Egri Dohánygyár, 1989 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1989-11-01 / 11. szám
Húshagyó kedd Ha csak a kedd lenne az, de ha így haladunk az lesz a hétfő, a szerda meg a hét többi napja is. Soknak már most sem futja vasárnapra sem. Az ára emelkedik, a termelés csökken. Nem éri meg a nagyüzemnek, nem jövedelmez a kistermelőnek, így aztán elfogy a termelési kedv. Nekünk meg csak a kedvünk marad meg a húshoz, mert pénzünk az alig, ha lesz hús is egyáltalán elegendő. Megértem a kistermelőt, mert ha nincs haszon rajta, szerelemből nem csinálhatja. Meghizlalja azt az egy-két malacot ami neki elé«, néhány tyúk is elkóricál a ház körül, a sóra, cukorra valót megkeresi itt-ott a gyárakban. Csak az az igazi városi melós mit csináljon? Lesheti majd a lapos tárcáját, a dagadt árakat. meg esetleg az üres pultokat. Milyen lehetősége van neki a második, vagy a sokadik emeleten? Esetleg tarthat papagájt meg macskát. A papagáj a macskának is kevés, azt meg kötve hiszem, hogy könnyen rá tudnánk szokni a macskahúsra. Az állambácsi meg most semmit sem akar vállalni. Támogatást főleg nem. Persze ez a bácsi már ugye nem az a bácsi (ama bácsik „szerény" nyugdíjon tengetik magukat, s utánuk az özönvíz). Szóval, nincs támogatás, érvényesüljön a piacgazdaság, a szabad ár, meg ami kell. Igen az állami illetékes is ilyenekre, meg a csökkenő termelési kedvre hivatkozik. Csak azt tudnám, hogy akkor miben is illetékes úgy államilag? Mert ezt általában tudjuk és ettől ugyan mi változik. Aztán az az állami vállalat is mitől lesz más egyik napról a másikra, ha csak a támogatás változik, a körülmények, a feltételek meg alig. Nem kell pszichológus, politológus (főleg) avagy csillagjós, hogy azt következtessük az emberek nem érzik jól magukat, idegesek, s mindez nem sok jót ígér. Az éhes ember meg még idegesebb, nem tud rendesen dolgozni, könnyebben tesz olyat, amit egyébként nem tenne. Pedig éppen most volna szükség igazán a nyugodt jó munkára. Az is megnyugtató volna, ha sürgősen elvennék a támogatást jó néhány olyan helyről ahonnan már tegnap el kellett volna. „Panem et circense”, kenyeret és cirkuszt mondták a rómaiak, az kell a népnek, akkor csendben lesz. Kenyerünk még van (ha drágul is) ha odafigyelünk a cirkusz is folyik rendesen. Persze „cirkusszal” nem lehet megoldani, csak rontani a helyzetet, ám kenyéren és vízen sem lehet túl messzire jutni. Az emberek többsége az intelmek ellenére sem akar «növényevő lenni (a zöldségárakról is jobb hallgatni) és húst is akar enni, persze olyan áron ahogy őt is megfizetik. És lehetne ezt a témái; ragozni még tovább. Az is igaz, nem olyan egyszerű kérdések ezek. Mi hát a megoldás? Az, hogy leszokunk a húsról? Várjuk a sült galambot? Vagy azokat a „jószívű” tőkéseket, akik majd ráncba szedik legatyásodott dolgainkat? Megoldás-e, hogy munkanélküliek lesznek, amit egyesek szinte már varázsszóként emlegetnek? Ki-; nek lesz jó? Igaz így hús az kevesebb kell, mert jc'val többen lesznek akiknek nemcsak a kedd lesz húshagyó. Az-e a megoldás, hogy az állam mostanában szinte már minden támogatástól tiszta akar ma- 1 radni? Mi és kié ez az állam akkor? Megoldás-e ha az egyházra bízzuk, győzzön meg bennünket a böjt üdvösségéről? Nem hiszem. Ha a bajokat, hibákat soroljuk, illő volna valami megoldást is ajánlani, de sajnos nem tudok, mert ugye akkor talán én is lehetnék az az illetékes aki ért hozzá. Én csak dolgozni tudok, ha hagynak, és elvárni azt, hogy aki illetékesnek, szakértőnek vallja magát az valóban az is legyen és tudjon megoldást. Az érdekünkben ne csak beszéljenek, mert ezzel már a hócipőnk is tele van. Ök ezért jóval nagyobb darab húsra valót kapnak. Keddre is. KŇyvtárnk ajánlata Josephus Flavius: A zsidók története A mű a zsidó nép történetét tartalmazza az első ember megteremtésétől kezdve Nero császár uralkodásának tizenkettedik évéig: elmondja mi történt a zsidókkal Egyiptomban, Syriában és Palesztinában, továbbá, hogy hogyan sanyargatták őket az asszírok és babyloniak, azután a perzsák és a makedónok és végül hogyan igázták le a rómaiak. ☆ ★ ☆ Jaroslav Dietl: Kórház á város szélén Együttérzés és rivalizálás, szerelem és féltékenység, barátság és intrikák. A helyszín egy Prága környéki kisvárosi kórház ortopédosztálya, melynek vezetője a bölcs, megfontolt és jóságos dr. Sova főorvos. Beosztottjai az örökösen tréfálkozó, emberséges Slrosmajer doktor, a fiatal becsvágyó Arnost Blažej, a tudálékos és rosszindulatú Cvach... Egy napon új kolléga érkezik, a szépséges Alžbeta Cenkova. Álmodnak-e az állatok? Erre a kérdésre csupán azért nehéz válaszolni, mert az állatvilág legfejlettebb egyedei sem tudnak beszámolni álmaikról, vagy azok hiányáról a kutatóknak. Mégis valószínű, hogy a magasabb rendű emlősök némelyike álmodik, sőt: rosszat álmodik. Erre utal, hogy a mélyen alvó kutyák álmukban szűkülnek, lábaikkal pedig menekülő mozdulatot tesznek. Ezt a jelenséget minden ebbarát ismeri. Az ilyenkor ajánlatos eljárás: a jószágot óvatosan meg kell simogatni, hogy megszűnjék a lidércnyomás, amely — az esetek többségében — valószínűleg ugyanolyan eredetű, mint az ember nyomasztó álmaié: a túlságosan bő táplálkozás meg a napi stressz. Miit csinálnak az őrhangyák? Türelmes megfigyelők észrevették, hogy a hangyabolyok körzetét mintha marcona harcosok őriznék. Könnyű felismerni őket: csápjukat hátrafittyentik, lábukat behúzzák, testük a földhöz lapul, akár a lesben álló indiánoké. Vajon a közeledő ellenséget figyelik? A rovarkutatók véleménye szerint nem. Számos szaktekintélyre hivatkozva fel kell tételeznünk, hogy a „hangyaszorgalmú” rovarok ilyenkor egyszerűen pihennek, némi rosszindulattal azt is mondhatnánk „lógnak”. Hát ők is? 4 DOHÁNYGYÁR Érdekességek az állatokról Szorgalmas-e a méhecske? Nagyon szorgalmas, nem úgy, mint az őrhangyák. Megfigyelések szerint egy átlagos dolgozó méh nek napi 1000— 1500 virágkelyhet kell meglátogatni ahhoz, hogy megtöltse mézgyomrát. Ugyanakkor tudományos adatok szerint hatvan mézgyomomyi nektár szükséges ahhoz, hogy a méh annyi mézet termeljen, amenynyi a körmünkön is elfér. Ez aztán a sziszifuszi munka! Mégis, kedvező időjárás esetén, egyetlen kaptárban egy kilogramm méz is összegyűlik — naponta. Hogy ez mennyi „bevetést” jelent? Hozzávetőleges számítások szerint ötmilliót, egyetlen munkanapon. Isznak-e a halak vizet? Alig, vagy éppenséggel semmit. A halak nem azért tátognak. mintha vizet innának, ez csupán légzésmódiuk egyik fázisa. A víz nem jut el a halak gyomrába, csupán a kopoltyúig: itt történik ugyanis az oxigénkiválasztás. Amint szilárd táplálék ér a hal nyelőcsövébe, a nyelőcső záróizmai kissé meglazulnak, a táplálék pedig szépen lejut az emésztőszervekbe, de víz egyáltalán nem. vagy csak elhanyagolható mennyiségben. Milyen állatfaj az ezüstróka? Az ezüstróka, jóllehet bundájuk színe igazán kellemesen ezüstös, a közönséges vörösróka édestestvére, pontosan ugyanaz a rendszertani neve is: Vulpes fui vus, vagyis olyan vörösróka, amely — ezüstszínű. Tudnak-e úszni az elefántok? Tudnak, de csak akkor, ha erre kényszerítik őket. vagy végveszélyben. Calcutta közelében. a Gangesz egyik ágában figyelte meg egy utazó, hogy szelídített munkaelefántok egész csordáját úsztatták át a haltók az igen mély folyamon. Hol találunk elefánttemetől? Sehol. A kincsvadászok álma: az afrikai elefánttemető ugyanis, hogy a hatalmas növényevő, halálét érezvén, elballag az őserdei tisztásra vagy a zord sziklák közé. ahová társai is elvonulnak meghalni. Az el ef á n ttemetőkkel csak egy baj van: nem léteznek. Sem Ázsiában, sem Afrikában. Az elefántok azért tűnnek el olyan titokzatosan haláluk után a szavannán, mert a bomlási folyamatok a tropikus viszonyok között gyorsabbak — a keselyűk hiénák és sakálok szorgalmasak. Miért öltögeti nyelvét a kígyó? Nem rosszindulatból, nem is támadó szándékkal. A kígyók kétágú, villa alakú nyelve csupán levegőmintákat továbbít a hüllő torkában található. két gömb alakú kamrácskába. A kamrácskák sejtfalát idegrostok kötik össze, a hüllő agyának szaglóközpontjával. Amikor tehát a kígyó gonoszul öitögeti nyelvét, csupán szagmintákat vesz. Szenved-e a jegesmedve a kánikulától? Az állatkertek látogatói nem állják meg, hogy ne örvendezzenek vagy sajnálkozzanak a jegesmedve láttán. Télen azt mondják gyermekeiknek: nézzétek. most bezzeg jól érzik magukat. Nyáron viszont: szegények, mennyire szenvedhetnek vastag bundájuk miatt a tűző napon. Zoológusok szerint csak a sarkkörön túl élő példányok bundája vastagszik meg télen. A mérsékelt égövi állatkertben tartott példányoknál ez a védekezés elmarad. Forró nyarakon a jegesmedve láthatóan igen jól érzi magát: nem menekül árnyékba, ellenkezőleg, kéjesen elnyújtózik a tűző napon. A híres hamburgi Hagenbeck-féle állatkert egyik jegesmedvéje, amelyet egy sarkkörön túl játszódó film forgatására vettek kölcsön, tüdőgyulladásban múlt ki a nagy hideg miatt. A szakemberek véleménye tehát az, hogy a jegesmedve nemhogy szenvedne a melegtől, hanem láthatóan jólesik neki a napfürdő" A kórház hétköznapi életének, az orvosok, nővérek és páciensek közötti szakmai és személyes kapcsolatoknak a szövevényéből bontakozik ki az izgalmas és változatos cselekmény. ☆ ★ ☆ Graham Greene: A kezdet és a vég Aki a purgatórium kapujához ér: Scobie őrnagy, egy nyugat-afrikai angol gyarmat rendőrfőnök-helyettese a második világháború alatt. Csempészekkel, alvilági alakokkal bajlódik, menekültek ügyeit intézi, a bennszülöttek perpatvaraiban próbál igazságot tenni, mert jó rendőr és szánja az embereket. És közben haragszik a sznob világra, amiért nem hagyja békén, sőt kigúnyolja a feleségét, aki szép lassan pokollá teszi az életét, aki a rendetlen, koszos, fülledt gyarmaton a tartalmatlan képzelgések világába húzódik vissza, vagy elérhetetlen célok hajszolásával keseríti férjét. Scobie uzsorások karmaiba keveredik miatta, s még a brit hírszerzés ügyetlen képviselőjének figyelmét is magára vonja. Ráadásul beleszeret egy fiatal lányba. Graham Greene egyik legjobbnak tartott regénye az értelmetlen, prózai, tolakodó világ és az ambíciók nélküli tiszta, de passzív ember összeférhetetlenségét példázza. ☆ ★ ☆ Lakatos Menyhért: Akik élni akartak A Füstös képek, az első magyar cigányregény szerzője azt firtatja új könyvében, hogy az utóbbi évtizedekben végbement társadalmi változásokból mennyi az igaz a cigányokra nézve. Kedvezőbbre fordult-e a cigányság helyzete? A válasz szokatlan, mégis jelképpé növő történettel keresi és adja meg Lakatos Menyhért. Egy cigánytelep a maga keserves erőfeszítése árán, minden „külső” segítség nélkül téglagyárat hoz létre, mely megszabadíthatná a nyomorúságos cigánysortól és kiválthatná az évszázadok óta tartó elszigeteltségből. Az üzemből azonban kiforgatja a helyi termelőszövetkezet. kiforgatja a gyanakvás, az előítélet és a féltékenység. Ebből a kifejletből derül ki; „mennyi az igaz” az emlitett változásokból. Bíró Ferencné—Csorbán Csaba: fiel a középkori Európában és Magyarországon Ha a középkor szót halljuk, esetleg eszünkbe jut a jobbágy és a nemes elnevezés, az Árpád-házi királyok neve, de talán csak az a jelző, hogy „sötét”. Az Évezredek hétköznapjai című sorozat új kötete elmeséli a középkor emberének örömét-bánatát, lencsevégre kapja a falu és a város életének eseményeit, társuk lesz nemesurak és jobbágyok asztalánál. k’rályok koronázási szertartásainál, elkísér kolostorba, céhlegények mulatozásaihoz, vadászatra, lovagi tornára. Megtudhatjuk belőle, mit és hogyan evett Mátyás király, mennyi zsoldot kapott a középkor katonája, és azt is, hogyan gyógyítottak Párizsban. Ha pedig megláttuk, hogyan született, élt, házasodott, temetkezett az ember, kiderül, hogy nem is olyan sötét ez a kor.
