Egri Dohánygyár, 1989 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1989-10-01 / 10. szám

Lakáselosztás Csehszlovákiában A cím nem betűrejtvényt tartalmaz. De ha netán vala­ki mégis annak tekintené, az könnyen megtalálhatja a meg­fejtést. Segítünk is neki eb­ben. Az első rövidítés — amint azt már sokan nyilván kita­lálták — a nagy kezdőbetűk­kel írt Világ Takarékossági Nap megjelölése. A másik pe­dig ennek pontosított válto­zata: Takarékossági VilágNap. Ez a meghatározás felel meg a magyar szóalkotás elfoga­dott szabályainak. Eleinte VTN-ről beszéltünk és olvashattunk írásokat, az utóbbi években pedig a TVN- t használjuk. A takarékosság nemzetközi ünnepével, a minden év ok­tóberének utolsó munkanap­ján tartott megemlékezések­kel van dolgunk. Honnan is ered a TVN? A világ első takarékpénz­tára megalakulásának 100. évfordulója alkalmából 1924. október 26. és 31. között Mi­lánóban megrendezték az ilyen Jellegű pénzintézetek első nemzetközi kongresszusát. Ezen a nagyszabású tanács­kozáson a Föld három konti­nense 28 országának 354 meg­bízottja vett részt. A kong­resszus több fontos határoza­tot hozott. Itt alapították meg a Takarékpénztárak Nemzet­közi Intézetét. Az új szerve­zet azt tűzte céljául, hogy elő­segíti a takarékossági mozga­lom szélesítését, védelmezi a pénzintézetek és ügyfeleik ér­dekeit és terjeszti a különbö­ző országokban szerzett ta­pasztalatokat. Ezen a kongresszuson ha­tározták el, hogy a tanácsko­zás utolsó napjának évfordu­lóján minden esztendőben szerte a világon megemlékez­nek a takarékosságról. Így született meg tehát annak gondolata, hogy legyen ok­tóber 31 -e a takarékpénztá­rak közös, nemzeti ünnepe, a világtakarékosság napja. In­nen ered a kezdetben hasz­nálatos elnevezés. Azóta több földrész számos országában takarékossági ünnep ez az ok­tóber végi nap. Hazánkban intézményesen az Országos Takarékpénztár vállalkozott a milánói eszme ébren tartására, a nemzetkö­zi kongresszuson kialakított útmutatás szellemének ápolá­sára, az októberi megemléke­zések szervezésére. Első al­kalommal pénzintézetünk 1965-ben rendezte meg a VTN-t. Azóta minden esztendőben országos megemlékezések gaz­dag és gazdagodó tartalmú, színes — színpompás napja október 31-e. Számon tartja VIN vagy TVN a pénzintézeti történelem, hogy ezeken az évről évre visszatérően ismétlődő alkal­makon, nagyszabású rendezvé­nyeken, életünk fontos, meg­határozó rendje-módja és módszere, a takarékosság, a beosztó, okos gazdálkodás kö­vetelménye a fő téma. Nem a pénzimádat kap ok­tóberenként fórumot, hanem a forint megteremtésének, anya­gi javaink előállításának, ke­resetünk, jövedelmünk cél­szerű felhasználásának okos intelme — amelyet azonban nyugodtan nevezhetünk élet­rendünk parancsának is. Ezt a szellemet ápolta és terjesz­tette október 31-e eddig is, és nyilvánvalóan még inkább fontos lesz erre figyelmet for­dítanunk a jelenben és a jö­vőben. Ezen a napon külön kell említeni a takarékossági esz­me és gondolat hivatott lé­tesítményeit, az OTP dolgo­zóit — a betét- és hitelügyin­tézőket, propagandistákat és számlakezelőket, kezdőket és gyakorlottakat, akik a pénz­zel és a pénzt hozó vagy ké­rő emberekkel találkoznak, eszmét cserélnek, nekik taná­csot, felvilágosítást adnak. Qk is részesei az ünnepség­nek. S a takarékosság ünnepe nekik munkanap. Szép kira­kattal, ünnepi külsőt öltő fi­ókokkal és eredeti ötlettel szervezett programmal várják ügyfeleiket ezen az októberi napon. A pénzverés történeté­nek bemutatása, nemzetközi plakátkiállítás, a lakásépítés tablós szemléltetése, a kisdiá­kok takarékossági rajzainak az érdeklődők elé tárása és még sok más érdekes, látvá­nyos rendezvény színesítette már eddig is a takarékpénz­tári fiókok októberi megem­lékezését. A TVN az OTP szervezésé­ben évről évre számadási al­kalom. Ilyenkor a pénzinté­zet számot vet és számot ad arról, hogy mire fordította, hogyan hasznosította és hasz­nosítja a betétesek forintjait. S ez a beszámolás azt tartal­mazza, hogy a takarékban el­helyezett pénz jól forog la­kásban, autóban, bútorban, vagy éppen egy hétvégi ház­ban öltenek testet a megta­karítások és hitelek forintjai, amelyek összességükben száz­­milliárdokra rúgnak. Minden október azt sugallja: jöjjön csak a betétbe a megtakarít­ható, még nélkülözhető pénz, s ha lassabban szaporodik is az összeg, mégis félre kell tennünk azt, amire majd csak holnap vagy holnapután lesz szükségünk. A takarékosság gondolatából áradó útmutatásra, a milánói kongresszuson fogant eszmére viszont egész életünkben, éve­ink minden napján figyelmet kell fordítanunk. VTN vagy TVN a rövidítés, nem érde­mes rajta töprengeni. Nincs szó tehát betűrejtvényről, s a nagy titkot sem olyan ne­héz megfejteni: az október végén évről évre ismétlődő, nemzetközi takarékossági ün­nep azt a leckét adja, hogy számoljunk, gondolkodjunk, mielőtt költenénk. Csehszlovákiában a lakás magántulajdonának intézmé­nyét egy 1966-os törvény tet­te lehetővé. Később ezt a tör­vényt 1978-ban módosították. A törvénymódosítás célja az volt, hogy nagyobb mérték­ben lehetővé tegyék az állam­polgárok számára, hogy la­kásuk magántulajdonukká váljon. Azóta tíz év telt el, de a gyakorlatban szinte sem­mi sem változott. Magántulajdonú lakást a lakásépítésben való közvetlen részvétellel és a szocialista állami tulajdonban levő laká­sok átruházásával lehet sze­rezni. Csehszlovákiában elvi­leg a jövőben elképzelhető a szövetkezeti lakások magán­­tulajdonba adása is, bár a gyakorlatban ez jogilag még nem honosodott meg. Az 1966-os törvény az ál­lami lakás magántulajdonba adásának feltételeként meg­követelte a lakóházban levő állami lakások minden hasz­nálójának egybehangzó dönté­sét. Ez jelentős akadálynak bizonyult. 1967 és 1974 között összesen 7650 lakást adtak magántulajdonba, évről évre kevesebbet. A magántulajdonba adható, újonnan épített lakások szá­mát a kerületi tanácsok, Il­letve Prágában és Pozsony­ban a városi tanácsok hatá­rozzák meg. A magántulajdonba adha­tó lakások száma nem növel­hető akadálytalanul. Az álla­mi lakások után fizetendő la­káshasználati díjak eddigi ösz­­szege és a lakások harmadik személyekre való átruházásá­nak módja nem ösztönzi a lakókat arra, hogy megvásá­rolják a lakást, amelyben lak­nak. Az olyan új házak épí­tése, amelyekben magántulaj­donba adható lakások van­nak, a tanácsok kezdeménye­zésétől függ. A tanácsi dol­gozók és funkcionáriusok szá­mára az efféle, sokszor me­rőben új munka viszonylag bonyolult. Ráadásul még ha összegyűlik is megfelelő szá­mú jelentkező, akkor sincs biztosíték arra, hogy a ma­gántulajdonban lévő lakások­ból álló ház építése szerepel­ni fog-e a tervben, mivel a tervezési mechanizmus ezek számára nem biztosít semmi­féle elsőbbséget. Jelenleg a tulajdonosi kö­zösségek nem önálló jogi sze­mélyek. Nem rendelkeznek külön pénzintézeti számlá­val, amelyre be lehetne fi­zetni az üzemeltetési, a kar­bantartási alaphoz és a ház közös részének fenntartásá­hoz való hozzájárulást. Ez gondot okoz akkor is, amikor az épület-karbantartó válla­latokkal kell tárgyalni. A tulajdonosok jogait és kö­telességeit nem szabályozza törvény, kölcsönös szerződé­ses kapcsolaton alapulnak, teljesítésüket sokszor nehezen lehet kikényszeríteni. Nincs mintaszerződés sem, amelyet a tulajdonosok felhasználhat­nának a szerződés megfogal­mazásához. Nincs pártatlan szakértő, aki eldöntené, hogy a ház mely közös része szorul javí­tásra. Nehezen találni meg­felelő partnert, aki elvégezné a szükséges felújítási és ja­vítási munkákat. Csehszlovákiában 1990-ben a tartós használatba adott la­kások száma 5,4 millió, az ön­álló lakásra jogosult családok száma pedig 5 millió 565 ezer lesz. A kielégítetlen lakásigé­nyek a lakásállomány 2,5 szá­zalékának felelnek meg. A mindennapi életben, de különösen katasztrófaviszo­nyok között a sérüléseken kí­vül, előfordulhatnak olyan esetek, amikor a tömeges sé­rültek, betegek, mérgezettek orvosi ellátása nagy feladat elé állítja az állami egészség­­ügyi szolgálatot, s annak le­hetőségei is korlátozottabbak­­ká válnak. Ezért minden ál­lampolgárnak célszerű felké­szülni, megismerni a külön­féle sérülések, mérgezések esetén végzendő segélynyúj­tást. A mérgezésről általában Mérgezésről beszélünk, ha a szervezetbe olyan anyag kerül, mely már csekély meny­­nyiségben is megzavarja a biológiai működést. A mérge­zések tünetei egyrészt a mér­gező anyagoktól, másrészt a mérgező anyagoknak a szer­vezetbe történt bejutása óta eltelt időtől függenek. Egyes mérgek azonnal, míg mások csak a vérkeringésbe történt felszívódásuk után hatnak, il­letve okoznak tüneteket. Ezért a mérgezés gyanúja esetén a mérgezettől, illetve a környe­zetében tartózkodóktól kell tájékozódást szerezni a mér­gezés körülményeiről, a mér­gező anyag fajtájáról. Ameny­­nyiben a méreganyagból ma­radt, vagy annak csomagoló­eszköze előkerült, tegyük el és juttassuk el a mérgezettel együtt az ellátást végző szer­vekhez. A hirtelen fellépő rosszul­­lét esetén mérgezésre kell gondolni, különösen akkor, ha a sérült lehelete szokatlan szagú, vagy az ajkakon ma-4 DOHÁNYGYÁR Elsősegélynyújtás mérgezéskor rásos sérüléseket fedezünk fel. Az elsősegély lényege a be­jutott mérgezőanyag felhígí­tása vízzel, tehát bőséges ita­tással, vagy a méreg eltávo­lítása hánytatással. A víznél előnyösebb a tej itatása. A sérült itatása előbb-utóbb há­nyást eredményez, ha az eről­tetett és yalóban bőséges volt. Ha van orvosi szén, azt víz­ben oldjuk fel és azzal itas­suk a mérgezettet. A finoman elporlasztott szénszemcsék fe­lületükön megkötik a mérge­ket, és így előnyösen kiegé­szítik a víz hígító hatását. Az eszméletlen mérgezettek­nek nem szabad folyadékot a szájába erőltetni, mert fél­renyeli, a tüdőbe jut és ful­ladást okoz. Erős savakkal és lúgokkal mérgezetteknek a hánytatása tilos. A szerves foszforészterekkel (növényvé­dő szerek) mérgezetteknek te­jet adni tilos, mert ezek a mérgek zsírban még jobban oldódnak, így könnyebben fel­szívódhatnak a szervezetbe. Gyakoribb mérgezések Szén-monoxid (CO): A ház­tartási gáz tartalmazza, de minden tökéletlen égésnél ke­letkezik, így az autók kipufo­gó gázában is. Már kis meny­­nyiségben mérgez, mert az oxigénnél 200—300-szor na­gyobb a kapcsolódási képes­sége a hemoglobinhoz. így a vér előbb-utóbb képtelen ele­gendő oxigénmolekulát meg­kötni, és a sejtekhez szállí­tani. Első tünet a fejfájás, majd fülzúgás, szédülés, há­nyás, végtagizom-gyengeség jelentkezik. Az eszmélet el­vesztése után légzésbénulás áll be. Szén-dioxid (C02): A leve - gőnél nehezebb, színtelen, szagtalan. Ez a mérgezés gyakran fordul elő borospin­cében a bor erjedésekor, rit­kán, barlangban, kútban emész­tő- és silógödrökben is. A vér CO,-koncentrációja szabályoz­za a légzőközpont működé­sét. Ezért, ha túl nagy tö­ménységben lélegezzük be, azonnali légzésbénulást okoz­hat. Elsősegélynyújtáskor, ha a beteg már eszméletlen, ak­kor a stabil oldalfektetés, kli­nikai halál állapotában az újraélesztés a feladat. Klórgáz (Cl): Üzemi bal­eseteknél fordul elő ez a mér­gezés, de a háztartásban is történhet, ha sósav hypóval találkozik. Belélegezve és a nyálkahártyák nedvességével kapcsolatba kerülve sósavat alkot, ez okozza a felmaró­dásokat. Kínzó, erős köhögé­si roham, nehézlégzés után tüdővizenyő, illetve halál kö­vetkezhet be. Ammónia (NHrf: Ez a mér­gezés a vegyiparban és a hű­tőberendezések töltésekor jö­het létre. Az NH3 a vízzel ammónium-hidroxiddá, közis­merten szalmiákszesszé ala­kul. A klórhoz hasonló tüne­teket okoz. Az elsősegélynyújtás során félig ülő helyzetbe kell hoz­ni, mozognia szigorúan tilos! A bőrre, szembe, szájba ke­rült anyagot bőséges vízzel kell mosni. Növényvédőszer-mérgezés: A mezőgazdasági munkák so­rán fordulhat elő. A legtöbb ilyen szer foszforsavészter ne­vű idegmérget tartalmaz. A bőrről, nyálkahártyáról, gyo­morból is felszívódik. Tünetei : nyálfolyás, verej­tékezés, hányás, hasmenés, ne­hézlégzés. A pupillák teljesen beszűkülnek. A bőrfelszínt alaposan le kell mosni, a sze­met is ki kell öblíteni. Ételmérgezés: Nem igazi mérgezések, hanem kórokozók elszaporodása révén történő fertőzések. A rendkívül gya­kori hányás, hasmenés első­sorban az öregeket és gyer­mekeket viseli meg, kiszára­dással fenyeget, ezért kórhá­zi kezelést igényel. Gombamérgezés: Hazánk­ban gyakoriak. Több típus kö­zül elsősorban a gyilkos ga­lóca okozta mérgezés végző­dik gyakran halállal. A faj­tától függően 1—5 óra múl­va keletkeznek a tünetek: sű­rű hányás, hasmenés, gyomor­görcs. A gyilkos galóca mé­reganyaga a felszívódás után rögtön kifejti elsősorban máj­károsító hatását, de a tüne­tek csak 8—28 óra múlva je­lentkeznek, hasonlóan a töb­bi gomba mérgezéséhez. Né­hány napos jóllétet követően sárgaság, eszméletvesztés lép fel, beállhat a halál is. Gyógyszermérgezés: Álta Iában öngyilkossági szándék­kal fordul elő, valamint kis­gyermekek esetében, akik a gyógyszereket édességnek vé­lik. Leggyakoribb az altató­szer-mérgezés. A beteg alu­­székonnyá válik, majd mé­lyen eszméletlen lesz, később légzésbénulás vagy a hánya­dék légutakba jutása a halál oka. Ha a mérgezett mégnem alszik, próbáljuk hánytatni. Később újraélesztés alkalma­zandó. Alkoholmérgezés: Az élve­zeti cikknek számító szeszes italok túlzott mértékű fogyasz­tása okozza. Az alkohol ideg­­méreg, ezért elsősorban az idegsejteket, másodsorban, mint méreg — a májat ká­rosítja. A méreg pontos ne­ve etil-alkohol. Az alkohol­mérgezés általában elfogyasz­tott nagy mennyiségű tömény szeszes ital hatása. A mélyen eszméletlen, szapora pulzusú mérgezett légzésbénulásban halhat meg. Metilalkohol-mérgezés: Sze­rencsére ritkán fordul elő. Már fél deciliter elfogyasz­tása vakságot, ennél több pe­dig halált okoz. Mérgezés létrejöhet a ház­tartásban, a vegyi anyagokkal dolgozóknál, a hétvégi kerti munkában, katasztrófakörül­mények között, autószerelés közben, véletlenszerűen, eset­leg öngyilkossági szándékból is. A méreganyag felszívód­hat a bőrről, nyálkahártyá­ról, emésztőszerv-rendszerből, tüdőből, vérből. Mérgezést kell gyanítani, ha egyébként jó állapotban lévő egyének­nél hirtelen jelentkeznek a tünetek, vagy hasonló tüne­tekkel többen lesznek rosszul. Mindannyiunk kötelessége az azonnali elsősegélynyújtás, il­letve az orvos értesítése.

Next

/
Thumbnails
Contents