Egri Dohánygyár, 1989 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1989-12-01 / 12. szám
Az emberi élet teljességére „A világosságból születtünk, a bölcs és tiszta magasságból, és ezért vagyunk itt a földön hogy szilárdan álljunk rajta." Ezt a kis mondókát mondják el a Waldorf-óvodában a gyerekek az óvónővel együtt az évszak-asztalnál összegyűlve, gyertyát gyújtva a mese megkezdése előtt. 1989. január 9-én megkezdte Magyarországon működését az ország első Waldorf-óvodája. A világszerte elismert Waldorf-intézményekben folyik az egyik legsikeresebb képesség- és személyiségfejlesztő pedagógia. Itt teremtették meg a hátrányos helyzet legsikeresebb kompenzációját és a tehetséges gyerekek nagyfokú fejlődési-fejlesztési lehetőségeit — heterogén, kislétszámú — gyermekcsoportokban. A tanulási-megismerési folyamatot megszabadítják a szorongástól és a cselekvésben a személyiség öntudatos helytállását próbálják megalapozni. A Waldorf-pedagógia a gyermek elemi, testi, pszichés és mentális szükségleteiből indul ki. Rendkívüli gondoskodása már az épület formáinak megtervezésére, a gyerekeket körülvevő szerkezetek és anyagok minőségének meghatározására is kiterjed. Ez a preventív gondoskodás rendkívüli érzékenységgel igazítja hozzá egyfelől a gyerek életkorából fakadó általános sajátosságaihoz, másfelől az egyéni és nagymértékben különböző személyes fejlődési ritmushoz a testi és lelki egészség megőrzését. Nagyon nagy jelentőséget kap a Waldorf-óvoda mindennapjaiban a mentálhigiénés fejlődés szempontjából elengedhetetlen fontosságú .személyes kapcsolódás és az érzelmi biztonság kimunkálása. A Waldorf-óvodában nincs kötelező, oktató jellegű foglalkozás, de az utánzás késztetése, a ritmizált szokások kialakítása következtében a gyerekek nagy kedvvel és általában teljes létszámban vesznek részt a közös mesélésben. táncban. Nagy önállósággal tudnak élni a szabad, kreatív játék adta lehetőségekkel. A Waldorf-óvoda termének éppoly természetes berendezési kelléke a valódi konyhasarok — tűzhellyel, mosogatóval —, mint a satupad a szerszámokkal, a bábsarok, a rózsaszín muszlinnal leválasztott babaszoba kis székekkel, asztallal, bölcsővel, vagy a ládákban sorakozó jó minőségű kelmék, fa-, kő- és ércdarabok, csigaházak, kagylók, termések, puha rongybabák, gyapjúpamacsok. vagy az óvodás gyermekek kezének funkcionális anatómiájához szabott tégla alakú, égőszínű méhviaszkréták, akvareli festékek és nagy ecsetek. Mint látható, óriási jelentőséget kapnak a gyakorlati, a kézi munkálkodást igénylő tevékenységformák, természetes anyagok és a gyermekek által is művelt művészetek. Amikor a Waldorf-óvodában a gyermekek és az óvónő asztalhoz ülnek, kedvesen, egymás kezét fogva, az étkezés megkezdése előtt a következő mondókát mondják el: „Föld, aki teremtetted ezt, Nap, aki megérlelted ezt, Te kedves Nap, Te kedves Föld, Köszönjük Nektek, Soha nem felejtünk el Titeket!” Kedves dohánygyári munkatársaim! őszinte örömmel és lelkesedéssel adok hírt a Waldorfpedagógiáról, erről a csodálatosan emberközeli, gyermekközeli, az egyén kiteljesedését és szabadságát hirdető módszerről. Hónapokkal ezelőtt meghívást kaptam Solymárra, a Waldorf-óvodába, ahol azóta rendszeres továbbképzésen veszek részt. Októberben kiváló NSZK- beli Waldorf-professzorok előadásait hallgathattam meg és részt vettem egy háromnapos gyakorlati képzésen is. Amilyen szeretettel tölti meg a gyermek tudatát és lelkét a Waldorf-pedagógus: a népművészet, a bölcsesség, a letisztult tudomány és filozófia, az elmélyedés, a közösségi munka és az élményszerű felfedezés értékeivel, olyan szívesen osztom meg én is eddig szerzett tapasztalataimat, élményeimet minden érdeklődővel! Pappné Radocsai Katalin óvónő A 13-as A század elején az emberek jórésze úgy irtózott a 13-as számtól, mint az ördög a tömjénfüsttől. Akarva, nem akarva, de tudomásul kellett venni a tömeghisztériát. Olyannyira, hogy a korabeli szállodák a 13-as szobákról levakarták a számot és 12/A jelzést tettek a helyére, mert még a babonákra egyébként keveset adó vendég sem volt hajlandó 13- as szobában megszállni. Rajta is ragadt a tizenhármason, hogy nem közönséges szám, valami kisugárzó ereje van. Máig akad, aki szerencsétlen számnak tartja. De olyan is, akinek ez a szerencseszáma. Hogyan keveredett hírbe ez a szegény szám? Elsőnek a bibliamagyarázók fogták gyanúba. Az Újtestamentumban leírt Utolsó vacsorán ugyanis tizenhármán ülték körül az asztalt: Krisztus és a tizenkét tanítványa, és a tizenháromból rövidesen tizenegyen maradtak. hisz Krisztust keresztre feszítették, Júdás meg felakasztotta magát. De, mivel egy példa kevés a bizonyításra, ez önmagában még nem pecsételte meg a 13-as sorsát. A végzet csak a múlt század végén teljesedett be rajta. 1885-ben az akkori spanyol király látogatást tett egy kolerakórházban, majd hazatért. Udvari körben vacsoráztak. A véletlen folytán éppen 13-an ültek az asztalnál. „Ügy festünk, mint az Utolsó vacsora résztvevői — szólalt meg vészjósló hangon őfelsége. — Vajon ki az közülünk, akiért hamarosan eljön a halál?” Érte jött el! A tizenhármasban elköltött vacsora után 13 nappal elvitte a kolera. Az eset akkora szenzációt keltett, hogy úgy tűnt, hogy soha többé nem lehet a 13-ast tisztára mosni. Még Csipkerózsikát is belekeverték a dologba, akinek meséjében a tizenharmadiknak betoppanó vendég okozza a bajt. Az ő átka miatt alszik el Csipkerózsika egész házanépével együtt 100 esztendőre. Persze, ha valaminek ellenségei támadnak, védelmezői is mindig akadnak. A 13-as is gyorsan lelt hívekre, akik buzgón terjesztették, hogy minden kósza híreszteléssel ellentétben szerencseszám, hisz eleve három szerencseszámból (7+3+3) áll össze, számjegyeinek (1+3) összege pedig 4, és köztudomású, hogy a négyes szintén elfogadott szerencseszám volt hajdanán, mert a régiek hite szerint négy nagyhatalom (föld, víz, tűz, levegő) kormányozza a világot. Ráadásul a 13-as páratlan szám és a páratlan számokat eleve szerencseszámoknak tartják jósok és látnokok. A híres emberek között is akadt jó pár, aki a tizenhármast szerencseszámnak tartotta. Az e számért rajongók legszívesebben Richard Wagnerre hivatkoztak, mert 1813- ban született, 13 betűből áll a neve, 13 zenedrámát írt és élete szinte minden sikeres eseménye valamilyen formában kapcsolódott a 13-ashoz. Hasonlóképp 13-as pártinak bizonyult a sakkvilágbajnok Kaszparov. Már hogyne, mikor ő volt a tizenharmadik világbajnok és 13 ponttal nyert 11 ellenében. Ráadásul pont 13 évvel azután, hogy Bobby Fischer nyerte el ezt a címet. Az is fontos, hogy ez ’85-ben történt, mert 8+5 az szintén 13. A 13-as szerencsés jellegére úgy látszik többen szavaznak. Már egy évvel a spanyol koleratragédia után a monarchia lutriigazgatósága tüntetőén 13 fiókot alapított, és ha 13-a péntekre esik, azt ma is szerencsés jelnek tekinti sok lottózó. Az írókat sem riasztja viszsza a tizenhármas. Gárdonyi Hosszúhajú veszedelem című művében tizenhárom agglegény szerepel. Csehov A dohányzás ártalmasságáról című remeke viszont úgy tobzódik a tizenhármasokban. Segítség a gyógyításhoz Együttműködési megállapodás született a kórház új onkológiai osztálya és vállalatunk között. A daganatos betegségek gyógyításának elősegítésére 300 ezer forinttal járultunk hozzá korszerű orvosi berendezések beszerzéséhez. Tudományos kishírek Az a hisztaminmennyiség, amely a táplálékkal kerül bele a szervezetünkbe, az emésztés során lebomlik, ezért az egészséges szervezet számára veszélytelen. Ez a lebomlási folyamat azonban menten megszakad, ha romlott ételt ettünk, ha idült bélgyulladásban szenvedünk, vagy, ha nagyobb mennyiségű alkoholt fogyasztunk. Sőt, több gyógyszer, például némely antibiotikum vagy a magas vérnyomás ellen rendelt bizonyos gyógyszerek szintén hasonló hatással vannak. Azok az ételek, amelyekben tárolásuk során különösképpen sok hisztamin képződik, leggyakrabban a hal- és a sonkakonzervek, a szalámi, az „érett” sajhogy az már szándékos megfricskázása lehet a babonának. Egyébként Párizs egyik híres mulatójában is tizenhármas pártiak. Sok évtizedes hagyományuk, hogy bármi legyen Is a műsor, előadásra csak akkor kerülhet, ha 13 betűből áll a címe. De lehet példát hozni Londonból is. E városban működik ugyanis a babonák kiirtására szövetkezett társaság, a Tizenhármasok klubja. Tagjainak száma mindig a 13-as többszöröse, a klubvacsorákat mindig pénteki napon rendezik, 13 fogásból állnak és 13 személyes asztaloknál fogyasztják el. A lakoma azzal kezdődik, hogy aki az asztalfőn ül, fellöki a sótartót, ami közismerten rosszat jelent. Az étteremből való távozáskor pedig egyenként átsétálnak egy kifeszített ernyő és egy hétfokos létra alatt, ami az angol babona szerint szintén bajt hoz az emberre. Klubjelvényük meg — mi is lehetne más? — egy fekete macska nyakörvvel, amelyen 13-as szám fityeg. De hasztalan hívják ki maguk ellen a sorsot, az nem fogadja el a kihívást! Hát így sorakoztathatok fel a példák a szegény tizenhármas ellen és mellett. Ezek után ki-ki döntse el, hogy melyik tábort erősíti, vagy melyiket gyengíti. Én azt hiszem, nem ez a szám határozza meg az emberek életében a szerencsét vagy szerencsétlenséget. tok és a vörösbor. De még a savanyú káposztában is van több-kevesebb hisztamin. A sok hisztamin okozta tünetek harminc-negyven perccel a táplálkozás után keringési zavarban (forróságérzésben, szívdobogásban), fejfájásban vagy hányásban mutatkoznak meg. Leginkább az olyan idősebb emberek vannak ilyen rosszullétnek kitéve. akiknek sűrűn kell többféle gyógyszert szedniük. ☆ A föld alatti bányaüzemek biztonságának növelésére egyre több elektronikus berendezést alkalmaznak. Ezek egyebek között folyamatosan mérik és ellenőrzik a robbantások során vagy a rejtett tűzfészkekből a bányák levegőjébe kerülő szén-monoxid mennyiségét. Legújabban az NSZK hernei bányaüzemét szerelték fel két olyan folyamatszámító-géppel, amelyek a rejtett tüzeket már a korai szakaszban felderítik, és a vészhelyzetet időben jelzik. A folyamatszámító-gépek programját úgy állították öszsze, hogy a szénmonoxid mennyiségének rövid időtartamú felszökését (a robbantások után) kiszűrjék, ne vegyék figyelembe. Előre beállíthatják az alsó és felső határértékeket — a számítógép óránként jegyzőkönyvbe foglalja az ettől való eltérést, továbbá jelenti a mérőkészülékek és az átviteli kábelek esetleges hibáit is. Cornwall (Nagy-Britanniai partjai előtt 1962-ben kihelyeztek a tengerbe egy olyan műszert, amely minden harmadik órában méri a hullámok magasságát. Az adatok arra vallanak, hogy az elmúlt huszonöt évben az Atlantióceán északi részén a hullámok átlagosan magasabbá váltak. Ez a magasodás azonban nem folyamatos, hanem évenként ingadozik. Éves átlagban a legkisebb (2,18 méteres) 1972. és 1973. júliusa között volt, míg a legnagyobb hullámmagasságot (2,9 métert) 1980-ban mérték. Hasonló irányzatot mutatnak az Atlanti-óceán északkeleti részén működő hét meteorológiai állomás mérései is. Ha ez az éghajlati okokkal magyarázható irányzat folytatódik, az alighanem a kikötői létesítményekre éppúgy hatna, mint a tengerben működő berendezésekre, jelesül az olajfúró- és kitermelő fedélzetekre. Végleges következtetés azonban ezekből az adatokból még nem vonható le; ahhoz azok túlságosan rövid-időt fognak át. DOHÁNYGYÁR 5
