Egri Dohánygyár, 1989 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1989-11-01 / 11. szám
DFSZ-küMüttértekezlet (Folytatás az 1. oldalról) A vitában a vélemények megoszlottak. Elhangzott olyan javaslat, mely szerint a DESZ tagsági viszony feltétele legyen a szakszervezeti tagviszony. A küldöttek ellenérvként hozták fel, hogy ne legyen kikötés a szakszervezeti tagviszony, mert ebben az esetben jelentős számú tagot veszítenének el. E javaslat szavazásra került, mely alapján a küldöttértekezlet — 1 tartózkodás mellett — úgy döntött, hogy ne legyen kitétel a szakszervezeti tagság. Továbbiakban fölvetődött az a javaslat, hogy a pártoló tagság jogait, illetve jogkörét pontosabbá kell tenni, valamint a szervezethez pártoló tagszervezethez is kapcsolódhassák. A fölvetett javaslatot a küldöttértekezlet — 1 fő tartózkodás, 2 ellenszavazattal — elfogadta. Továbbiakban döntés született abban, hogy a két küldöttértekezlet közötti időszakban a DFSZ-bizottság jogosult dönteni a pártolótagság, illetve a pártoló tagszervezetek felvételéről. Vita tárgyát képezte a tagdíj mértékének megállapítása. Javaslatként elhangzott 120,— illetve 240,-— Ft-os éves tagdíj. A küldöttértekezlet döntése: a tagsággal történő egyeztetés j után kerüljön megállapításra a tagdíj összege. A vállalat gazdasági vezetése nevében Várhelyi József, igazgatóhelyettes köszöntötte a jelenlevőket. Méltatta az ifjúság előrelátását, mely szerint a továbbiakban nem politikai szervezetként fog működni. Biztosította a szervezetet a vállalat vezetése további segítő szándékáról. A küldöttértekezlet a 2. napirendi pontot a fölmerült hiányosságok és javaslatok kiegészítésével egyhangúlag elfogadta. A DFSZ programtervezet megvitatása, illetve elfogadása kapcsán is több hozzászólás hangzottéi. Végül is a küldöttértekezlet az alábbi döntést hozta: Az ifjúsági szervezet a továbbiakban nem politikai szervezetként kíván működni, s nem kíván egyik politikai szervezethez sem csatlakozni. A fentieket összegezve elmondható, hogy a küldöttértekezlet eredményes munkát végzett, hiszen az élénk vita. a küldöttek aktív részvétele a tagság alulról jövő kezdeményezését föltételezi. DFSZ-bizottság Mi állja jobban az idő próbáját: a fű, a fa, a kő, az állat, az ember? Mind múlandó, omlékony, védtelen. A ház, melynek udvarára betekintek, háromlépcsőnyi magaslat, ez az emberi létezés távlata. És a megkövesült kuporgás. Amikor már csak a saját kezét kulcsolja biztonságot adóan egymásba az ember, amikor mástól nem várhat menedéket, akkor már nagyon megszokhatta a magányt. Pedig van „társa”. Azonosult már testtartásuk és tekintetük. tantárgyunk is volt. Mindenki szóhoz jutott, és mindenki akart is szólni, nem kellett attól félnie, hogy botorságot mond, s megszégyenítve leültetik. Tanítónőm pontosan elválasztotta egymástól mi butaság, mi tudatlanság, de egyiket sem sújtotta rossz ponttal. rossz jeggyel. Értékelése magyarázat volt: tanítani akart minket. Azért mi persze gyakran kinevettük egymást, de ő ennek is mindig elvette az élét, senki sem ment haza tüskével a szívében. S mi meg Múltidéző Köztük van létezésük közös tárgya, a lábas, az étekadó edény. Az ember ad, az állat kap. Ennyi a különbség. Megöregedett itt minden: ember és ajtó, kikopott minden: vágy, beton és fű egyaránt. A múlt van jelen, jövőtlenül. Régóta így van ez, a növény már nem is akar nőni ott, ahol a kutya fekszik, a kutya sem akar oda búíni, ahol ember ül. És az ember sem akar már semmit. Elmélázom: szólni kéne tán a nénihez, ki a küszöbön magába roskadva néz maga elé. Megtudni, mire gondol... Az én időmben könnyű volt az első osztály, nem nyomasztottak minket érdemjegyek, jó és rossz pontok, nem foglalkozott mindig mindenki a teljesítményünkkel. Egyszerűen csak megtanultunk írni, olvasni, számolni, énekelni, rajzolni és beszélgetni. Olyan tanítónőm volt elsőben, akire mindmáig szeretettel emlékszem. Kedves, derűs, figyelmes. Aki felelt, magán érezte biztató, nyugalmas pillantását. Érdeklődve, türelmesen hallgatott minket. Nem szólt bele. hogy javítsa, ha hibáztunk. Kiváncsi volt ránk, meg akart minket érteni. Azok a beszélgetés órák élvezetesek voltak! Igen, ilyen v HÁNYGYAR [ is tanultunk beszélgetni. Persze már otthonról is hoztuk ehhez a készséget. Akkor az emberek sokat beszélgettek egymással. Láttuk, milyen fontos nekik, hogy kifejezzék magukat. Kimondottan e célból el-el tanyáztak egymásnál, s a gyereket sem rekesztették ki belőle, megülhetett valamelyikük ölében, s hallgathatta. miről, s hogyan folyik a szó. És akkor még olyan volt a felnőttbeszéd, hogy hallgathatta egy hatéves gyerek is. Szüléink is beszélgettek egymással, mi történt aznap, mit terveznek holnapra. Csippcsupp dolgokról volt szó többnyire. Azonban az ember élete jó esetben ilyen kicsi dolgokból tevődik össze napról napra. Szüléink, a felnőttek problémamegoldásai, ítéletei leckék voltak a magunk jövendő életére. Igaz, felnőttbeszélgetésben többnyire „hallgass!” volt a nevünk és sok mindent nem is értettünk. Ebből születtek is félreértések, félremagyarázások: képzelegtünk, álmodoztunk a rejtélyes dolgokról. emberekről, eseményekről. Általában képzeletgazdag életet éltünk. Hozzásegített ehhez, hogy — nem lévén tévé- se rádióbeli esti mese — a mesét élőszóbeli előadásban kaptuk szüléinktől. Mesélj, kértük a kéznél lévő felnőttet, s a mese mindig készen állt bennük az elmondásra. S mi pirosra gyúlt arccal hallgattuk. Ebbe már belekérdezhettünk, ha rosszra Felhívás Felhívással fordulunk a gyárban dolgozó fiatalokhoz és valamennyi dolgozónkhoz, hogy minél nagyobb számban kapcsolódjanak be a térítésmentes véradásba. Ebben az évben sajnálatos módon 30%-kal csökkent a véradások száma, s ez komoly gondot okoz a kórházi betegellátásban. Vállalatunknál november 23- án, reggel 9 órától 12 óráig a kultúrteremben, november 29 én. és december tí-án, a kórház véradóállomásán lesz szervezett véradás. Kiérjük, hogy jelentkezzenek a véradószervezőknél, adjanak vért, hogy életet menthessenek. A véradás teljesen veszélytelen beavatkozás: de a vérből életmentő gyógyszereket, vérkészítményeket állítanak elő, sőt egy-egy műtét elvégzésénél is nagy szükség van friss vérre. Többszörös véradóinkat anyagi és erkölcsi elismerés illeti meg. A Vöröskereszt emlékplakettel, vállalatunk vezetése pedig pénzjutalommal köszöni meg a térítésmentes véradást. Várjuk dolgozóink jelentke zését, számítunk önökre. Egri Dohánygyár Vöröskereszt Szervezete A fák koronáján a csupaszodé gallyak között már messziről feltűnik az örökzöld lombú, borsónyi fehér bogyókkal megrakott fagyöngy. Mintha valami madárfészek vagy ágcsomó lenne. A fagyöngy a virágos félélősködők csoportjába tartozó növény. Szívó gyökérzetét a fa ágaiba mélyeszti, s onnan vizet és vízben oldott talajsókat von el. Levelei zöldek, klorofillt tartalmaznak. A bogyók belsejét enyvszerü, ragadós nyálka tölti ki, ez biztosítja a benne levő magvaknak a faágakon való megtelepedését. fordult, elidőzhettünk benne, ha,jóra, kiegészíthettük gondolatunk szerint. Mivel nem volt hozzá kép. ez a mese részletesebb és szemléletesebb volt, mint a mai. Magunk is meséltünk. Barátok, barátnők egymásnak adtuk tovább a felnőttektől kapott legújabb mesét, testvérek lámpaoltás után felváltva vive a szót a százszor hallott. megunhatatlan legkedvesebbet, amit már kívülről tudtunk. Még a szóhasználat is más volt ebben, mint ma. — Meséld el! — így kértek minket. Maga József Attila is így kéri versében Thomas Mannt: Ülj le közénk s mesélj. S ez a szóhasználat jelentett is valamit. Hogy amit elmondunk, annak van eleje és veleie, hogy megformálva adjuk elő. tartalmilag nem hamisan azért, de mégis tudva, hogyan gömbölyítsük gömbölyűre, történetté. Mert tudtunk me- s sélni. azaz beszélni. Magunkat szóban, s idővel írásban is ■ kifejezni. Akit ma megszólí- . tanak hallgat, vagy dadog. És nem feltétlenül azért, mert nem tudja éppen azt. amiről szó van, nem gondolkozott í még róla. A gondolkodás ió része nem is szavakban fo- j Ívik. tudjuk. A szavakkal gondolkodó, a beszélő nincs kiművelve. Nincs elég szava a pontos, érzékletes, színes beszédre. Jó lenne, ha legalább mi, ; szülők hozzásegítenénk gverekeinket a szavaikhoz. Mosogatás. főzés, autómosás, kertművelés közben is lehet, sőt érdemes beszélgetni. Esténként feiből mondani mesét Amit megállíthat a gyerek bármi- j kor. ha nem ért valamit Ami- i re rákérdezhet. Kezdetben magunknak sem lesz könnvfl visszatalálnunk a szavakhoz, valóiéban azonban — ha már belejöttünk — a szabadon szárnvaló mese egyike a legjobb kikapcsolódásoknak. Amíg fogalmazunk, a szavakat keressük. a szálat gombolyítjuk, j a történetet szőjük, minden gondunkat elfelejtjük. Amíg gyermekünk hallgat minket, amíg gvermpkünket hailgatlok a legnehezebb élet is könnveb- i bé lesz. Rajna A fagyöngy kára ás haszna Nem minden fán található fagyöngy, mert nagyon válogatós. Leggyakrabban az alma-, a körte- és a fűzfán, a galagonyán, a hársfán, a jegenyefán. az erdei fenyőn, a gyertyánon és a juharfán él. Az akácot is nagyon kedveli. de az Alföldön mégsem található, mert csak magasabb páratartalom mellett él meg. Óriási károkat tud okozni. Ahol megtelepszik, a növény gyakran el is pusztul. Jóllehet a fagyöngy nagy pusztítást végez a faállományban, mégsem csupán haszontalan, káros élősködő. Fehér változatának szára és levele ugyanis már ősidők óta fontos gyógyszeralapanyag. Plinius a híres római író és tudós az egyik legfontosabb gyógyítószernek nevezte, a XIII. században pedig a pestis leghatásosabb gyógyszerének tartotta. Még a középkori írók is „mindent gyógyító” jelzővel magasztalták. Később azonban teljesen eltűnt a használatból és feledésbe merült a megszárított fagyöngy pora és főzete. Már századunk derekán jártunk mikor a vegyészek újból kézbevették, s kiderítették fontos összetevőit és hatóanyagait. Egyes részei az érelmeszesedéssel kapcsolatos magas vérnyomás ellen hatásosak. Ezek és egyéb hatóanyagai a szívműködésre hatnak kedvezően, a fejfájást, szédülést csökkentik vagy az epilepsziás betegek kezelésére alkalmasak. Magas a C-vitamintartalma is a fagyöngynek. Élősködő mivolta miatt sokan rettegnek tőle, de ugyanakkor rangos helyet foglal el a vadontermő gyógynövények között, így szükség is van rá. Akksr októberben 1917 februárjában, polgári demokratikus forradalom robbant ki Oroszországban. Ennek összetett oka volt: a háborús viszonyok, a munkásosztály, a parasztság és a nemzetiségiek elnyomása a cári terror által. A forradalom eredményeként kettős hatalom alakult ki. az ideiglenes burzsoá kormány és a szovjetek. De a júliusi válság után a burzsoá kormány kiszorította a proletariátust a hatalomból. Így szükségessé vált a fegyveres felkelés megszervezése. Október 24-ről 25-re virradóra elfoglalták a főváros katonailag fontos pontjait, őrizték, a gyárakat, s lezárták a Pétervárra vezető utakat. 25-én (november 7.) délelőttre az összes középület a munkások kezében volt. A forradalmi csapatok, 26-án, hajnalban elfoglalták a Téli Palotát. A hatalom a proletariátus kezébe került. A következő hónapokban egész Oroszországban győzött a forradalom és megnyitotta a proletár forradalmak korszakát.
