Egri Dohánygyár, 1989 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1989-11-01 / 11. szám
AZ EG H I DOHÁNYGYÁR lAPJA XVIII. évfolyam, II. szám An As 2.30 FORINT 1989. november hó Ülést tartott a Vállalati Szakszervezeti Tanács ' — Édosz Megyei Szövetség programja, Szervezeti és Működési Szabályzatának megvitatása, a Szövetséghez való csatlakozás ügyében döntés. — PFSZ gyári szervezetének a VSZT-vel való együttműködése. A program, illetve a szervezeti és működési szabályzat kapcsán elhangzott vélemények: A csatlakozás mellett elhangzott vélemények: — A VSZT annak a véleményének adott hangot, hogy minden bizonnyal olyan vezető kerül az Édosz Szövetség élére, aki eleget tud tenni az új követelményeknek. — Az élelmiszerek a jövőben szabadárasak lesznek, ennek alakulásában az édosz Szövetség tevőlegesen is részt tud venni, és megoldást kereshet azok kedvezőbb alakulására. —i Léphet továbbá a munkanélküli segély ügyében, vagy az élelmiszer-ágazaton belül fölszabadult munkaerő iparon belüli elhelyezkedésében. — A dohányiparon belül nincs meg a megfelelő kötődés, — érdekellentétek is felfedhetők, nagy a távolság — helyi problémák, helyi szinten hamarább megoldhatóak. — Helyi szinten közös problémák gyorsabban megoldhatóak mintegy központi szemlélettel. Csatlakozás esetén megfelelő információkkal rendelkeznénk, ott tudunk lenni az üléseken. — Megyei szinthez kapcsolódóan jobban tudnánk párbeszédet folytatni, mintegy dohányipari központi ágazaton belül. — Amennyiben nem csatlakozunk, elszigetelnénk magunkat az ágazattól, nem tudnánk milyen munka folyik ott, mit kívánnak elérni. Ellentmondó vélemények — A felmerült érvek alapján sem érezni a lényegét a megyei szinthez való csatlakozásnak. Ha a legfelsőbb szinten ott tudunk lenni, jobb A testületi ülés napirendjei: pozícióban vagyunk. A helyi problémákat minden esetben nekünk, helyben kell megoldani. — Javaslatként hangzott el, hogy megfigyelőként vegyünk részt az Edosz Szövetség munkájában. — A tagságnak már elege van a leírt feladatokkal, csak a tetteket tudja értékelni. Egyedül abban látnak garanciát. amit a vállalatnál el tudunk érni. — A szervezeti és működési szabályzatban csak szöveget lehet érezni, konkrétumok nélkül. — Attól, hogy önállóak maradunk, nem föltétien fontos elszigetelődni akár megyei, vagy központi szervtől. Láttunk már sok hangzatos programot, ami később kudarcba fulladt. — Minden alakulóban van manapság. A csatlakozást akkor döntsük el, amikor már bízni tudunk abban, amit tesznek. Eredményeink csak a tetteinken keresztül mérhetők, ez így igaz a gazdasági munkára, de a szakszervezeti tevékenységre is. — Tagságunk — zömében — a szakszervezeti tevékenységet abban méri le, hogy hogyan alakul a jövedelmük, véleményük főként ebben nyilvánul meg, igényeik a helyi viszonyokhoz igazodnak. — A megyei szövetség sok olyan feladatot vállal fel, ami nem tartozik a funkciójába. A napirend kapcsán a helyi VSZT munkájáról néhány észrevétel: — VSZT-nek is meg kell újulnia; munkastílusában alkalmazkodni kell a változásokhoz. A testület folytasson párbeszédet az itt dolgozó tagsággal. A fő célokra kell koncentrál" ni. — Egy szakszervezeti vezetőnek véghez kell vinnie a jó kezdeményezéseket, amelyek megfogalmazódnak a dolgozók részéről, és kézzel fogható eredménnyel legyenek. — A kritikát el kell fogadni, ha meggyőző érvek vannak mögötte: Itt azonban érvényesülnie kell a tagság kezdeményezésének is. Önmagukhoz kell mérni' magunkat, hogy viszonyaink között mit érhetünk el. Mit vállalhatunk fel együttesen, amit véghez is tudunk vinni. —i Nagyon fontos kérdés a bér, illetve annak felosztása. Azokon a fórumokon, ahol ennek helye van, el kell mondani véleményünket. Értelmes érvekkel mindig tudtunk mit kezdeni. A vita után a testület az alábbi döntést hozta: A dohánygyári alapszervezet, mint megfigyelő csatlakozik az Édosz megyei szövetségéhez. T/ovábbiakban a vállalat DFSZ titkára bejelentette, hogy amennyiben egyetértés lesz. a VSZT-vel karöltve, mint ifjúsági szakszervezet kíván működni, önállósági jogával élve. A VSZT testület ezzel egyhangúlag egyetértett. Végezetül ismertetésre került, hogy a vállalat vezetése úgy döntött, hogy az eredményeink alapján és az itt dolgozó emberek megbecsülése érdekében, egyben a törzsgárda-tagságot is elismerve még ebben az évben 13. havi alapbért fog fizetni, valamint CSÉB Évgyűrű Biztosítást köt. (1 éves munkaviszony után 1 havi bért, 5 éves munkaviszony után 1,5 havi alapbért fizet). Az évgyűrű biztosítás kiterjed mindazon dolgozókra, akiknek a vállalatnál legalább 5 éves foyamatos főállású munkaviszonya van. Ez évben erre a vállalat személyenként mintegy 10 000 Ft-ot fordít. A további éveket illetően ezen összeg befizetése a vállalat anyagi helyzetének függvénye lesz. Az Édosz 47. kongresszusa Az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetének 47. kongresszusát 1989. október 14-én, tartották, 257 küldött részvételével. Balogh Károlyné főtitkár kiegészítőjével együtt vitatták meg a szakszervezetek programtervezetét, a szövetséggé válás főbb elveit, az alapokmány tervezetét, és az előző kongresszus óta végzett pénzügyi tevékenységet. A késő éjszakáig tartó tanácskozáson részt vett Nagy Sándor, a SZOT főtitkára is. A vita középpontjában a szakszervezeti munka új stílusa, a tagság, és a vezetőség kapcsolata, az érdekvédelem, a bérezés, a fiatalok és a nyugdíjasok helyzete állott. Balogh Károlyné szóbeli kiegészítőjében megállapította, hogy az elosztható források leszűkültek és a szakszervezetek kezdeményezései nem találtak meghallgatásra. A kongresszusi küldöttek pedig hozzátették, hogy növekedett az elszegényedés és az oly sokszor jelzett probléma, a személyi jövedelemadó, mely az embereket napról napra sújtja. Az elhangzott hozzászólásokból : — Napjainkban rengeteg testület és szervezet jön létre, de az ígérgetéseken túl senki nem megy. A dolgozók ma még bíznak a szakszervezetben. mert józanul gondolkodnak. de azt is látják, hogy igen kevés eszköz van a kezükben. — A) sikerágazatok lassan válságágazattá alakulnak. Nyereségük alacsony szinten realizálódik, amely nem teremt feltételeket a fejlesztésre és az emberek bér- és szociális problémáinak megoldására. — El kell érnünk, hogy végre olyan jövedelmek alakuljanak ki, amelyekből egy átlagos családban — ha szerényen is — a családfő el tudja tartani a gyermekeit. A szakszervezetnek nem szabad átvállalnia állami feladatokat. — Szégyen, hogy a nyugdíjasok ilyen súlyos és nehéz helyzetbe kerültek tömegesen. Ma az ország egyik legveszélyeztetettebb rétege ez, a másik pedig az ifjúság. Az ifjúsággal kapcsolatban elhangzott, hogy rendkívül rosszak az indulási pozíciók, lakáshelyzetük kilátástalan. Az öregek és a fiatalok támogatása is a középkorosztályra hárul, melynek tűrő- és teherviselő képessége egyre végesebb. Igazságosabb közteherviselésre van szükség. —• Egyértelművé kell tenni a szakszervezetek álláspontját a különböző új vállalkozási formációkhoz. Tisztázatlan, hogy egyes helyzetekben milyen lesz a szakszervezetek helye és szerepe. Ehhez elengedhetetlen a tisztségviselők felkészítése, akiknek jogvédelme megoldatlan. •— A felszólalók követelték, hogy a kormány vegye le a napirendről, a tagdíjak adómentességének megszüntetését. A tagság ezt újabb srófnak tartja, és ha a SZOT ebben nem tud eredményt elérni, félő, hogy a tömegek elhagyják a szakszervezeteket. Mások szerint ez egy gesztus is lehetne a kormány részéről, mint ahogy a nyugati államokban is van, amely módot ad a tárgyalásokra, a párbeszédre a kormány és a szakszervezetek között. Az Édosz programjában szerepel és ezt a kongresszus is megerősítette, hogy több területen kezdeményezik a nyugdíjkorkedveamény bevezetését. Így például az egészséget károsító körülmények között dolgozóknak. Az Édosz szövetség létrehozásának szükségességét mindenki időszerűnek tartotta. A szövetség egyik nagyon fontos és elsődleges feladatának tekinti a béralku módszereinek kimunkálását, a szociálpolitikai tevékenységet és a partneri kapcsolatot az állami szervekkel. A kongresszus a programtervezet vitájával és az alapokmány elfogadásával kimondta a szövetséggé alakulást, melynek 16 szakágazat a tagja. A szövetség irányító munkáját a jövőben egy főtitkár és egy titkár látja el. Két kongresszus között a szövetség irányító testületé az országos titkári tanács, amelynek valamennyi vállalati szbtitkár tagja. A kongresszus hármas jelöléssel megválasztotta a szövetség főtitkárát Szilágyi Lászlót, majd titkárát Vanek Bélát. Kölcsönösségi alapon a sző szoros értelmében szövetségesekként kell együttműködni mind a 16 szakmával. Figyelembe kell venni speciális igényeiket, és azok alapján, jő értelembe vett egységet megvalósítani. Erre látványos lehetőség nem lesz. Ahogy a vállalati önállóságból fakad, a szakszervezeti munka egyértelműen az alapszervezeteknél válik pezsgővé, így a közvetlen érdekvédelemben is ott lesz a legtöbb tennivaló. A kongresszus külön útmutatást adott, hogy az úgynevezett kiságazatok ne sikkadjanak el a munkában, és általában a kisebbség véleménye is érvényesülhessen a szakszervezeti munkában, mondotta a szövetség új főtitkára. DFSZ-käMottértekezlet A Dohánygyári Fiatalok Szövetsége küldöttértekezletét 1989. október 12-én tartotta. Küldöttgyűlés levezető elnöke — Fülöp András — köszöntötte a résztvevőket és a meghívott vendégeket. Azt követően megállapította, hogy a küldöttértekezlet határozatképes. Majd javaslatot tett a napirendi pontokra, az alábbiak szerint: 1. DFSZ-szándéknyilatkozattervezet megvitatása 2. Szervezeti és Működési Szabályzattervezet megvitatása 3. DFSZ-programtervezet vitára bocsátása A napirendi pontok egyhangúlag elfogadásra kerültek. A DFSiZ-titkár bevezetője után döntés született a szándéknyilatkozat-tervezet elfogadásáról. A küldöttértekezlet kinyilvánította szándékát, mely szerint kilép a Deçrisz Eger városi szövetsége^ tagszervezeteinek sorából, es a következő időszakban önálló ifjúsági szakszervezetként kíván működni a vállalati szakszervezeti tanáccsal. Ezt követően a küldöttértekezlet áttért a . 2. nápirend megtárgyalására, mely pezsgő vitát váltott ki a -jelen levők körében. (Folytatás a 2. oldalon)
