Egri Dohánygyár, 1989 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1989-08-01 / 8. szám

Kertbarátoknak Augusztusban szervezhetjük át a nem megfelelő fajtákat termő gyümölcsfákat. Az idős fákat először ifjítsuk meg, majd végezzük el a szemezést a fák valamennyi vázágán. Szemezőhajtást csak jól is­mert fáról válasszunk. Fejez-1 zük be a gyümölcsfák öntö­zését. Augusztusban már érik a csemege szőlő, feltétlenül fi­gyeljünk oda a permetezésnél szükséges kötelező várakozá­si időkre. Csak az érett für­töket szedjük le, de a leérés után a tőkén maradt fürtma­radványokat is le kell szedni és ezeket elégetni. Elérkezett az epertelepítés ideje, ami jól megtrágyázott földet igényel. A veteményes kertben foly­tassuk a paradicsom, paprika, karfiol, sóska, a gyökérzöldsé­gek és a zeller öntözését, őszi fogyasztásra vethetünk sóskát, spenótot, hónapos retket és át­telelő kelkáposztát. Zöldséges kertünk talaját kapálással tart­suk folyamatosan gyommente­sen. A korai ültetésű paradi­csom töveit szedjük fel és a felásott talajba ültessünk át­telelő veteményeket. Ebben a hónapban fejezzük be az örökzöld és tűlevelű sö­vények metszését. E hónap második felében ültethetjük el az új telepítésű örökzöldeket és hozzáfoghatunk az új gyep létesítéséhez. — Mondd Kurt, találkoztál már olyan nővel, akinek az érintésére egész testedben meg­remegsz? — Igen, a fogorvosnőmmel! ★ Fritz rohan a pincébe. — Papa, leveheted a hü­velykujjadat a vizvezetékcsö nyílásáról! — Megjött végre a vízveze­ték-szerelő? — Nem, ég a házunk! ★ A party háziasszonya riad­tan állapítja meg, hogy éppen tizenhármán ülnek az ebédlő­­asztalnál. — Ne aggódjon asszonyom — vigasztalja az egyik vendég — én két ember helyett eszem és iszom! ★ — őrület, Kessy, mennyi ruhát kell neked ajándékoz­nom, hogy végre levetkőzz! ★ — Hallottad? Petra gyereket vár! — fordul barátnőjéhez Humor Marianne. — Hallottam, és azt is tu­dom, hogy kitől! — Akkor mondd meg neki! Segítesz vele! ★ — Mennyivel tartozom a ho­roszkópomért? — kérdezi az ügyfél az asztrológustól. — Száz márkával a jöven­­dőmondásért — és ezer már­kával azért, hogy hallgatok a múltjáról! ★ Orvosnál. — Doktor úr, valahányszor hátrafelé nyújtom először a jobb, aztán a bal karomat, majd mind a két karommal egy félkört írok le, fájdalma­im vannak! — Hát akkor ne csinálja! — Jó, de akkor hogyan ve­gyem fel a kabátomat? ★ — Nincs kedved egy parti sakkhoz. Max? — Sajnálom, de éppen most halt meg a feleségem. — Hát akkor te játssz a fe­kete figurákkal! ★ — Szeretném, ha a fiamból tanár lenne. — Megvannak hozzá a ké­pességei? —• Nincsenek, de nagyon sze­reti a szünidőt. ★ — Magda még mindig a menyasszonyod? — Már nem ... — Hála istennek! Szörnyű nő volt! És hogy történt a do­­l°g? — összeházasodtunk. ★ — Miért tapsolsz mindig, amikor kiadom a fizetésedet? — kérdezi a cirkuszban a pénztáros a bohóctól. — Hátha lesz ráadás . . . Nagykőrösön Jártunk MNfWW/IA A szivarágazat brigádjai ez­úttal a Nagykőrösi Konzerv­gyárat tekintették meg. Már az induláskor a szoká­sos jó hangulat uralkodott, él­vezve a rövid kikapcsolódás örömét. Utunk első állomása a kon­zervgyár megtekintése volt. A megérkezés első perceiben ta­pasztalhattuk, hogy a gyár tisz­ta és rendezett. A kánikulai forróság után igen jól esett a kellemes, hűvös helyen való fogadtatás, az asztalokon levő gyümölcsital enyhítette szom­júságunkat. A gyár szociálpolitikai osz­tályának dolgozói fogadtak bennünket. Átfogó tájékozta­tást kaptunk a vállalat életé-' ről. eredményeiről, a foglalkoz­tatottságról, a kereseti lehető­ségekről, a szociális körülmé­nyekről. Majd a tájékoztatást követően részünk volt egy fél-’ órás film megtekintésében, amely a gyár életét reprezen­tálta. Megállapíthattuk, hogy egy jól szervezett és gépesí­tett gyár, amely európai vi­szonylatban is megállja a he­lyét. Ezek után megtekintettük az üzemrészeket. Az üzemek tá­gasak és rendezettek voltak. Annak ellenére, hogy a mun­ka dandárjában jártunk itt, nem keltette azt a benyomást, hogy sokan dolgoznának, bizo­nyára a gépesítettség miatt. Még minket, háziasszonyokat is, akik igencsak foglalkozunk a befőzés tudományával, ámu­latba ejtett a különböző be­főttek szépsége és sokasága. Az idő rövidsége miatt a gyár megtekintése nem volt teljes körű, de így is sokat láthat­tunk az ott folyó munkából. Ebédünket a gyár éttermé­ben fogyasztottuk el, amely szintén nagyon tágas volt, de hozzátettük azt, hogy nincs olyan kellemes és barátságos, mint a miénk. A hőmérő higanyszála már jó magasra emelkedett, ami­kor szintén buszba ültünk és utunk következő állomása Kecskemét. Itt fakultatív városnézés volt két tel­jes órában, és gyönyörköd­hettünk az utcák rendezettsé­gében, valamint az egyedül­álló építészeti szépségekben. Mindenkinek nagyon tetszett a város a maga nemében, „de a hegyvidéki ember itt nem tudna megszokni” — mondták a brigádtagok. Az idő gyorsan elszaladt, és ezután már hazafelé vezetett az utunk. Most is némi tapasz­talattal gazdagodtunk, és nem utolsó sorban emberi kapcso­lataink tovább erősödtek. Az illinoisi egyetemen egy számítógép szimulálja a világ­­egyetem létrejöttét az ősrob­banás után. A massachusetts-i műszaki főiskolán egy gép a csésze és a csészealj, valamint a zsiráf és a tigris közti kü­lönbséget tanulta. Ezek a legújabb példák ar­ra a két „frontra”, melyen a számítógép továbbfejlesztésé­ért küzdenek — egyfelől a már amúgy is szinte elképzelhetet­len méretű tároló- és elemző­kapacitás, másfelől a „gondol­kodóképesség” növelésén. Az utóbbi, a mesterséges in­telligencia már mintegy 3000 rendszerben működik, melyek­nek száma mostanság évente kb. 50 százalékkal nő. Ezek­nek a vállalatoknak olyan fel­adatokat adnak, melyek a ha­gyományos adatfeldolgozás szá­mára túl kényesek lennének. így pl. az American Express most egy olyan számítógép­­rendszerrel rendelkezik, amely „emberi módon” tudja meg­ítélni az ügyfelek vásárlási szándékait. Hitel- és piaci szak­értők, valamint pszichológu­sok arra tették képessé a gé­pet, hogy on-line döntéseket hozzon, amiben nemcsak a számlaegyenleget hasonlítja össze a hitelkérelem nagysá­gával, hanem a cég hitelkoc­kázatát is mérlegre teszi a ké­relmező addigi vásárlási és fi­zetési szokásai alapján. A számítógépeknek most a „józan emberi értelem fiziká­ját" kell megtanulniuk. Eh­hez olyan programokat kell Szerkeszteni, amilyenekkel az emberi mindennapok egyszerű dolgait intézik. Ahhoz, hogy egy géptől tanácsot lehessen kérni, ennek „fel kell fognia” az emberi magatartást. ★ A Noise Cancellation Inc. cég (Gret Neck, NY, USA) olyan elektronikus rendszert jelentett be, amellyel az au­tók zajszintje csökkenthető. Persze másutt is alkalmazha­tó. Az elv régóta ismert: le­hetőleg egy mikrofont helyez­nek el a zajforrás közelében. Ennek jeleit digitalizálás után egy mikroprocesszorba veze-i tik. A jelek további feldolgo­zása során fázisukat 180 fok­kal elfordítják. Ezután megint analóg formában a jeleket egy hangszóróba vezetik, melyet szintén lehetőleg a zajforrás közelében kell elhelyezni. Mi­vel az akusztikus jelek ellen­kező fázisban vannak, nagy­részt kioltják az eredeti zaj­jeleket. Ideális esetben — ez gyakorlatilag elérhetetlen — az eredeti zaj nem is hallha­tó. Az eljárás a jelenlegi for­májában főként a kis frekven­ciájú spektrum alsó végén el­helyezkedő akusztikai jelekre alkalmas. Ez a kipufogódob melletti akusztikai helyzetnek felel meg. Egy külön mikro­processzor vezérli a rendszer érzékenységét és további pa­ramétereket is bevon a jelek feldolgozásába, pl. a motor for­dulatszámát. Egy hangszóró­párnak (és mikrofonnak) a ki­pufogódobba való beépítése megköveteli, hogy ezek az al­katrészek rendkívül zord üze­mi feltételeket bírjanak ki. Kielégítő eredményt a „zaj­kioltó” hangszóró 40 wattos, kis frekvenciájú kimenő tel­jesítményével értek el. Ugyan­csak hasznos mellékhatása a rendszernek, hogy a mikrofo­nokkal észlelni lehet a túl erős nyomóhullámokat a kipu­fogódobban. Ez olyankor for­dulhat elő, ha a motor a me­netfeltételekhez nem jól al­kalmazkodik. A processzorban rendelkezésre álló jeleket ilyen esetben be lehet táplálni a már meglévő autóelektronikai rend­szerbe. melyet szabályozó áramkörökkel automatikusan fel lehet használni a motor optimális üzemi feltételeinek helyreállítására. Ha élnek ez­zel a lehetőséggel, akkor a fel­találó szerint a motor teljesít­ményszükségletét (és ezzel az üzemanyag-szükségletét) kb. 20 százalékkal csökkenteni le­het. ★ Mintegy 100 000 osztrák és 1,5—8 millió német nem tud olvasni és írni, pedig járt is­kolába. Ez a becslések ered­ménye, amelyek szerint az analfabéták részaránya a nyu­gati ipari országokban 5—7 százalék. Szakértők foglalkoz­nak a kérdéssel, mi a tenni­való az analfabétizmus leküz­désére. Lucia Bimder, az ifjúsági irodalom és az olvasáskutatás nemzetközi intézetétől azt gon­dolja, hogy Ausztria esetében az analfabéták számát vala­mivel alacsonyabban állapít­hatja meg. Ahhoz, hogy tudá­sukat növeljék, a médiákkal együttműködve írás-olvasás ok­tatás tanfolyamokat kellene kí­nálni, javítani kellene a tan­könyveken és a gyenge tanu­lók számára több támogatás­ról kellene gondoskodni. Ilyen intézkedéseket az okok kuta­tásával karöltve kellene meg­hozni. Az NSZK-ban a funkcioná­lis analfabétizmus leggyako­ribb okai a könyvek és folyó­iratok nem megfelelő kínála­ta. valamint a televízió és a videofilmek válogatás nélküli fogyasztása az érintettek csa­ládjában. Továbbá alkohol­problémák és rendszeres konf­liktushelyzetek a családban, a szülők szegénysége és a gya­kori munkanélküliség. Tudni kell, hogy a funkcio­nális analfabéták 10—15 szá­zaléka csak a nevét és néhány könnyű szót tud leírni, 50 szá­zalékuk olvas ugyan valamit, de nem tud írni, és kb. 20 szá­zalékuknak nehézséget okoz az olvasottak tényleges meg­értése. Ezért az iskola is felelős, ha nem oktat a tanultak értel­mes felhasználására az élet­ben. Gyermekek, akik olyan környezetben nőnek fel, ahol az írás-olvasásnak alig van szerepe, a tanultakat is gyor­san elfelejtik. Sakkverseny Ismét vállalatunk adott helyet az Agria sakkversenynek. A táblák melletti csatározások még csak most kezdőd­tek el. Igen szép számmal vannak minden nap verseny­zők és látogatók egyaránt. EGRI DOHÁNYGYÁR az Egri Dohánygyár lapja Egri Dohánygyár, tel.: 11-411 Felelős szerkesztő: KAPOSI LEVENTE Telefon: 13-644 Felelős kiadó: GAZSÓ LÁSZLÓ Kiadja: a Heves Megyei Lapkiadó Vállalat Eger, Beloiannisz u. 3. — 3300 Megjelenik havonta egyszer Előfizetési díj egy évre: 27,60 forint Készítette: Egri Nyomda «Eger, Vincellériskola u. 3. Felelős vezető: KOPKA LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents