Egri Dohánygyár, 1989 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1989-08-01 / 8. szám

Az iizemrészi DH-programok időarányos teljesítéséről Az 1989. évi iizemrészi DH-programok — összhangban a vállalati DH-programban meghatározott célkitűzésekkel — a piaci igények kielégítését, az exportkötelezettségek teljesítését, a gazdálkodás követelményeit, az ahhoz va­ló hozzájárulás szempontjait, feladatait rögzítik. A termelési főosztály terü­letén dolgozó DH-akcióbizott­ságok megbeszéléseiken rend­szeresen foglalkoztak: — a termelési feladatok tel­jesítésével, — a létszámgazdálkodással összefüggő kérdésekkel, — az anyaggazdálkodással, ezen belül a dohányanyag­felhasználással, — a minőségi követelmények betartásával, ezen belül ki­emelten a licenctermékek minőségének biztosításá­val, — a társosztályokkal való kap­csolat, az együttműködés kérdéseivel, — az exportfeladatok teljesí­tésével. A cigarettaelőkészítési üzem­ben a termelés mennyiségi teljesítése nem okozott gon­dot. Esetenként egy-egy anyag­hiány miatt került sor prog­rammódosításra. Sikeresnek kell értékelni a közel 100 tonna dohányanyag­­megtakarítást. A számítógépes adatszolgáltatást és -nyilván­tartást sikeresen alkalmaz­zák. Eredményes a minőség­bérezési rendszerük. A cigarettagyártási üzem­ben a fő figyelmet a termelés mennyiségi és minőségi szem­pontjára fordítják. Sikeresnek értékelik a vágatraktári re­konstrukciót, az ott dolgozók létszáma 10 fővel csökkent. Gondot fordították a gazdál­kodás javítására. Kedvező a létszám igénybevétele, jelen­tős a dohányanyag-megtakarí­­tás. Kezdeményezték a se­lejt keletkezésének, okainak vizsgálatát, majd ennek ered­ményeként határozzák meg a feladatokat. Az üzemeltetők, gépkezelők betanítása folyamatos. Ked­vező vélemény alakult ki a számítógép alkalmazása terén. Kedvezőtlen volt, hogy a fil­tertartályok készítése több mint egy évig elhúzódott. Továbbra is megoldásra vár : — főleg a 9-es LOG filterjá­ratának cseréje, — a TOFI selejtbontó tányér­jának cseréje. A cigarettacsomagolási üzemben a termékek minő­ségére fordítottak nagy fi­gyelmet. A minőségbérezési rendszer felülvizsgálata, majd az új premizálási rendszer al­kalmazása az eddigiektől is nagyobb figyelmet fordít a minőség alakulására. A licenc­termékek minősítését folya­matosan figyelemmel kísé­rik, értékelik, illetve elemzik a kiugró hibapontok okait, a szükséges intézkedéseket meg­teszik. Az egyik legnagyobb hibaforrás volt a celofánozás­nál a „ragasztatlan” oldal. Az üzemrészben a számítógépes termeléselszámolás tapasztala­tai kedvezőek. 4 DOHÁNYGYÁR Gondot okoz: — a K23-as fólia gyakran mé­retében eltérő, minősége változó, — a 132-es biafol fólia minő­sége változó. A filtergyártási üzemrész­ben az eddigieknél is nagyobb gondot fordítottak a hatékony, takarékos gazdálkodásra. Je­lentősen változott a gyárt­mányösszetétel. A tervezett export elmaradása termelés­­csökkenést jelentett, s így lét­szám-átcsoportosítást tett szükségessé. Az első fél évben sok gon­dot okozott a Molins gépe­ken a hosszingadozás. A 8-1-12- es kombinációról visszaállnak a lO+lO-es kombinálásra. Er­re a megnövekedett Sopianae­­igény miatt került sor. Eredményesen teljesítették a gyártmányfejlesztéshez szük­séges magas légellenállású fil­­terrudak gyártását. Kedvező tapasztalatokkal megkezd­ték az MS cigarettákhoz a fil­­terrudak készítését. Tovább­folytatták a hazai triacetin kí­sérleteit. Gondot okozott — főleg a licenccigaretták filte­rének gyártásánál — a műsze­rezettség hiánya. Jelenleg még probléma: — 7-es Molins gépre az állít­ható húzódob beszerzése, — a szénpor elszívása. A szivarágazat termelési feladatait jelentősen túltel­jesítette (1,5 millió db). Az anyaggazdálkodás kedvező, ami a korábban hozott intézkedé­sek, illetve a technológiai vál­tozások eredménye. Tovább­ra is gondot okoz a boríték­vágó formakés minősége. Â kereskedelmi főosztály te­rületén az egyre nehezebb kö­rülmények között tűzték ki célul az anyagok mennyiségi és minőségi biztosítását, a ter­melés zavartalan kiszolgálá­sát. Az állapítható meg, hogy anyaghiány miatt termelés­­kiesés nem volt, a kényszerű termelésátütemezés száma is csökkent. Továbbra is meg kell küzdeni az importanya­gok esetében az engedélyek! megszerzéséért, a hazai szál­lítók szerződésbeli kötelezett­ségük teljesítéséért. Programjukban továbbra Is szerepel az importanyagok hazaival történő helyettesíté­se, az elfekvő anyagok feltá­rása, hasznosítása, a készlet­­gazdálkodás. Gondot okoz: — a magas készárukészlet, — az export filterrúdkészlet, — filtergyártásnál az új rak­­lapos szállítás, — a PVC-burkolatú közlekedő út, — az exportszállítások kam­pányszerűsége, — esetenként fegyelmezet­lenség. A műszaki osztály DH-ak­­cióbizottsága a DH-program­ban meghatározott feladato­kat időarányosan teljesítette. Ezek: — zökkenőmentes energia­biztosítás, — a gyártógéppark elektromos karbantartása, — a 10 kW-os fogadó bekap- I csolása, — a légellátó gépek karban­tartása, — a cigaretta-előkészítésben a tervezett fejlesztési elkép­zelések megvalósitása, — a világítás korszerűsítése, — a filterműhely-épület át­vételére a felkészülés, — üdülők szezon előtti kar­bantartása. Az a megállapítás, hogy az akcióbizottsági üléseken az ak­tivitás jó, a tagok segítik a vezetés munkáját. Visszatérő gondok: — az anyagellátás, anyagbiz­tosítás nehézségei, — saját kivitelezésű építésze­ti átalakítások terveinek részleges hiánya. A meo DH-programjában az elért minőségi szint meg­tartása, a licenctermékek mi­nőségének folyamatos biztosí­tása az elérendő cél. Ennek érdekében igény merült fel a gyors, pontos, objektív méré­sek végzését biztosító műsze­rek beszerzésére. A minőség­bérezési rendszerek korsze­rűsítése érdekében átdolgoz­ták a cigarettacsomagolási minőségbérezési rendszert, fo­lyamatosan feladat a többi termelő üzemrészben is. A li­cenctermékek minőségéről fo­lyamatosan konzultációt foly­tatnak. A munkaügyi osztály DH- akcióbizottsága foglalkozott: — a SZJA elszámolásának, — az év végi részesedés el­számolásának, — a számítógépes munkaidő nyilvántartásának, — a vállalati létszám tervezett szintű betartásának kér­déseivel. Javaslatként vitatták meg: — a személyi nyilvántartó kartonok számítógépes nyilvántartását, — újítási díj jövedelemadó­előlegének számítógépes levonásának kérdéseit. Továbbra is megoldásra vár: — a TB-ügyintéző utánpótlá­sa, betanítása, — a gyermektartási díjak tárgyhavi jövedelmek alap­ján számítógépes levonása. összességében megállapít­ható, hogy az üzemrészi DH- akcióbizottságok jól érzékelik a vállalati feladatokat, célki­tűzéseket, saját munkájukat ezeknek a céloknak megváló- j sítása érdekében szervezik. Munkájukban törekvés van az együttműködés fokozásá­ra, a felmerült problémák sa­ját hatáskörben való megol­dására. Ismerik a vállalat előtt álló feladatok súlypontját. Az akcióbizottságok rend­kívül jónak értékelik a válla­lati DH-akcióbizottsággal tar­tott együttes üléseket. A vál­lalat vezetésének érdeklődé­se, a felvetett problémákra a gyors reagálás erősíti a bízott- ) ságok tagjait. A szakszervezet működési szabályzata Az Egri Dohánygyár szak­­szervezeti bizalmi testületé 1989. május 16-án a szakszer­vezeti tagság egyetértésével úgy döntött, hogy egyszintű vezető testületként lérehozza a vállalati szakszervezeti taná­csot. — elfogadja a vszt munkáját és dönt a további felada­tok meghatározásáról, — elfogadja a vszt pénzügyi gazdálkodását és dönt a to­vábbi felhasználásról, — dönt a kollektív szerződés megkötéséről. A vállalati szakszervezeti ta­nács tagjainak száma 19 fő, aminek tagjai a tagság .által delegált főbizalmiak, 8 fő, szakterületek képviselői, 9 fő, a vszt elnöke 1 fő, a vszt tit­kára 1 fő. A vszt a tagság által meg­határozott érdekképviseleti és érdekérvényesítő feladatok el­látására hivatott. Alapvető fel­adata az alapszervezethez tar­tozó szakszervezeti tagság együttes védelme. A vszt füg­getlen, demokratikus, önálló szervezetként a tagság érdek­­képviseletét partneri viszony­ban látja el a gazdasági veze­téssel. A vszt célja és feladata az anyagi, szociális, kulturális ér­dekek átfogó képviselete és vé­delme. valamint az élet- és munkakörülményeket érintő jogok érvényesítése. A tagság véleményének összegzése, ön­álló álláspont kialakítása és annak képviselete a gazdasá­gi vezetés felé. Feladata a tisztségviselők felkészítése az érdemi feladatok ellátására. Az alapszervezet és a válla­lat által rábízott vagyonnal a joeszabályok keretei között feJ lelősen gazdálkodik. Az alapszervezet tagjai le­hetnek azok a munkavállalók, nyugdíjasok, gyeden, gyesen lé­vők és sorkatonai szolgálatot teljesítők, akik önként nyilat­koznak szakszervezeti tagsá­guk szándékáról és tagsági dí­juk fizetési kötelezettségének eleget tesznek. A tagsági viszony megszű­nik, ha a szakszervezeti tag önként megszünteti azt, vagy ha tagdíjfizetési kötelezettsé­gének nem tesz eleget. Az alapszervezet tagságának joga, hogy megválasztja saját képviseletére a bizalmit, he­lyettesét, a terület főbizalmi­ját és helyettesét. A vszt-ben megválasztja a vezető tisztség­­viselőket. A szakszervezeti alapszerve­zet jog- és hatásköre: Az alapszervezet legmaga­sabb szintű képviselete a bi­zalmiak tanácskozása, össze­hívására szükség szerint, de évenként legalább két alka­lommal kerül sor. A tagság közvetlen választása útján jön létre. Hatásköre : A vállalati szakszervezeti ta­nács az alapszervezet vezető testületé éves munkaprogram alapján operatív feladatokat lát el. A tagság, közvetlen vá­lasztása útján jön létre. Hatásköre : — Véleményezi: a munkálta­tó szervezeti és működési szabályzatát az átszervezés­re, korszerűsítésre vonatko­zó terveket, a dolgozók na­gyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedéseket, a munkaviszonnyal össze­függő lényeges intézkedése­ket. Egyetértési joga van: a vál­lalati szociális terv kialakítá­sában, az anyagi ösztönzés, bé­rezés, a bérfejlesztés és jutal­mazás elveinek és arányainak meghatározásában, a kollektív szerződés évenkénti módosítá sában. Dönt: a szakszervezeti ha­táskörbe utalt pénzeszközök felhasználásáról, a csoportva­­gyon felhasználásáról a bizal­mi testület egyetértésével, a vszt-titkár munkáltatói jog­­gyakorlásánál, két választás közötti időszakban a tisztség­­viselők választásánál a jelölő­­bizottság összetételéről. Vétójoga van a munkavi­szonyra vonatkozó szabályt sér­tő. illetve a munkaviszonnyal kapcsolatban a dolgozók ér­dekeit sértő intézkedéseknél. A bizalmiak jog- és hatáskö­re Egyetértési jog: — a dolgozók személyi alap­bérének megállapításánál, — kitüntetésre és jutalmazás­ra való javaslattételnél, — a vállalati lakástámogatás, valamint szociális juttatás adá­sa esetében, — szakszervezeti segélyben ré­szesülők meghatározásában. Véleményezési jog: — a dolgozók élet- és munka­­körülményeit érintő minden kérdésben, — a teljesítménykövetelmé­nyek rendezésénél, fegyelmi felelősségre vonásnál, egyéni panaszügyek, sérelmek eldön­tése előtt, — a dolgozóknak a vállalat által történő áthelyezése és fel­mondása előtt. Vétójogot kezdeményezhet a bizalmi a vszt-ttél, ha csoport­ját érintő törvényeket, szabá­— elfogadja, módosítja a mű­ködési szabályzatot, lyokat sértő intézkedéseket ta­pasztal. Gyakor* laton

Next

/
Thumbnails
Contents