Egri Dohánygyár, 1989 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1989-10-01 / 10. szám
Könyvtárunk ajánlata Könyvtárunk ajánlata Lawrence Durrel: A sötét útvesztő Kréta szigetén egy angol turistacsoport bennrekedt a Kefalu melletti, és a környékbeliek által Sziklavárosnak nevezett barlangrendszerben, amelyet egyesek az ókori Labürinthosszal azonosítanak. A csoport tagja egy misszionáriusnő, egy okkultista médium, egy festőművész, egy tüdőbeteg lány, az omláson szerencsésen kívülrekedt Lord Graecen és Baird kapitány, valamint a hajóutat pályázaton nyert, életrevaló Truman házaspár. Hogyan és kiknek sikerült kimenekülniük, ezekre a kérdésekre válaszol a világhírű szerző. * « » Hangay Zoltán: Erdély .választott fejedelme, Rákóczi Zsigmond Rákóczi Zsigmond, a magyar történelemben kiemelkedő szerepet játszó Rákóczidinasztia megalapítója, I. Rákóczi György atyja. Katonai tehetsége és kiváló gazdasági érzéke révén szinte az ismeretlenségből küzdötte fel magát a XVI. század végi arisztokrácia legfelső köreibe. Születésekor a család társadalmi állását tekintve senki sem gondolhatta, hogy mérhetetlen birtokok ura, Eger főkapitánya, a király tanácsosa, majd késő öregségében — ha csak rövid egy esztendőre is — Erdély választott fejedelme lesz belőle. Erejéből a reformáció buzgó pártfogására is futotta, az ő támogatásának köszönhette megjelenését Károlyi Gáspár bibliafordítása. * • • Stendhal: Vörös és fekete Életében kevesen méltányolták ezt a különös, kalandos életű, zárkózott írót. Maga is csak arra számított, hogy majd ennek a regényének a megjelenése után ötven esztendő múlva, 1880-ban les? része megértésben és elismertetésben. Jóslata beteljesedett, sőt Stendhal, a művész és az ember ma érdekesebb és népszerűbb, mint valaha. A Vörös és fekete többszörös színjelképrendszere azt fejezi ki, hogy a XIX. századelő Franciaországában az egyszerű ember gyereke csak vörös katonadolmányban vagy a fekete reverendában érvényesülhetett, de a vörös és fekete a rulett két színe, azt is felidézi, hogy minden ilyen vakmerő törekvés mögött egy szerencsejáték kockázata borong. • • * Bognár Béla: Növények gondozása, szaporítása À könyv első fejezetében a növények szerepéről, az esztétikus és egészséges környezet kialakításának lehetőségéről olvashatunk. A szerző sorbaveszi a legismertebb növényeket, szaporításuk, ápolásuk, növényvédelmük módját ismerhetjük meg. Részletesen tájékoztat a kerti virágokról, növényekről. Átható változások örömmel állapítom meg, hogy az élet minden területét átható változásokból mind a tízmillióan kivették a részüket. Miután mindent rendberaktak, átalakítottak és megreformáltak, miután bejött minden, amit vártunk, és kiment mindenki, akit nem vártunk, tízmillió-egyediknek én is felszólalok. Idáig vártam, hallgattam, tépelődtem, de most eljött a perc, hogy én is hangot adjak követeléseimnek. Egyszemélyes petícióm árnyalatnyit különbözik az eddig ismertektől. Abban az apróságban, hogy megvalósításához nem kell új alkotmány, törvény, elnök, parlament. Nyugalom, tisztelt kormány és nagyrabecsült költségvetés: az én reformom nem került egy fillérbe sem. Követelem, hogy a közlekedési lámpák mindenhol működjenek, ahol kell. Igazságügyünk legyen ezután mindig igazságos, és az egészségügynek legyen ÜGY az egészségünk. El kell érni, hogy a bírák bírják a bizalmunkat, és az ügyvédek valóban védhessenek minket. A szavak és fogalmak nyerjék vissza eredeti jelentésüket, vagyis, az ügyintéző valóban intézze el az ügyünket, és az ügyfélnek többé sose kelljen félnie. A járdán lehesesn járni, és az út, út legyen. Követelem, hogy a járművek menetrend szerint menjenek, az ígéretek és az erkölcsi elvek viszont álljanak. Az az adó, amit már egyszer befizettünk, ne legyen újra adóköteles, viszont az autóra elszedett előleg, amit öt évre előre bevasaltak tőlünk, legyen tisztességes kamatra köteles. Követelem, hogy a levélborítékok ragadjanak, a zárak rendeltetésszerűen zárjanak, az üdítőitalos palackok viszont nyíljanak. A sóskifli legyen sós, a savanyú cukor legyen savanyú, az igazság végre egyszer ne legyen keserű. Az új könyv a kezünkben ne menjen szét, a friss tej a lábasokban nem menjen össze. Követelem vissza a szakmák becsületét. Az üveges üvegezzen, a borbély borotváljon, a varrónő varr jón, és a miniszter szolgáljon, mert az is egy szakma. Állítsák vissza a bevált hagyományokat! A délibáb újra a Hortobágyon legyen, ne az ötéves tervekben! A visszhang megint Tihanyban szolgáljon, ne a kötelező nagygyűléseken. Életünk egészét tekintve a nyugalomba vonulás jelentsen valóban nyugalmat, az aktív kor pedig aktív munkát. A tizenhat év tanulással megszerezhető tudás pedig érjen annyit a piacon, mint a tizenhat perc alatt lenyomható segédmunka. És ha már az árfolyam szóba került, azt is állapítsák meg végre, hogy ki, vagy mi a legfőbb érték. Mert egyszer, régen már hallottam arról egy elképzelést rebesgetni, de az valahogy kiment a divatból. Pedig nem volt rossz ötlet, bizony Isten! Hainburgban egy kicsit más Nagyon izgalmasnak ígérkezett ez a kirándulás. A dohánygyár előtt gyülekező csoporton érződött ez a hangulat. Nem mindennapi úticélt választott magának két cigarettagyártási brigád, a Kárpáti Zoltán és a Salvador Allende. Oly sokfelé voltunk már itthon, sőt Csehszlovákiában és Jugoszláviában is. Oly sok gyárat és üzemet megnéztünk már itthon és külföldön, ami hasonló, vagy rosszabb volt. mint a miénk. Miért ne nézhetnénk meg egyszer egy olyat, amelyiktől tanulhatunk is? — gondolták e két brigád tagjai. S hála a világútlevélnek és a vállalatvezetésnek, lehetőségünk nyílt rá, hogy megtekintsük Európa egyik legkorszerűbb dohánygyárát, a hainburgi dohánygyárat. Első napunkat a három folyó találkozásánál Győrben töltöttük. A kimerítő belvárosi séta után jólesett megpihenni a tiszta, rendezett kempingben. Itt már érződik a „nyugat szele”, ami a szolgáltatásokat illeti. Győr a „sarokerkélyek” városa, ahogyan azt magunk is láthattunk sétánk során. A templomok belső terei gyönyörűek. Megnézhettük a Szent László hermáját is, igaz, csak rácson keresztül, mely a középkori ötvösművészet remeke. Este kimerítő teniszcsatát vívtak a két brigád kiválasztott tagjai. A többiek sörösüvegeket lengetve szurkoltak. Később Szamuráj-bemutató volt a zuhanyzó és a szoba közötti folyosón. Törülköző-ágyékkötőbe csavart teniszezők lefekvés előtti harci felvonulása. Ha a Sky televízió értesülhetett volna a dologról, azóta már a világhírnév felé tartanának a csapat tagjai. Másnap Sopronban élesztgetett bennünket a késő délelőtti nap, mert amire este nem volt idő, azt a buszon kellett pótolni. Rövid városnézés és ebéd után, ismét Győrben tértünk nyugovóra. Harmadnap kora reggel vágtunk neki a nagy útnak. Szerencsés határátlépés után fél 9-kor már Hainburgban voltunk. Tolmácsként Búzás Lajos kísért el bennünket, aki nagyon sok érdekes dolgot mesélt a városról. Megtudtuk, hogy már a rómaiak idején város volt ezen a helyen. A magyarok honfoglalás után vették birtokukba, majd később Mátyás király idején is magyar fennhatóság alá került. A várat és a várost ma is ép erődítmény öleli körül, ahová három kapun lehet bejutni. A leghíresebb a Wiener Tor (Bécsi kapu), amit tudvalévő, hogy a hölgyek szájméreteként szoktuk etalonként alkalmazni. Miszerint akkora szád van, mint a Bécsi kapu. A másik kettő a Magyar kapu és a Halász kapu. Nagyon érdekes, hogy a legendás Attila sírját is keresték itt évekig, de sajnos nem találták meg. A dohánygyár a falakon kívül helyezkedik el, így tudott terjeszkedni. A régi épületek raktárként másfél évre elegendő dohánykészletet képesek tárolni. Csoportunkat a dohánygyár igazgatója üdvözölte, majd egy félórás filmet forgattak le a gyár jelenéről és múltjáról. Az üzemben a jelenlegi legkorszerűbb gépekkel dolgoznak, ami természetesen horribilis összegbe került. Ez teszi lehetővé számukra, hogy 300 fő körüli létszámmal két műszakban annyit termeljenek, mint mi. Ami minket legjobban érdekelt, a cigarettagyártósor. MARK 5-ös gépsorok termelik automatikus filterfeltöltővei és kerettöltő nélkül, közvetlenül a csomagológéphez csatolva. Imponáló az a stabil üzemelés, ami a jó anyagoknak köszönhető. Szinte a dohánytól a kész beládázott cigarettáig emberi kéz nem érinti. így több idő van a hibák kiküszöbölésére, a jobb szervezésre és a gépek kiszolgálására. Talán majd nálunk is lesz hasonló. Vendéglátóink egy-egy kis ajándékcsomaggal utunkra bocsátottak minket, kellemes időtöltést kívánva Ausztriában. Magyarok lévén, nem maradhat el a bevásárlás sem, így Bécs felé folytattuk utunkat. Közel egyórányi körözgetés után tudtunk parkírozni. Akik először jártak itt, érdekesnek találták az árubőséget, az árakat már inkább bosszantónak a pénztárcájukhoz képest. A nagy célok és álmok egyre inkább apró ajándékokra redukálódtak. Hazafelé még megálltunk Bruckban, az MGM nagyáruháznál, hogy a megmaradt aprópénzt elköltsük. A határon a vámos kedvesen jó utat kívánt, így késő este fáradtan, de élményekkel meggazdagodva értünk haza Egerbe Gondolatok az őszről Visszavonhatatlanul véget ért a nyár. Ezt már nemcsak a naptár mutatja, de érezni lehet a hűvös estéken, ködös reggeleken. Az évszakok megszokott sorrendben váltogatják egymást. Mindegyiknek van kellemes és kellemetlen hatása. A legnagyobb ellentétet talán mégis az ősz hordozza. A reggeli ködöt sok esetben szikrázó napsütés váltja fel. Az emberek hangulata is szinte igazodik hozzá. Ki-ki saját érzelmi beállítottsága, hangulata alapján szereti vagy nem szereti ezt az évszakot. A költők hangja is más és más, mikor az őszről szólnak. Idézek két példát: „őszbe csavarodott a természet feje. Dérré vált a harmat, hull a fák levele, Rövidebb rövidebb lesz a Napnak útja, S hosszúkat alszik rá, midőn megfutja.” A másik: „Itt van az ősz. itt van újra. Szép mint mindig énnekem, 'Tudja isten, hogy mi okból szeretem, de szeretem.” Ugye, hogy egészen más hangulata van a két idézetnek? Szedjük az érett gyümölcsöket, betakarítjuk a föld termését, megállapítjuk, hogy idén nem volt hozzánk bőkezű a természet, és az ősz rovására írjuk, holott a bajok előbb keletkeztek. Fázósan húzzuk összébb magunkon a kabátot, de közben arra gondolunk, hogy a fáknak is pihenni kell és gyönyörködünk a tarka, színes levelekben. A természetet felkereső, szerető embert a búcsúzó természet páratlan élményekkel adományozza meg. Ha egy párás reggelen valaki nekivág egy szép erdei túrának, felkapaszkodik a hegyre, sokszor a párás, köd fölé emelkedhet, és fent minden tiszta és ragyogó a napsütéstől. Ahogy halad az idő és közelebb kerülünk a télhez, egyre borongósabb, hűvösebb idő köszönt ránk. Nem sok kedvünk van a sétálásra, inkább behúzódunk a meleg lakásba. Az ilyen álmos szürke napok könnyen rátelepednek az emberek hangulatára. Hajlamosak vagyunk kicsit elkényelmesedni. Bármilyen bánatos is az idő, ne hagyjuk, hogy ránk ragadjon a hatása. Egy kis séta, kocogás, játék a gyerekekkel ilyenkor is hasznos, utána jóleső érzéssel helyezkedhetünk el a kényelmes fotelban egy jó könyv, rejtvény vagy kézimunka társaságában. DOHÁNYGYÁR 3 Rajna
