Egri Dohánygyár, 1989 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1989-10-01 / 10. szám
Lakáselosztás Csehszlovákiában A cím nem betűrejtvényt tartalmaz. De ha netán valaki mégis annak tekintené, az könnyen megtalálhatja a megfejtést. Segítünk is neki ebben. Az első rövidítés — amint azt már sokan nyilván kitalálták — a nagy kezdőbetűkkel írt Világ Takarékossági Nap megjelölése. A másik pedig ennek pontosított változata: Takarékossági VilágNap. Ez a meghatározás felel meg a magyar szóalkotás elfogadott szabályainak. Eleinte VTN-ről beszéltünk és olvashattunk írásokat, az utóbbi években pedig a TVN- t használjuk. A takarékosság nemzetközi ünnepével, a minden év októberének utolsó munkanapján tartott megemlékezésekkel van dolgunk. Honnan is ered a TVN? A világ első takarékpénztára megalakulásának 100. évfordulója alkalmából 1924. október 26. és 31. között Milánóban megrendezték az ilyen Jellegű pénzintézetek első nemzetközi kongresszusát. Ezen a nagyszabású tanácskozáson a Föld három kontinense 28 országának 354 megbízottja vett részt. A kongresszus több fontos határozatot hozott. Itt alapították meg a Takarékpénztárak Nemzetközi Intézetét. Az új szervezet azt tűzte céljául, hogy elősegíti a takarékossági mozgalom szélesítését, védelmezi a pénzintézetek és ügyfeleik érdekeit és terjeszti a különböző országokban szerzett tapasztalatokat. Ezen a kongresszuson határozták el, hogy a tanácskozás utolsó napjának évfordulóján minden esztendőben szerte a világon megemlékeznek a takarékosságról. Így született meg tehát annak gondolata, hogy legyen október 31 -e a takarékpénztárak közös, nemzeti ünnepe, a világtakarékosság napja. Innen ered a kezdetben használatos elnevezés. Azóta több földrész számos országában takarékossági ünnep ez az október végi nap. Hazánkban intézményesen az Országos Takarékpénztár vállalkozott a milánói eszme ébren tartására, a nemzetközi kongresszuson kialakított útmutatás szellemének ápolására, az októberi megemlékezések szervezésére. Első alkalommal pénzintézetünk 1965-ben rendezte meg a VTN-t. Azóta minden esztendőben országos megemlékezések gazdag és gazdagodó tartalmú, színes — színpompás napja október 31-e. Számon tartja VIN vagy TVN a pénzintézeti történelem, hogy ezeken az évről évre visszatérően ismétlődő alkalmakon, nagyszabású rendezvényeken, életünk fontos, meghatározó rendje-módja és módszere, a takarékosság, a beosztó, okos gazdálkodás követelménye a fő téma. Nem a pénzimádat kap októberenként fórumot, hanem a forint megteremtésének, anyagi javaink előállításának, keresetünk, jövedelmünk célszerű felhasználásának okos intelme — amelyet azonban nyugodtan nevezhetünk életrendünk parancsának is. Ezt a szellemet ápolta és terjesztette október 31-e eddig is, és nyilvánvalóan még inkább fontos lesz erre figyelmet fordítanunk a jelenben és a jövőben. Ezen a napon külön kell említeni a takarékossági eszme és gondolat hivatott létesítményeit, az OTP dolgozóit — a betét- és hitelügyintézőket, propagandistákat és számlakezelőket, kezdőket és gyakorlottakat, akik a pénzzel és a pénzt hozó vagy kérő emberekkel találkoznak, eszmét cserélnek, nekik tanácsot, felvilágosítást adnak. Qk is részesei az ünnepségnek. S a takarékosság ünnepe nekik munkanap. Szép kirakattal, ünnepi külsőt öltő fiókokkal és eredeti ötlettel szervezett programmal várják ügyfeleiket ezen az októberi napon. A pénzverés történetének bemutatása, nemzetközi plakátkiállítás, a lakásépítés tablós szemléltetése, a kisdiákok takarékossági rajzainak az érdeklődők elé tárása és még sok más érdekes, látványos rendezvény színesítette már eddig is a takarékpénztári fiókok októberi megemlékezését. A TVN az OTP szervezésében évről évre számadási alkalom. Ilyenkor a pénzintézet számot vet és számot ad arról, hogy mire fordította, hogyan hasznosította és hasznosítja a betétesek forintjait. S ez a beszámolás azt tartalmazza, hogy a takarékban elhelyezett pénz jól forog lakásban, autóban, bútorban, vagy éppen egy hétvégi házban öltenek testet a megtakarítások és hitelek forintjai, amelyek összességükben százmilliárdokra rúgnak. Minden október azt sugallja: jöjjön csak a betétbe a megtakarítható, még nélkülözhető pénz, s ha lassabban szaporodik is az összeg, mégis félre kell tennünk azt, amire majd csak holnap vagy holnapután lesz szükségünk. A takarékosság gondolatából áradó útmutatásra, a milánói kongresszuson fogant eszmére viszont egész életünkben, éveink minden napján figyelmet kell fordítanunk. VTN vagy TVN a rövidítés, nem érdemes rajta töprengeni. Nincs szó tehát betűrejtvényről, s a nagy titkot sem olyan nehéz megfejteni: az október végén évről évre ismétlődő, nemzetközi takarékossági ünnep azt a leckét adja, hogy számoljunk, gondolkodjunk, mielőtt költenénk. Csehszlovákiában a lakás magántulajdonának intézményét egy 1966-os törvény tette lehetővé. Később ezt a törvényt 1978-ban módosították. A törvénymódosítás célja az volt, hogy nagyobb mértékben lehetővé tegyék az állampolgárok számára, hogy lakásuk magántulajdonukká váljon. Azóta tíz év telt el, de a gyakorlatban szinte semmi sem változott. Magántulajdonú lakást a lakásépítésben való közvetlen részvétellel és a szocialista állami tulajdonban levő lakások átruházásával lehet szerezni. Csehszlovákiában elvileg a jövőben elképzelhető a szövetkezeti lakások magántulajdonba adása is, bár a gyakorlatban ez jogilag még nem honosodott meg. Az 1966-os törvény az állami lakás magántulajdonba adásának feltételeként megkövetelte a lakóházban levő állami lakások minden használójának egybehangzó döntését. Ez jelentős akadálynak bizonyult. 1967 és 1974 között összesen 7650 lakást adtak magántulajdonba, évről évre kevesebbet. A magántulajdonba adható, újonnan épített lakások számát a kerületi tanácsok, Illetve Prágában és Pozsonyban a városi tanácsok határozzák meg. A magántulajdonba adható lakások száma nem növelhető akadálytalanul. Az állami lakások után fizetendő lakáshasználati díjak eddigi öszszege és a lakások harmadik személyekre való átruházásának módja nem ösztönzi a lakókat arra, hogy megvásárolják a lakást, amelyben laknak. Az olyan új házak építése, amelyekben magántulajdonba adható lakások vannak, a tanácsok kezdeményezésétől függ. A tanácsi dolgozók és funkcionáriusok számára az efféle, sokszor merőben új munka viszonylag bonyolult. Ráadásul még ha összegyűlik is megfelelő számú jelentkező, akkor sincs biztosíték arra, hogy a magántulajdonban lévő lakásokból álló ház építése szerepelni fog-e a tervben, mivel a tervezési mechanizmus ezek számára nem biztosít semmiféle elsőbbséget. Jelenleg a tulajdonosi közösségek nem önálló jogi személyek. Nem rendelkeznek külön pénzintézeti számlával, amelyre be lehetne fizetni az üzemeltetési, a karbantartási alaphoz és a ház közös részének fenntartásához való hozzájárulást. Ez gondot okoz akkor is, amikor az épület-karbantartó vállalatokkal kell tárgyalni. A tulajdonosok jogait és kötelességeit nem szabályozza törvény, kölcsönös szerződéses kapcsolaton alapulnak, teljesítésüket sokszor nehezen lehet kikényszeríteni. Nincs mintaszerződés sem, amelyet a tulajdonosok felhasználhatnának a szerződés megfogalmazásához. Nincs pártatlan szakértő, aki eldöntené, hogy a ház mely közös része szorul javításra. Nehezen találni megfelelő partnert, aki elvégezné a szükséges felújítási és javítási munkákat. Csehszlovákiában 1990-ben a tartós használatba adott lakások száma 5,4 millió, az önálló lakásra jogosult családok száma pedig 5 millió 565 ezer lesz. A kielégítetlen lakásigények a lakásállomány 2,5 százalékának felelnek meg. A mindennapi életben, de különösen katasztrófaviszonyok között a sérüléseken kívül, előfordulhatnak olyan esetek, amikor a tömeges sérültek, betegek, mérgezettek orvosi ellátása nagy feladat elé állítja az állami egészségügyi szolgálatot, s annak lehetőségei is korlátozottabbakká válnak. Ezért minden állampolgárnak célszerű felkészülni, megismerni a különféle sérülések, mérgezések esetén végzendő segélynyújtást. A mérgezésről általában Mérgezésről beszélünk, ha a szervezetbe olyan anyag kerül, mely már csekély menynyiségben is megzavarja a biológiai működést. A mérgezések tünetei egyrészt a mérgező anyagoktól, másrészt a mérgező anyagoknak a szervezetbe történt bejutása óta eltelt időtől függenek. Egyes mérgek azonnal, míg mások csak a vérkeringésbe történt felszívódásuk után hatnak, illetve okoznak tüneteket. Ezért a mérgezés gyanúja esetén a mérgezettől, illetve a környezetében tartózkodóktól kell tájékozódást szerezni a mérgezés körülményeiről, a mérgező anyag fajtájáról. Amenynyiben a méreganyagból maradt, vagy annak csomagolóeszköze előkerült, tegyük el és juttassuk el a mérgezettel együtt az ellátást végző szervekhez. A hirtelen fellépő rosszullét esetén mérgezésre kell gondolni, különösen akkor, ha a sérült lehelete szokatlan szagú, vagy az ajkakon ma-4 DOHÁNYGYÁR Elsősegélynyújtás mérgezéskor rásos sérüléseket fedezünk fel. Az elsősegély lényege a bejutott mérgezőanyag felhígítása vízzel, tehát bőséges itatással, vagy a méreg eltávolítása hánytatással. A víznél előnyösebb a tej itatása. A sérült itatása előbb-utóbb hányást eredményez, ha az erőltetett és yalóban bőséges volt. Ha van orvosi szén, azt vízben oldjuk fel és azzal itassuk a mérgezettet. A finoman elporlasztott szénszemcsék felületükön megkötik a mérgeket, és így előnyösen kiegészítik a víz hígító hatását. Az eszméletlen mérgezetteknek nem szabad folyadékot a szájába erőltetni, mert félrenyeli, a tüdőbe jut és fulladást okoz. Erős savakkal és lúgokkal mérgezetteknek a hánytatása tilos. A szerves foszforészterekkel (növényvédő szerek) mérgezetteknek tejet adni tilos, mert ezek a mérgek zsírban még jobban oldódnak, így könnyebben felszívódhatnak a szervezetbe. Gyakoribb mérgezések Szén-monoxid (CO): A háztartási gáz tartalmazza, de minden tökéletlen égésnél keletkezik, így az autók kipufogó gázában is. Már kis menynyiségben mérgez, mert az oxigénnél 200—300-szor nagyobb a kapcsolódási képessége a hemoglobinhoz. így a vér előbb-utóbb képtelen elegendő oxigénmolekulát megkötni, és a sejtekhez szállítani. Első tünet a fejfájás, majd fülzúgás, szédülés, hányás, végtagizom-gyengeség jelentkezik. Az eszmélet elvesztése után légzésbénulás áll be. Szén-dioxid (C02): A leve - gőnél nehezebb, színtelen, szagtalan. Ez a mérgezés gyakran fordul elő borospincében a bor erjedésekor, ritkán, barlangban, kútban emésztő- és silógödrökben is. A vér CO,-koncentrációja szabályozza a légzőközpont működését. Ezért, ha túl nagy töménységben lélegezzük be, azonnali légzésbénulást okozhat. Elsősegélynyújtáskor, ha a beteg már eszméletlen, akkor a stabil oldalfektetés, klinikai halál állapotában az újraélesztés a feladat. Klórgáz (Cl): Üzemi baleseteknél fordul elő ez a mérgezés, de a háztartásban is történhet, ha sósav hypóval találkozik. Belélegezve és a nyálkahártyák nedvességével kapcsolatba kerülve sósavat alkot, ez okozza a felmaródásokat. Kínzó, erős köhögési roham, nehézlégzés után tüdővizenyő, illetve halál következhet be. Ammónia (NHrf: Ez a mérgezés a vegyiparban és a hűtőberendezések töltésekor jöhet létre. Az NH3 a vízzel ammónium-hidroxiddá, közismerten szalmiákszesszé alakul. A klórhoz hasonló tüneteket okoz. Az elsősegélynyújtás során félig ülő helyzetbe kell hozni, mozognia szigorúan tilos! A bőrre, szembe, szájba került anyagot bőséges vízzel kell mosni. Növényvédőszer-mérgezés: A mezőgazdasági munkák során fordulhat elő. A legtöbb ilyen szer foszforsavészter nevű idegmérget tartalmaz. A bőrről, nyálkahártyáról, gyomorból is felszívódik. Tünetei : nyálfolyás, verejtékezés, hányás, hasmenés, nehézlégzés. A pupillák teljesen beszűkülnek. A bőrfelszínt alaposan le kell mosni, a szemet is ki kell öblíteni. Ételmérgezés: Nem igazi mérgezések, hanem kórokozók elszaporodása révén történő fertőzések. A rendkívül gyakori hányás, hasmenés elsősorban az öregeket és gyermekeket viseli meg, kiszáradással fenyeget, ezért kórházi kezelést igényel. Gombamérgezés: Hazánkban gyakoriak. Több típus közül elsősorban a gyilkos galóca okozta mérgezés végződik gyakran halállal. A fajtától függően 1—5 óra múlva keletkeznek a tünetek: sűrű hányás, hasmenés, gyomorgörcs. A gyilkos galóca méreganyaga a felszívódás után rögtön kifejti elsősorban májkárosító hatását, de a tünetek csak 8—28 óra múlva jelentkeznek, hasonlóan a többi gomba mérgezéséhez. Néhány napos jóllétet követően sárgaság, eszméletvesztés lép fel, beállhat a halál is. Gyógyszermérgezés: Álta Iában öngyilkossági szándékkal fordul elő, valamint kisgyermekek esetében, akik a gyógyszereket édességnek vélik. Leggyakoribb az altatószer-mérgezés. A beteg aluszékonnyá válik, majd mélyen eszméletlen lesz, később légzésbénulás vagy a hányadék légutakba jutása a halál oka. Ha a mérgezett mégnem alszik, próbáljuk hánytatni. Később újraélesztés alkalmazandó. Alkoholmérgezés: Az élvezeti cikknek számító szeszes italok túlzott mértékű fogyasztása okozza. Az alkohol idegméreg, ezért elsősorban az idegsejteket, másodsorban, mint méreg — a májat károsítja. A méreg pontos neve etil-alkohol. Az alkoholmérgezés általában elfogyasztott nagy mennyiségű tömény szeszes ital hatása. A mélyen eszméletlen, szapora pulzusú mérgezett légzésbénulásban halhat meg. Metilalkohol-mérgezés: Szerencsére ritkán fordul elő. Már fél deciliter elfogyasztása vakságot, ennél több pedig halált okoz. Mérgezés létrejöhet a háztartásban, a vegyi anyagokkal dolgozóknál, a hétvégi kerti munkában, katasztrófakörülmények között, autószerelés közben, véletlenszerűen, esetleg öngyilkossági szándékból is. A méreganyag felszívódhat a bőrről, nyálkahártyáról, emésztőszerv-rendszerből, tüdőből, vérből. Mérgezést kell gyanítani, ha egyébként jó állapotban lévő egyéneknél hirtelen jelentkeznek a tünetek, vagy hasonló tünetekkel többen lesznek rosszul. Mindannyiunk kötelessége az azonnali elsősegélynyújtás, illetve az orvos értesítése.
