Egri Dohánygyár, 1989 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1989-06-01 / 6. szám
FAN@RAMA Barátaink életéből Hogyan is néz ki tulajdonképpen a Föld atmoszférájában levő „ózonlyuk” és hol tart a létfontosságú ózonréteg leépülése — ezeket a kérdéseket fogja tisztázni a nemzetközi kutatóprogram, melyben speciális repülőgépeket, kutatórakétákat és nagyballonokat fognak alkalmazni. A program különös figyelmet szentel az eddig erősen elhanyagolt északi-sarki térségnek. Néhány év óta megfigyelték, hogy az ózon elsősorban az Antarktisz felett ritkul, a legújabb kutatások azonban arra utalnak, hogy az Arktisz légkörének térségében hasonló folyamatok játszódnak le. E jelenség tanulmányozása a mérsékelt égöv alatt is nagy jelentőségű lehet: az ózonréteg ritkulásának nem csak a Föld légkörére lehetnek súlyos kihatásai, hanem az egészségre is —, megszaporodhatnak a bőrrákos megbetegedések. A „légi bevetés” mellett, melyet Svédországból és Norvégiából fognak végrehajtani, kutatóhajók is részt vesznek a sztratoszférakutatásban. A tudományos program három A rejtvényábra fő sorai Móra Ferenc egyik szatirikus mondását tartalmazzák. Megfejtendők a vízsz. 2. és függ. 1. sz. sorok. Vízszintes: 2. Az idézet első része (zárt betűk: M, 1, A) 13. Bantu néger 14. Árat mérsékel 15. Vízlágyító- és tisztítószer 16. Puccini operája 17- Súlyarány, röv. 18. Terméket értékkel lát el 20. Eltérő 21. Ipari növény 22. Nikkel 23. A __tett város (regényeim) 26. Ing része a csuklónál 28. Működésbe, mozgásba hozott 31. Tanács — németül 32. Veszteség 33. A távolabbi személynek 35. Föld alatti üregben élő állat 37. Ritka női név 39. Vállalatok 41. Jó a szeme 42. Nemzet 44. Meghatározatlan irányba 46. Titokban távozik 49. A tél... már megüté fejemet (Petőfi) 50. Helyrag 51. Tagadószó 52. Király — franciául 54. Feszes ellentéte 56. Klór 57. Szita 59. Sebzett vad felkutatására beidomított vadászkutya 60. A történetet előadja 63. Agreszsúlypontja : térerősségmérések a nyomjelző gáz koncentrációjában bekövetkezett változások kimutatására és megfigyelésére, valamint az atmoszférában lejátszódó, az ózonnal összefüggő fizikai és vegyi folyamatok tisztázása; laboratóriumi vizsgálatok a magasabb légrétegekben lejátszódó komplex vegyi folyamatokról; az „ózonlyuk” növekedéséről és a magasabb légrétegek pusztulásának lehetséges kihatásairól készült modellek továbbfejlesztése és tökéletesítése. Az NSZK-beli Német Légi közlekedési és Űrhajózási Kutató Intézet két repülőgépet bocsát rendelkezésre, melyek 13 km magasságban speciális méréseket fognak végezni. Ezzel párhuzamosan nemzetközi kezdeményezések indultak a fluorozott szénhidrogének (egyebek között a szóróflakonok hajtógázai) — az ózonréteget különösen károsító vegyületek — drasztikus csökkentésére. Gyártásukat 1999- ig az 1986-os szint 50 százalékára akarják csökkenteni. ☆ Az olcsó fülkarikák jelentékeny egészségkárosodást okozhatnak. Erre Peter Frosch szív katonai tömb 64. Állat vastag zsírszövetén lévő keményebb réteg Függőleges: 1. A mondás folytatása (zárt betűk: A, M, S) 2. Forró égövi ciklon 3. A jordán légitársaság 4. Heringféle hal 5. Negyvenkilenc — római számmal 6. Kenet része! 7. Nagymester sakkozó (István) 8. Férfinév 9. A kacsa hímje 10. Hidrogén és lantán 11. Tova 12. Magán hord 19. Helység Vas megyében 21. Szidásban részesítő 24. ... inti (nyoma-' tékosan figyelmezteti) 25. Nem valódi elnevezés 27. Lócsemege 29. Háromtagú matematikai kifejezés 30. Nem vall 34. Égtáj 36. A megoldáshoz valakit eljuttató 38. Román város 40. Végtag 43. Egykori katonaállam polgára 45. Női név 47. Balaton menti település 48. Buzdító szócska 53. Döntést hoz 55. Egyiptom népe 57. Ügy, dolog — latinul 58. ... mars! 61. Belügyminisztérium 62. Az izmokat köti a csonthoz (heidelbergi egyetemi bőrklinika) hívta fel a figyelmet. A tudós egy tanácskozáson elmondta, hogy a nikkel-szulfát okozza a legtöbb allergiát a fiatal nőknél. Ezt a vegyületet a divatékszerek, de különösen az olcsó fülkarikák tartalmazzák. Az ilyen ékszerek női viselőinek mintegy harmada érzékeny erre az anyagra és „szenzibilizálódik” tőle. Az így keletkező allergia az egész életen át megmarad, egyelőre még gyógyítható. ☆ Az Egyesült Államokban az 1976 és 1986 közti 10 év alatt a szív- és keringési betegségekben 24 százalékkal csökkent a halált okozó esetek száma. Mégis ezek a betegségek, mint az Amerikai Szívegyesület közölte, most is a leggyakoribb halálokok. Az Egyesült Államokban átlag minden 32. másodpercben meghal egy ember szív- és keringési betegségben — mint egy Montereyben (Kalifornia) tartott kongresszuson közölték. Az egyesület leköszönő elnöknője, dr. Bernardine Healey kijelentette, hogy a „drámai” javulási tendencia folytatódik. De még sokat kell tenni, mivel évente közel egymillió amerikai esik ilyen betegség áldozatául. A szakértők a halálozási arány csökkentését több okkal magyarázzák — egészségesebb életrend, mérsékeltebb cigarettázás, ésszerűbb táplálkozás, a jobb orvosi ellátás. Az egyesület jövendő elnöke dr. Myron Weisfeldt, „szinte hihetetlen” haladásról beszélt az utóbbi két évtizedben. Egy heidelbergi professzor Gotthard Schettler, a szívinfarktus-ellátás szempontjából „fejlődő" országnak nevezte az NSZK-t. A Saar-vidéki televízióban folytatott beszélgetésben Schettler azt mondta, hogy NSZK-ban minden korcsoportban még mindig egyre nő a halálos szívinfarktusok száma. Ugyanez vonatkozik a keleteurópai országokra is. Finnországban, Nagy-Britanniában és Olaszországban viszont enyhén csökken az infarktusok száma. Az NSZK-ban — mondja Schettler — meg csak most indítanak programokat a szokások megváltoztatására. Kevesebbet kellene dohányozni, de mindenekelőtt ésszerűbben kellene táplálkozni. Azokat a jelentéseket, melyek szerint az Egyesült Államokban a halálos szívinfarktusok száma drasztikusan csökkent, a professzor különböző népességcsoportok adott képzettségi szívonalával indokolta. A gyengébb iskolai képzésben részesült emberek most is mint azelőtt, gyakrabban kapnak szívinfarktust, mint a magasabb rétegbeliek, akiknek jobb a képzettségük és így jobban ügyelnek étrendjükre. ☆ Kis antarktiszi jéghegyek hozzájárulhatnak Perth és Adelaide dél-ausztráliai városok jobb ivóvízellátásához. Ezt az álláspontot J. Lovering, az adelaide-i Flinders Egyetem kurátorhelyettese képviseli. Jelenleg azokkal a problémákkal foglalkoznak a tudósok és mérnökök, melyek egy kis jéghegynek az Antarktisz vidékéről a két város közelébe való vontatása val járnak. Egy kis jéghegy ivóvízértékét kb. 33 millió márkára becsülik. Ez a nagy édesvízmennyiség Dél-Ausztrália nagy száraz területei öntözésére is alkalmas lenne. Mi történik Lettországban? A válasz nem egyértelmű, mint ahogy a balti köztársaságban nem egyértelműek a politikai, a gazdasági és más folyamatok sem. A peresztrojka megindultával jelentkező változások hatására az emberek reménykedtek, hogy felszámolják a korábbi hibákat és igazságosabbá válik a társadalmi berendezkedés. A nyíltság érintette a történelem fehér foltjait és a legélesebb problémák megvitatását. Ugyanakkor végbement a társadalmi erők polarizációja: létrejött a két társadalmi tömegmozgalom: a lett népfront és a lett köztársaság dolgozóinak internacionalista frontja. Az első zömmel a köztársaság lakóinak mintegy felét jelentő letteket, a másik az orosz nyelvű lakosságot tömöríti. — Szinte szó szerint megegyeznek a programok a nemzetiségi kérdéseket kivéve — mondta Anatolij Beljacsuk, az Interfront egyik vezetője. Furcsa helyzet, hogy mindkét frontban sok a kommunista. A két szervezet a peresztrojka híve, támogatja az SZKP mai politikáját, de nem tudnak megállapodni egymással, sőt szemben állnak egymással. — Az Interfrontot a Népfront elleni narcra hozták létre, így vitatkozhatunk, de ma gyakorlatilag lehetet'en az együttműködés — véli Dainis Ivans, a Népfront tanácsának elnöke. A szembenállás egyelőre ideológiai síkra korlátozódik, a tömegtájékoztatási szervek nagy része a Népfronttal szimpatizál. Tavaly ősztől saját tájékoztatót jelentet meg Atmonda (Ébredés) címmel. Gyakorlatilag ez az első független kiadvány a Szovjetunióban. Az Interfront februárban és márciusban gyűléseket és felvonulásokat tartott. Az ott elhangzott javaslatok közül a lettek többet szélsőségesnek, sőt sértőnek minősítettek. A Népfront és a hozzá közel álló szervezet rendezett egy sor ellentüntetést és ez csak fokozta a feszültséget és a szakadást. Álláspontjaik nem közeledtek a népi küldöttek választási kampányábair sem, sőt, jobban szervezett akciók eredményeként a képviselők többsége a Népfront és a vele együttérzők jelöltjeiből került ki. Miben tér eí a két szervezet álláspontja? A nyelvi törvény kapcsán a Népfront a lett nyelv állami nyelvvé nyilvánítását akarja, az interesek szerint ezt a rangot meg kell adni az orosz, és a lettel rokon latgej nyelvnek is. Ezt azzal indokolják, hogy a törvénytervezet a nem lett lakosság diszkriminációjához vezethet. A Népfront viszont azt sérelmezi, hogy a tervezet csak deklarálja és nem biztosítja a lett államnyelv státusát. Az álláspontok közelítése azért is nehéz, mert egyik csoport se hajlandó kompromiszszumra. Az Interfront több gyűlésen például határozottan elvetette, hogy a köztársaságban az egyetlen állami nyelv a lett legyen, sőt sztrájkokat helyeztek kilátásba, ha a lett legfelsőbb tanács elfogadja a törvényt. Van eltérés a lett állampolgársági törvény kidolgozását illetően is. A vitában sokszor megfeledkeznek arról, hogy abban nyoma sem lehet a megkülönböztetésnek, bár az ittott felbukkan a népfrontos beszédekben. Az interesek több híve ■ a törvény gondolatát is elveti, holott szerintem az nem mond ellent a nemzetközi jognak, sem a Szovjetunió és Lettország ma érvényben lévő alkotmányának. Elképzelhető-e ilyen körülmények között a lettországi társadalmi erők konszolidációja? Igen, mert annak objektív alapja, hogy az emberek érdekeltek a peresztrojkában. De ma a társadalmi fejlődés realitása az, hogy egyetlen erő, a Lett Kommunista Párt képes e folyamatot vezetni. A nyíltság kiterjed, az Interfront engedélyt kapott, hogy Egység néven kiadja a maga tájékoztatóját, s ennek első száma márciusban jelent meg. A kommunisták kezdeményezték a különböző társadalmi erők építő jellegű párbeszédét az átalakítás javítására. Rendszeressé válnak a találkozók a központi bizottságban, ahová meghívják a két front vezetőit, hogy felkutassák a nemzetiségi kapcsolatokban a feszültség csökkentését, a köztársaság egészséges erőinek összefogását. Eduard Kristkalu (APN—MTI—Press) EGRI DOHÁNYGYÁR az Egri Dohánygyár lapja Egri Dohánygyár, tel.: 11-411 Felelős szerkesztő: KAPOSI LEVENTE Telefon: 13-644 Felelős kiadó: GAZSÓ LÁSZLÓ Kiadja: a Heves Megyei Lapkiadó Vállalat Eger, Beloiannisz u. 3. — 3300 Megjelenik havonta egyszer Előfizetési díj egy évre: 27,60 forint Készítette: Egri Nyomda Eger, Vincellériskola u. 3. Felelős vezető: KOPKA LÁSZLÓ Rejtvény
