Egri Dohánygyár, 1988 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1988-03-01 / 3. szám
Szocialista brigádvezelők tanácskozása A munkaverseny-mozgalomtoan jelentős szerep jut a szocialista brigádoknak. Kiki a saját területén kapcsolódik az üzemrész feladatának megoldásához. A brigádok megtartották beszámoló értekezleteiket, ér. tékelték saját munkájukat és az üzemrész vezetőjével egyetértésben adták le javaslataikat a brigádmozgalomban elnyerhető kitüntetésre. Ennek a tanácskozásnak feladata, hogy a 45 szocialista brigád munkáját értékelje és véleményt mondjon a vállalat gazdasági vezetésének a szocialista brigádok 1987. évi munkája alapján adandó kitüntetési javaslatára. A tanácskozás résztvevői egyetértettek a javaslattal. Ennek alapján 5 brigád nyerheti el a Vállalat Kiváló Brigádja kitüntetést, 3 brigád pedig a Vállalat Kiváló Ifjúsági brigádja címet. 25 brigád kapott arany I., 7 brigád arany II. brigádérem fokozatot. Ezután dr. Domán László igazgató szólt a brigádok részvételéről az 1988. évi vállalati feladatok végrehajtásában. Elmondta, hogy vállalatunknál a feladatok teljesítésében nagy szerep jut a szocialista brigádoknak. Az Egri Dohánygyár a szocialista brigádmozgalom nélkül kevesebb lenne. Sokan vannak, akik vitatják a brigádmozgalom létjogosultságát. Általában azok vitatják, akik nem brigádtagok, vagy azokban a brigádokban esik szó erről, ahol elsősorban a formalitás érvényesül. Az emberek számára értékesebb dolgok a közösség számára jelentenek többet és jobbat. Fontos a közösségek fenntartása — természetesen önkéntes alapon — és ezt a gazdasági vezetés támogatja. A vállalások megtételénél vegyék figyelembe a VDHAB javaslatait a munkavégzés területén és ezt egészítsék ki a tanulás és más, a brigádmozgalom számára javasolt tevékenységgel. A vállalat igyekszik jutalmazni a brigádok által végzett munkát erkölcsileg és anyagilag is. A vállalat autóbuszával a brigádok országjárásra mehetnek, külföldi kirándulásokat tehetnek. Hamarosan egy mikrobusz is lesz, mely a kisebb létszámú brigádokat is eljuttathatja egyegy kirándulásra. Az 1988. évi elvárásokról: Legyenek közösségek, segítsék a vállalati munkát. Legyenek emberek olyan értelemben, hogy segítsék egymást a felmerült konfliktusok megoldásában, legyen annak eredete vállalati, egyéni vagy családi. A biztatás, a jó szó sok mindenben segíthet. Ha egy munkatársunk beteg lesz, látogassuk meg, vigyük el a kollektíva hangulatát. A kórház ridegségét. az ott érzett magányosságot .ellensúlyozza egyesv baráti szó. a biztatás, az együttérzés tudata lendületet ad ás segít a gyógyulásban. Az, hogy hogyan tudunk dolgozni függ attól, hogy milyen a gép műszaki állapota, milyen az anyag, a világítás és egyéb tényezőktől, de mindezeken túl a jó közérzet sokat számít. A jó szó, az összehangolt, egymást segítő munkavégzés sokat segíthet. Nyugtalan, ideges a hangulat, de legyünk úrrá rajta. Használjuk ki lehetőségeinket. Nagy szerepet kap az anyagtakarékosság. Az értékes anyagok szállítása és tárolása közben sok megy veszendőbe. Nagyobb odafigyeléssel komoly értékeket lehetne megmenteni. 1988. évi eredménytervünk 80 millió Ft. Ilyen eredmény elérése mellett az átlagosnál nagyobb mértékű keresetnövekedés érhető el. Ez az eredmény sok tényezőből jöhet össze. Ha mindenki a saját területén, albból az anyagból amivel dolgozik, csak 1%-ot takarít meg, ez több mint 10 millió Ft-ot jelenthet. Becsületes, szorgalmas, másokra is odafigyelő munkára van szükség. Csökkenteni kell a konfliktusokat. Újítsanak, mondjanak véleményt, változtassanak. Fórumokon mondják el véleményüket és javaslataikat. Minden normális vezető ezt szívesen veszi, hisz ez a vezető munkájának könnyítését jelenti. Külső emberek negatív véleménye a vállalatról sokszor egyikét renitenskedő tevékenységéből alakul ki. Neveljük, figyelmeztessük egymást, vigyázzunk megtermelt értékeinkre. Célunk; — a termelés-fogyasztás alakulását figyelembevéve belátható időn belül létrehozni a kétműszakos termelést úgy, hogy a jelenlegi három műszakosok keresete ne csökkenjen. — A műszaki színvonal továbbfejlesztése, a raktározási gondok megoldása. — Országos átlagtól nagyobb mértékű keresetnövekedés megvalósítását szeretnénk elérni. A vállalati célok megvalósításáért legtöbbet tevő emberek minimum 15° „ keresetnövekedést érjenek el. A kibontakozáshoz az kell, hogy a meglévő lehetőségeinket sokkal jobban kihasználjuk. Ehhez jó vezetésre is , szükség van. Jó úton járunk és ezeket a célokat el lehet érni. Arról beszéljünk mit kell csinálni, ne arról, hogy máshol, mások mit csinálnak. Könyvtárunk ajánlata Ernesto Sabato: AZ ALAGÚT Európa Kiadó 1987. Hogy lesz egy húsz-egynehány éves anarchistából fizikus? Miért cseréli fel politikai lázait az egzakt tudomány pontos igazságaira? S aki hihetetlenül fiatalon, az első latin-amerikai atomfizikai tanszék vezetője lett, miért fordított hátat a „tudományhívő bárgyúságnak”, s menekült egy hegyi falucska nyomorúságába? S onnan is tovább, az irodalomba? Mert ez a modernül festői sorsú fiatalember végül író lett. Állítólag véletlenül. Az Alagút bűnügyi történet. Egy gyilkosság izgalmas krónikája. Vagy lélektani regény: a pusztító és önpusztító féltékenység félelmetesen pontos rajza. Vagy filozófiai munka, az egymással sohase találkozó alagútjárók végzetesen elkerülik egymást mert korunkban szinte lehetetlen a kapcsolatteremtés. Páratlanul gazdag regény, izgalmas olvasmány. , Három tavasz A munkásosztály tudományosan megalapozott világnézetét a múlt század negyvenes éveiben Marx és Engels dolgozta ki. A Kiáltvány az 1847- ben létrejött Kommunisták Szövetségének programjaként jelent meg 1848 februárjában. Ez a halhatatlan mű az 1848-as európai forradalmak előestéjén eszmeileg segítette a szerveződő, a politikai harc útját kereső munkásság élenjáró csoportjait. Amikor március első napjaiban Pozsonyba is megérkezett a párizsi forradalom híre a liberális nemesség nem ijedt meg, az országgyűlés nem oszlott szét, hanem összefoglalta követeléseit. Döntő jelentőségű volt a március 13-,i bécsi forradalom. Március 15-én Pozsonyban az országgyűlés kora reggel megszavazta a jobbágyfelszabadításról és a közteherviselésről szóló elvi határozatot. Utána fényes küldöttség indult Bécsbe, hogy az egész állami- és társadalmi rendet átfogó reformprogramhoz megszerezze a beleegyezést. Miközben Bécsben újjongó tömeg ünnepelte a magyar küldöttséget, s különösen Kossuthot, a bécsi forradalom hírére Pesten is kitört a forradalom. A kezdeményező szerepet a „márciusi ifjak” — fiatal írók, jogászok, egyetemisták játszották, akik követeléseiket 12 pontban foglalták össze. Forradalmi láz lett úrrá az egész országon. A for. radalom eredményei közül legkiemelkedőbb a jobbágyrendszer megszüntetése, a 48- as törvények korszakalkotó jelentőségűek. Egy új polgári Magyarország alapjait rakják le. A Habsburg császári hatalom, szövetségben a cári önkényuralommal, vérbe fojtotta a magvar szabadságharcot, de a iobbágyrendszert már nem állíthatta vissza. A hűbéri viszonyok megszüntetésével az ország a kapitalizmus korszakába lépett. A feudális nagyibirtokrendszer fennmaradása, a nemzeti függetlenség hiánya azonban továbbra is korlátok közé szorítja a tőkés fejlődést Magyarországon. A nagy októberi szocialista forradalom utat mutatott, a változást kívánó pártoknak. 1918 októberében győzött hazánkban a polgári demokratikus forradalom. Károlyi Mihály vezetésével koalíciós kormány alakult. A hatalom a Nemzeti Tanácsba tömörülő liberális burzsoázia és a szociáldemokrata párt kezébe került. A Monarchia felbomlott, a király lemondott. A forradalom hatására kikiáltották a független Magyar Népköztársaságot, amelynek elnöke lett Károlyi Mihály. De a polgári kormány nem tudta saját programját megvalósítani. A kormány válsága a forradalmi erők újabb aktivizálódását váltotta ki. A legfőbb forradalmi erő a munkásosztály volt, szükségessé vált egy új forradalmi munkáspárt megalakítása. 1918. november 24-én Kun Béla vezetésével megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja. Programjában hirdette, hogy a kapitalizmus megérett a bukásra, s meg kell valósítani a proletáriátus diktatúráját. A KMP programjával rövid idő alatt maga mellé állította a munkástömegeket. A szociáldemokrata vezetők elfogadták a KMP programját, és a két munkáspárt Magyarországi Szocialista Párt néven egyesült, 1919. március 21-én kikiáltották a Tanácsköztársaságot, ezzel győzött a szocialista forradalom. A Tanácsköztársaság gyorsan kiépítette az új, népi hatalmat és nagy lendülettel fogott hozzá a társadalom szocialista átalakításához. Az intervenció súlyos helyzetet teremtett a proletárállam számára, legértékesebb erőinek zömét elvonta az építőmunkától, nehezítette az államigazgatási szervezet megtisztítását a proletárdiktatúra burkolt és nyílt ellenségeitől, gátolta a népgazdaság fejlesztését. A Tanácsköztársaság e rendkívüli nehéz helyzetben és rövid idő alatt felbecsülhetetlen értékű munkát végzett a társadalom átalakítása, a szocialista termelési rend megteremtése, a kulturális felemelkedés és a szociális ellátás terén. Az alkotókészség és elszántság, amit az építésben és a forradalmi honvédelemben tanúsított, fényesen bizonyítja, hogy mire képes a dolgozó nép, ha a munkásosztály vezetésével megteremti hazáját. A Tanácsköztársaság 133 napig vívta hősies harcát. Az antant katonai túlereje verte le, amelynek újabb támadását a belső aknamunkával megbénított és súlyos nehézségekkel küzdő proletárállam már nem tudott visszaverni. A Tanácsköztársaság megteremtése és hősi küzdelme a magyar nép felszabadulás előtti történetének legdicsőbb fejezete, amelyre mindig büszkék lehetünk. Születésnapot ünnepelünk április 4-én: új ország, a szabad, független és demokratikus Magyarország, a saját életét alkotó magyar nép születésnapját. A német imperializmus, melynek militarista erői kétszer robbantottak ki világháborút, másodszor is vereséget szenvedett. A náci birodalom megsemmisült. A szövetséges hatalmak, a fasizmus ellen küzdő népek történelmi győzelmet arattak. A győzelem kivívásában az oroszlánrész a Szovjetunióé. A Vörös Hadsereg mérte a döntő csapásokat a fasiszta erőkre, s a szovjet nép hozta a legnagyobb áldozatot a győzelemért, saját országa és egész Európa szabadságáért. A magyar földre lépő Vörös Hadsereg parancsnoksága már az első napokban felhívást intézett a felszabadított területek lakosságához, melyben a Vörös Hadsereg segítését és a munka folytatását kérték. A felszabadult területeken megindult az élet. A falvakban, városokban napok alatt megalakultak a nemzeti bizottságok, népi szervek, amelyek magúkba vállalták a helyi közigazgatási feladatok ellátását, a helyreállítás, a romeltakarítás, a termelőmunka irányítását. A felszabadult területeken az illegalitásból kilépő kommunisták megalakították szervezeteiket és élére álltak az új élet megindításának. Az ország területén folyó közel féléves háborús küzdelem súlyos károkat okozott. Romokban hevertek a főváros hidjai, épületei, az ország közlekedési útvonalai és eszközei, megsemmisült a gyárak, a gépek és berendezések nagy része. A súlyos és sokak számára kilátástalan helyzet dacára a Magyar Kommunista Párt hitte és hirdette: „Lesz magyar újjászületés!” A felhívásra jelentkező dolgozók nem kérdezték, hogy mi lesz a fizetség — rövid időn belül a termelés, a közlekedés megindulását eredményezne. Ezt követte az „Arccal a vasút felé” mozgalom, a hídcsata, a széncsata. Mindez ma már történelem, de ezek az eredmények alapozták meg a népi demokratikus átalakulás gazdasági sikereit. Több mint négy évtized telt el a felszabadulás, az élet újraindítása óta. Az eltelt időszakot sikerek és gondok, örömök és nehézségek egyaránt jellemezte — sokszor és sokoldalúan értékelték, elemezték, ebből egy összegzést emelnénk ki: Kádár elvtársnak az MSZMP XIII. kongresszusán elmondott szavaiból. „Nehéz negyven évet hagytunk magunk mögött. Ezekben az évtizedekben kellett eltakarítani a háborús romokat, megfordítani az életet, leküzdeni az inflációt, megvívni a hatalomért folytatott harcot. De ezekben az években éltük a szocialista elvek és normák eltorzításának súlyos időszakát, majd azt a mély társadalmi válságot is, amely Magyarországon valójában 1953 nyarán kezdődött, az 1956-os ellenforradalmi felkelésben csúcsosodott ki, és 1-957 nyarán fejeződött be. S e negyven év része a konszolidálódásért folytatott politikai, gazdasági és kulturális tevékenység is. Népünk e négy évtized alatt sok akadályt leküzdött, százados elmaradottságot hozott be. Hazánk fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari országgá vált. Ez a negyven év igaz történelme és legfőbb eredménye; ez a történelmi tragédiákat túlélő, a korszakos változásokat megvalósító magyar nép történelmi műve. [Pártunk büszíke arra, hogy ennek a harcnak az élén, nem kevés áldozatot hozva, mindig ott voltak a kommunisták.” — ... Ml, in*,.|H'flTn~B DOHÁNYGYÁR^ 3
