporral. Ujjnyi vastagra nyújtjuk és négyzetes alakúra vágjuk, vagy különféle vágókkal kiszúrjuk. Vajazott tepsibe teszszük és cukros vízzel megkenve, hámozott mandulával vagy darabos dióval díszítjük. Közepes tűznél világosra sütjük. 4 DOHÁNYGYÁR Nyugdíjas-találkozó napján kezdenek készíteni: különféle faanyagokból rakják össze, Luca napjától karácsonyig. mindennap valami újabb darabot toldva hozzá. A hagyomány szerint akkor, aki elmegy az éjféli misére és ráül erre a lassan készített székre, ott meglátja a falu boszorkányát, mert ilyenkor szarvat hordanak. Azonban utána menekülnie kell a boszorkányok elől. Csak úgy tud megmenekülni előlük, ha mákot szór el az úton, mivel ezt a boszorkányoknak fel kell szedni. December — Karácsony hava. A karácsony központi helyet foglal el az európai egyházi ünnepek, így a magyar nép ünnepei között is. A magyarságot letelepedésétől kezdve többféle hatás is érte, melyek együttesen a magyar karácsonyi szokások kialakulásához vezettek. Ilyenek voltak a középkortól kezdve a katolikus egyház szertartásai, karácsonyi énekei, valamint a szerzetesek és a tanítók által ideplántált karácsonyi játékok, a jászolállítás szokása. A hosszú évek folyamán né^ pi formaváltozatai alakultak ki. Hazánkban a karácsonyi népi színjáték középpontjában a betlehemes pásztorok tréfálkozása, éneke, játéka áll. Ennek fő jelenete a pásztorjáték: a mezőn alvó pásztorokat az angyal keltegeti, és az újszülött Jézushoz küldi. Ma általában gyerekek adják elő a betlehemes szövegeket. A karácsonyi asztal készítése is divatozott főleg katolikus vidékeken. Például a Zselicségben három asztalkendőt is használtak ilyenkor, a térítőt pedig keletről nyugati irányban kellett az asztalra tenni. Egy szakajtóban terményeket: zabot, búzát, kukoricát kevertek össze, erre lószerszám került, s ezt az asztal alá tették. A karácsonyfa-állítás szokása a XIX. század negyvenes-ötvenes éveiben jelentkezett először. Ma azonban országosan elterjedt, és ahol gyermekek vannak elképzelhetetlen, hogy ne állítsanak karácsonyfát. A fa ugyan már régebben is előfordult a karácsonyi misztériumjátékokban. A paradicsomi történetben szerepelt az almafa. mint a tudás fája. A karácsonyi hiedelemvilágban az almának nagy szerepe van. Piros almát tettek a kútba vagy a pohárba, és ebből ittak vízkeresztig, hogy egészségesek maradjanak. Jézust sokszor aranyalmának nevezik a keresztény szimbólumrendszerben, ezért van a karácsonyfa díszei között az aranyai ma. Az ajándékozás szokása is régebbi keletű, a köszöntők, jókívánságmondók, szerencsehozók megajándékozása volt szokásos. Nyilván ebből alakult ki a mai forma, miszerint a család ajándékozza egymást. Hiszen ilyenkor, aki csak nincs akadályozva, családi körben ünnepli Jézus születése napját és természetes az egymás ajándékozása. A békés, boldog karácsonyi hangulat sok költőt ihletett meg: „Karácsonyi rege Ha valóra válna. Igazi boldogság Szállna a világra ...” Minden év vége felé vállalatunk gazdasági vezetése és a szakszervezet találkozóra hívja volt munkatársait, hogy ne szakadjanak el a volt munkahelytől, amennyire leshet továbbra is ismerjék a gyár életét. A mostani találkozóra közel 500 íő jött el. A' vendégeket dr. Domán László igazgató köszöntötte és tájékoztatta őket a vállalat munkájáról, iaz eredményekről, a változásokról. A volt munkatársaknak a Gárdonyi Géza Színház művészei adtak műsort, majd hosszasan elbeszélgettek a finom vacsora mellett egymással a „régen volt” időkről. Csokoládéfüggelék: 10 dkg reszelt csokoládét, 20 dkg porcukorral, 1 csomag vaníliás cukorral és 2 tojás fehérjével simára dolgozunk. (Ha nem tart jól össze, lehet még tojásfehérjét hozzátenni.) A csokoládétömeg inkább keményebb, mint lágy legyen. Késfokvastagra nyújtjuk és különböző formákkal kivágjuk, vagy ceruzavastag rudakat sodorva, különböző alakokra hajlítjuk. Gyengén vajazott sütőlemezen szárítjuk. Mogyorós habkarikák: 6 tojás fehérjéből kemény habot verünk, majd 25 dkg porcukorral, 1 csomag vaníliás cukorral és 10 dkg őrölt mogyoróval összekeverjük. A habot nyomózsákba tesszük és a csillagosán vágott szájnyíláson keresztül gyengén vajazott sütőlemezre koszorúkat nyomunk belőle. A habkarikákat lassú, egyenletes tűznél szárítjuk. A karácsonyfát általában jóval hamarabb vásároljuk meg, így feldíszítés előtt ajánlatos felfrissíteni. Fektessük — ha ez lehetséges — több órára langyos vízbe, fürdőkádba. A nagy fát zuhannyal frissíthetjük fel. Felfrissül a fa akkor is, ha nyirkos földdel, vagy homokkal teli edénybe — ezt természetesen valamilyen tetszetős anyaggal vonjuk be — tesszük. A föld nedvességtartalmát rendszeresen pótoljuk kevés vízzel, akkor a tűlevelek nem fognak hamar lehullani. Mikor lesz eredménye a leszokásnak? Francia orvosok, miközben felhívták a figyelmet a dohányzás ártalmasságára, azt is megjegyezték, hogy a róla való leszokás sem hoz azonnali eredményt. Közölték, hogy a megbetegedések száma csak öt évvel a füstölésről való lemondás után kezd csökkenni. Körülbelül nyolctíz év eltelte után kerül a tü-Innenonnan dö olyan állapotba, mint a nem dohányzóké. Jó, ha tudja! Sokan szódavízzel, vagy gyümölcslével veszik be a gyógyszereket, hogy a gyógyszer kellemetlen izét kevésbé érezzék. Ež azonban — különösen az antibiotikumok esetében — helytelen, mert ezek az italok kémiai tulajdonságaiknál fogva csökkentik a hatást Ugyanis savas kémhatásuknál fogva a hatóanyag egy részét felbontják, és a többi résznek a vérbe való felszívását is késleltetik. Az antibiotikumok különösen kevéssé ellenállók a savakkal szemben. Á kecskeköröm legendája Sok legenda terjeng a kecskekörmök eredetéről, közülük talán a legismertebb, mely szerint a királykisasszony itt legeltette a kecskéit és „A nyáj a Balatonba / Rohant, de bennveszett / A tó máig kihányja / A kecskekörmöket.” A kecskeköröm valóban kecskeköröm formájú. A kecskeköröm nem emlősmaradvány, hanem kagylódarab, illetve a kagyló búbja. Az a kemény, tömörebb rész, ami mintegy kiemelkedik a kagylóból. Az idők folyamán a vékony héj, a teknő elporlott, elmorzsolódott, és ez a kemény rész maradt meg. Jó ideig a szakemberek azt hitték, hogy a Balaton, a magyar tenger egykor tenger volt, és a tó tengermaradvány. Mi sem bizonyí|tja ezt szebben, mint az, hogy a mederben tengeri kagylók maradványai is találhatók. Hazánk területén valóban tenger volt az eocénkorban, 10—20 millió évvel ezelőtt. Sekély, meleg tenger borította ekkor a tájat, helyenként szigetek emelkedtek a felszín fölé. Azután ez a tenger eltűnt. A Balaton viszont csak jóval később, az utolsó jégkorban alakult ki, így semmi köze sem volt a tengerhez. Ez a kagylódarab nem tengeri kagyló volt. Az úgynevezett pannóniai beltó jellegzetes faunaelemének tekinthetjük, s közeli rokona volt a hazánkban néhány évtizede letelepedett vándorkagylónak. A balatoni kecskeköröm nem csupán a Balaton területén található, hanem másutt is. Itt azonban kimosták a hullámok és így bekerült a tő iszapjába. All a gyerek a szemétdomb tetején. Nem úgy, mint a mesebeli kiskakas, úrként. Rémülten, félősen áll. Hogyan, miből nőhetett heggyé ez a sok szemét, s kik növesztették meg ekkorára? Mi. Mi voltunk azok. Ez a szeméthalom ugyanabból a világból való, amibe mindnyájan élünk. Azok a tárgyak, dolgok halmozódnak dombbá, amelyek körülvesznek bennünket. Csak egyszerűen már feleslegessé váltak, és kidobtuk. Kidobtuk? Inkább csak eldobtuk! Mert valahol valaki hagyta a deszkaviskót szétmállani, a kör-Szemétdomb nyékét elgazosodni, máris ötletet adva a szemétdobálásra: itt minden olyan elpusztult, fel sem tűnik egy-két konzervdoboz — gondolhatta az első szemétdobó. sőt, ha- cinikus, még hozzátehette, így harmonikusabb a táj. Ezután már a jólneveltség sem állhatta útját a szemétdobóknak — ahol már halmocska van, ott elfér a többi is. És ahogy csak növekedett egyre nagyobbra, mintha az Isten is odateremtette volna — ott maradt Holott ezelőtt tisztás volt esetleg jól futható, bukfencet vethető rét. Ennek már vége: marad végérvényesen szemétdomb. Ha úgy tetszik jelképe a gondatlanságnak. De hát, ha mindez csak holmi előrángatott erkölcsi kitaláció? Hiszen a szemetet valahová el kell vinni! Szemét mindig volt, így hát szemétdomb is kell. Csakhogy ez már nem szemétdomb, hanem mindent elnyeléssel fenyegető hegy. Rajna
