Egri Dohánygyár, 1989 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1989-06-01 / 6. szám

Ez is jelentheti jövőnket... A hetvenes évek közepétől szinte egy újabb ipari forra­dalom játszódott le nemcsak hazánk, de mondhatjuk majd az egész világ gazdaságában is. Ezt pedig a számítógépek meg­jelenése, mind szélesebb körű alkalmazása jelentette. Jelen­tőségét mi sem bizonyíthatja jobban a robbanásszerű ter­jedésénél. Alig egy évtized alatt ugyanis szinte elképzel­hetetlenné vált az informá­cióáradat korszakában a szá­mítógépiek nélküli munka. Akár a gyárakban, üzemekben, de még a kisebb termelői egy­ségeknél is. A Egri Dohánygyárban is már évek óta foglalkoztatta a vezetőket, a szakembereket a számítógéppel támogatott termelésirányítási rendszer munkába állításának lehető­sége. Többszöri kísérletezés után végül is 1987-ben került kiépítésre egy — Commodore 64 számítógép terminálokon alapuló — „DÁVID” számító­­gépes hálózat. A hálózat át­fogja a gyár mindazon terü­leteit, amelyek kapcsolatban állnak a termeléssel, illetve annak irányításával. A rend­szerben kidolgozásra került egy speciális hálózati opierációs rendszer (SZFINX), amely ala­pul szolgál a szükséges fel­használói programok fogadá­sára és a terminálok közötti adatforgalom lebonyolítására. A rendszer elemei: — Egy db IBM PC—AT szá­mítógép, ún. koncentrátor, — Tizenhat db Commodore 64 számítógép, ún. távoli ter­minál. A rendszer vázlatát az áb­ra szemlélteti. A koncentrátor közvetlen kapcsolatban áll egy 40 Mbyte­­os winchesterrel, továbbá egy soros vonalon keresztül kom­munikál az ún. távoli termi­nálokkal. A koncentrátoron közvetlenül semmilyen műve­let nem kezdeményezhető, mű­veletek kezdeményezésére csak a távoli terminálok képesek. A távoli terminálon menü­­struktúrával vezérelve lehet kezdeményezni a megvalósított rendszer műveleteit A távoli terminál soros vonalon érint­kezik a koncentrátorral, an­nak továbbítja a kezdeménye­zett műveletet elemi parancsok­ra bontva, illetve attól fogad­ja az adatokat, melyeket meg­felelően formázva jelenít meg a terminálokon. Gyárunkban az előbbiekben röviden bemutatott hálózatra készült el és 1990. január 1- jétől bevezetésre kerül egy termelésirányítási informáci­ós és elszámolási rendszer, mely az alábbi fő részekből áll: — A törzsmodul a rendszer ritkán módosuló, ún. törzsál­lományait kezeli, melyek a következőik : Kódállományok, cikk, nor­ma, receptúra, termelési terv és értékesítési törzsek. — A készletmodul feladata az egyes raktári készletek nap­rakész vezetése. A készletmodulon belül tör­ténik a keretutalványos moz­gások vezetése is, melyek ada­tait az elszámolási modul dolgozza fel. Ezen modul foglalkozik a do­hánylehívójegyek készítésé­vel is, miután ezek kiszolgá­lása automatikusan történik a bevitt adatok alapján. A rendszer a dohánykészle­­teket asztag- és kartonszin­ten kezeli, míg a segédanyag- és késztermékkészletek kar­tonszinten. Külön kezeli az értékesítés­sel kapcsolatos mozgásokat, ezeket az adatokat az értéke­sítési terv elemzésénél hasz­nálja majd fel. A rendszer az összes kész­letváltozási műveletet gyűjti, ezeket külön ki lehet értékelni (raktári analitika). — A szükségletszámító mo­dulnak kettős feladata van: — Keretutalványok előállí­tása és kezelése, — Tetszőleges termelési prog­ram alapján anyag- és do­hányigény-előállítás. A keretutalványok a havi termelési program alapján ké­szülnek, míg a szükségletszá­mításnál a tetszőleges prog­ram felépíthető az alábbi ele­mekből is: — éves termelési terv össze­­sen/intervallum, — negyedévi termelési prog ram összesen/intervallum, — havi termelési program, — napi bontású havi prog­­ram/intervallum. A szükségletszámítás ered­ménye lekérhető tetszőleges termék, illetve anyag/dohány csoportra. — A tervnyilvántartó mo­dulban kerülnek beadásra az egyes fázistermékekből na­ponta előállított mennyiségek, illetve ezek felhasználási ada­tai. Ezek alapján a rendszer előállítja az egyes termékek anyagfelhasználási mutatóit az adott fázisra, üzemre, il­letve vállalati szinten. Ugyan­ezen modul elemzi a tényle­ges termelés állását a napi ter­melési programok alapján, és kimutatja a tervtől való elté­réseket (többlettermelés, illet­ve hiány). A napi termelési adatok alapján ez a modul Ve­zeti az üzemi készleteket, és figyeli a lehívójegyekről tör­ténő felhasználást is (a do­hányfelhasználást terméken­ként vezeti). — Az anyagelszámoltatási modul a keretutalványon ve­zetett anyagfelhasználásokat a normatörzs felhasználásával felosztja az üzemben gyártott termékekre (üzemi elszámo­lás), majd ezek, illetve az üze­mi termelés/anyagfelhasználás alapján megcsinálja a termé­/fz Ejri Xo/ianygtfcír számítógétpel hwogcdoA ietnydekiréjryétísi rendszerékje MzJtda, órJMlrérácponr kenkénti anyagfelhasználást (vállalati elszámolás). Az előbbiekben vázolt rend­szer képes arra, hogy a koráb­ban manuálisan vezetett mun­kafolyamatokat kiváltsa, de ehhez feltétlenül szükséges, hogy minden terület maximá­lisan ismerje meg a számító­­gépes rendszer által nyújtott lehetőségeket, mivel ez elen­gedhetetlenül szükséges a zök­kenőmentes rendszer beveze­téséhez. — BF — Új ifjúsági szervezet alakul 1989. május 19-én került sor vállalatunknál az ifjúsági szervezet küldöttértekezleté­re. Az alapszervezetek tagjaik 40%-át delegálták a küldött­­értekezletre. Programja az if­júsági szervezet átalakítása, programjának meghatározása, és első napirendként a KISZ beszámolója volt. A napiren­dek sorában legérdekfeszí­­tőbbnek a vezető tisztségvise­lő megválasztása ígérkezett. A küldöttértekezlet levezető elnöke a KISZ-bizottság 1986- ban leköszönt szervezőtitká­ra, Vincze István volt. Beve­zető gondolatait követően a leköszönő KISZ-bizottság be­számolójára került sor, ame­lyet Fülöp András terjesztett elő. A beszámoló érintette a KISZ történetét, szólt azokról a pozitívumokról, amelyek a közösség kialakítását segítet­ték elő, és arról a generáció­ról, amely közel 10 évig cse­lekvési teret talált a KISZ- ben. Még egyszer végigfutotta a beszámoló a sikeres munka­formákat, többek között az FMKT tevékenységét, a fia­talok bekapcsolódását a DH- akcióbizottságba, a Minőségi Körbe, és szólt az Alkotó If­júsági Pályázat eredményéről. Megemlítette a gyár szépí­tésében és a termelésben vég­zett társadalmi munkákat, azok hasznosságát. Szólt a KISZ kapcsolatrend­­szeréről, a gazdasági vezetés­sel, a párttal, a szakszerve­zettel és más vállalati szer­veződésekkel kialakult kap­csolatról. Feltette a kérdést a beszá­moló, hogy mit jelentett a fiataloknak a KISZ, és meg­próbálta megkeresni a vá­laszt is rá. Hát mit is? A közösséget, a sport, a szóra­kozás örömét, a segítőkész barátot. Az ismereteket nyúj­tó előadásokat, a vetélkedők hangulatát, a titkároknak a beszámoló izgalmát. Mind­mind olyan, amelyet máshol nem kaphatott meg. És miért járt a KISZ-be? Mert az él­ményt kereste, amelyet sok­szor meg is kapott, mert tar­totta magát ahhoz, hogy em­lékei csak azoknak vannak, akiknek élményei is voltak. Folytatja, hogy a harmin­casoknak a KISZ-be járás program volt, és ezzel sikerült megfertőzni jó pár huszon­­évest is. Jelzi azonban, hogy a KISZ eddigi egyeduralkodásával szemben mára szélesedett és színesedett a paletta, de han­got adott bizakodásának, hogy a megalakítandó új ifjúsági szervezetben meglesznek azok az élmények, amelyek emlék­ként örökre rögzülnek azok­ban, akik részeseivé válnak. A visszatekintés utolsó gon­dolatai az elismerések és ki­tüntetések felsorolása volt. Melyek is ezek: KISZ KB Vörös Vándorzászló 1983, 1988. A hetvenes években 1976, 1977, 1978. KISZ KB Kiváló KlSZ-szer­­vezet Zászló, 1980, 1981, 1982, 1984, 1985, 1986, 1987, 1989, Szólt az egyéni elismeré­sekről, melyeket a teljesség igénye nélkül sorolt: Ifjúságért Érdemérem: Kocsis József Szarvas Aladárné KISZ Érdemérem: Sebe József Vincze István Földházi Jenő Fülöp András Kiváló Ifjúsági Vezető: Keresztessy Ferenc Nagyné Bányai Erika Az Aranykoszorús KISZ- jelvény, a KISZ KB Dicsérő Oklevél és a számos vállalati elismerés szintén sok fiatal­nak jelentett elismerést, az Ifjúsági mozgalmi munka vég­zése során. A beszámoló rátért a vál­tozásokra, megfogalmazta a fő célokat. Melyek is ezek? Törekedni kell arra, hogy a megalakuló új ifjúsági szer­vezet tagjai vállalkozókká váljanak. Vállalkozóvá, akik megmé­rettetik magukat a gazdaság­ban, a politika és a közélet mindennapjaiban. Vállalkozók­ká, hogy növekedjen anyagi, szociális jólétük, és megítélé­sük egyetlen formája a mun­ka legyen. Vállalkozzon a szervezet is, mégpedig tagjai érdekeinek feltárására, megvédésére. Fon­ja szorosabbá kapcsolatát tag­jai érdekében a szakszervezet­tel. Tehetséges tagjait karolja fel, segítse közéleti munkáju­kat, szervezetileg támogassa megválasztásukat. Hirdesse programját, amely­ben legfőbb érték az ember, a közösség. A közösség megteremtéséhez a szabadidő hatékony meg­szervezésén keresztül jusson el. Szövetkezzen mindazokkal, akik a fiatalok lakás-, egzisz­tenciális életkezdési problé­máinak megoldásában part­nerek kívánnak lenni. Tömörítse mindazokat, akik a célok elérésében együttmű­ködési szándékukat kifejezik. Ezután javaslat hangzott el, a hovatartozásra és a névre. Legyen a szervezet tagja a Demisz Eger Városi Szövet­ségének. Legyen a szervezet neve Dohánygyári Fiatalok Szövetsége. Ezután következett a be­számoló fölötti vita és javas­lat az ifjúsági szervezet prog­ramjaira. A hozzászólók megerősítet­ték, hogy a fő célkitűzések helyesek, és további gondola­tokat fűztek a programok ki­dolgozásához. Ezek a prog­rampontok összhangban áll­nak a jelenlegi ifjúsági veze­tés célkitűzéseivel, és úgy tű­nik találkozik a fiatalok igé­nyeivel is. A küldöttgyűlés a szavazás során elfogadta a beszámolót és a programokra tett javas­latokat, döntött arról, hogy el­fogadja a Demisz Eger Városi Szövetségéhez való csatlako­zást, és új néven Dohány­gyári Fiatalok'Szövet­ségeként kíván tovább működni. Ezek után a küldöttgyűlés állást foglalt a szövetség alap­szabályában, amelyet elveiben helyesnek tartott, és további kidolgozásra ajánlott. A leköszönt KISZ-bizottság által megbízott jelölőbizottság ezután megtette javaslatát az új ifjúsági szervezet vezető tisztségviselőjére. Amberg Ilona, Bata János, Veres Csilla. A küldöttgyűlés négyfordu­lós választási menetben Am­berg Ilonát választotta meg a DFSZ titkárává. Amberg Ilona 1966-ban szü­letett. 1983-tól dolgozik a vál­lalatnál, mint dísznövényker­tész. Tagja volt a vállalati KISZ-bizottságnak, titkára a II. Rákóczi Ferenc alapszer­vezetnek. 2 éve az Ifjúsági Klub vezetője. Agilis ifjúsági vezető, elismert a fiatalok kö­rében. Kitüntetései : Arany­koszorús KISZ-jelvény, KISZ KB Dicsérő Oklevél. Munkájához sok sikert kí­vánunk! A leköszönt KlSZ-bizottság­­nak munkáját köszönjük, és emlékeztetőként még egyszer nevük : Titkár: Fülöp András Tagjai : Nagyné Bányai Erika Sztankó Zoltán Veres Csilla Kozma Zoltán Amberg Ilona Szuhár György Korózs Istvánné Igó Zsolt Szilvási Péter Keresztúri Bodnár Ernó DOHÁNYGYÁR 5

Next

/
Thumbnails
Contents