Egri Dohánygyár, 1988 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1988-07-01 / 7. szám
ÉDOSZ-találkozó Az ÊDOSZ Paloznakon rendezte meg a XVIII. Országos Kinizsi Természetbarát Találkozót, melyen szakosztályunk is részt vett 16 fővel. Korán reggel vidáman indultunk neki a hosszú útnak. Megérkezve a Balaton partján fekvő Nyírfa kempingbe, a sátorveréshez fogtunk hozzá, hogy berendezkedjünk a háromnapos itt tartózkodásra. Ezután sétálni indultunk, hogy megismerkedjünk a környezettel. Közben újabb és újabb csoportok érkeztek. örömmel üdvözöltük egymást a régi ismerősökkel, akikkel évről évre találkozunk. Este volt az ünnepélyes megnyitó, melyen köszöntötték a résztvevőket és elmondták, hogy a találkozó célja: — rendezvényünkkel kapcsolódni kívánunk az egészségmegőrzés társadalmi programjához, szakszervezetünk 46. kongresszusának határozatához. — a találkozóra a XXIV. Nyári Olimpiai Játékok évében kerül sor, ezzel is népszerűsíteni kívánjuk a. békét szolgáló nagy nemzetközi sporteseményt, — az élelmezésipari dolgozók és családtagjaik körében a hagyományok ápolása, a béke eszméjének hirdetése, a barátság elmélyítése, a természet megszerettetése. a turizmus bázisának további szélesítése. Az ünnepi beszéd után tájékoztatták a résztvevőket a gazdag programokról. versenyekről. Nevezni lehetett: kerékpáros és kresz-vetélkedőre, főzőversenyre, szárazföldi, vízi ügyességi vetélkedőre, természetjáró versenyre két kategóriában (öt és tíz km-es útvonalra). Vállalkozni lehetett szellemi totó kitöltésére is. Ezenkívül különböző útvonalakon gyalogtúrát is szerveztek a környék nevezetességeinek megismerésére. Mi a természetjáró versenyre neveztünk be. Mindkét kategóriában indultunk egy-egy csapattal. A csapatok négy főből álltak. Én a 10 km-es távon induló csapatnak voltam a tagja. Legnagyobb meglepetésemre a rajtvonalnál értesültem arról, hogy nem is tájékozódási versenyen, hanem tájfutó versenyen indulok, de visszaút már nem volt. Gondoltam, lesz ami lesz. induljunk. Kaptunk egy térképet, melyen 11 pont volt bejelölve, minden ponton egy-egy bolya volt elhelyezve, ezt kellett megtalálnunk, és a versenykártya kilyukasztásával igazolni, hogy a pontot érintettük. Négy pontnál viszont totó kitöltésével elméleti tudásunkról kellett számot adni. Ezek a kérdések Veszprém megyével voltak kapcsolatosak, de voltak sport témájú kérdések is. A terep nagyon nehéz volt. Volt. olyan útszakasz, ahol csipkebokor alatt majdnem kúszva kellett megtenni jó néhány métert, de nem adtuk fel. Pontról pontra közelítettük meg a célt. Amikor holtfáradtan a célba értünk, akkor tudtuk meg, hogy előttünk csak egy csapat ment végig minden ponton, azok is hivatásos tájfutók voltak. A többi csapat a 4—5. pontnál feladta a nehéz versenyt. A 14 induló csapatból csak három teljesítette a feladatot. A kempingbe visszatérve bizony jólesett a finom gulyás, amit az otthonmaradtak készítettek. Délután ragyogó napsütés volt. így lementünk a Balaton partjára, sütkéreztünk a napon, a bátrabbak pedig meg is mártóztak a friss vízben. A gazdag programot egy esti sétahajózás tette emlékezetessé. A táborzárásra vasárnap délelőtt került sor. Itt osztották ki a különböző versenyek győzteseinek és helyezettjeinek járó díjakat. Mi is örömmel vettük át a nehéz munkával kiérdemelt díjat. A három nap hamar elszaladt. Kis csoportunk élményekkel gazdagodva indult haza. Turistatársainktól búcsúzva megfogadtuk, hogy jövőre megint ott leszünk a találkozón. vlné Ülésezett az ÉDOSZ Központi Vezetősége (Folytatás az 1. oldalról) sát. A belső érdekeltségi-ösztönzési rendszer biztosítja, hogy minden dolgozó legyen érdekelt a minőségileg jobb, hatékonyabb munkavégzésben az egyéni teljesítmény növelésében. Ezért szükséges a teljesítmények és a keresetek közötti kapcsolat további erősítése. A dolgozók közvetlenül legyenek érdekeltek az adott egység nyereségének növelésében, a létszám megtakarításában. Az elért eredmények és a munka hatékonyságának függvényében növekedjen jövedelmük. Ezt az adott egység sajátosságait figyelembevevő, az egyéni teljesítményeken alapuló belső Ösztönzési és érdekeltségi rendszer működtetésével lehet elérni. 2 DOHÁNYGYÁR Következő napirendi pontként a Központi Vezetőség megvitatta az ÉDOSZ 1988-as költségvetéséről szóló javaslatot, az új tagdíjrendszer bevezetésének gyakorlatát és Vanek Béla ÉDOSZ-titkár előterjesztésében a Központi Vezetőség szervezeti rendjének korszerűsítésére hozott határozatot. Ezután Orbán József né alelnök javaslatot tett a KV Szakágazati Bizottságának személyi összetételére. Az új Dohányipari Szakágazati Bizottság összetétele : Elnök : Schwarc Istvánné a Sátoraljaújhelyi Dohánygyár csoportvezetője. Titkár: Bakai Sándorné politikai munkatárs. Tagok: dr. Gábor József a Pécsi Dohánygyár gazdasági igazgatóhelyettese, dr. Gilányi József a Nyíregyházi Dohányfermentáló V. igazgatóhelyettese, Miké Lajosné a Debreceni Dohánygyár szb-titkára, Várhegyi Lászlóné, az Egri Dohánygyár bizalmija. Barátaink életéből Csehszlovákia Csehszlovákiában az idei év első negyedében lépett életbe a kormány új rendelete arról, hogyan nyújthatnak kereskedelmi és egyéb szolgáltatásokat magánszemélyek. Ez az intézkedés is része az országban most zajló átalakítási politikának. Az Orbis sajtóügynökség munkatársa a magánszolgáltatások lehetőségéről kérdezte Alois Dvorákot, a Cseh Szocialista Köztársaság Kereskedelmi Minisztériumának munkatársát. — Ez az új rendelet a magánkezdeményezések erősítését jelenti ? — Elsősorban ott kell erősíteni a vállalkozásokat, ahol ez a helyi lakosok számára előnyös és hasznos. A felelős csehszlovák szervek érdeke, hogy javuljon a kereskedelem. a szolgáltatások színvonala. és az étkeztetés minősége az éttermekben és szálláshelyeken. — A magánvállalkozás bizonyos kibővítése már 1982- től érvényben volt Csehszlovákiában. Milyen tapasztalatok gyűltek össze? — A forma bevált, de a gyakorlat azt mutatta. hogy meg kell szüntetni bizonyos tiltásokat. Ezentúl a szolgáltatásokat már semmilyen lista nem korlátozza. Lehetőség nyílik tehát bármilyen szolgáltatási tevékenységre, amennyiben azt valamilyen más jogi szabály nem zárja ki. A korábbi kormányrendelet értelmében a lakosok nem nyújthattak szolgáltatásokat állami szervezeteknek. Ez most már nem érvényes. — Milyen a lakosság érdeklődése az új munkaformák iránt? — Az érdeklődés nagyobb, mint korábban bármikor. Főképpen azzal magyarázható, hogy korábban a lakosok csak azt árusíthatták, amit maguk készítettek vagy termesztettek. Ma már más lakosok termékeit is értékesíthetik, mezőgazdasági termékeket és erdei gyűjtésből származókat egyaránt. Az érdeklődés főleg a nagy turistaforgalmú helyeken tapasztalható. Korábban paradoxon volt, hogy sok kiemelt turistaövezetben a külföldiek hiába kerestek büfét, emléktárgyboltot, vagy más szolgáltatást. Persze nemcsak meglepődtek, hanem elégedetlenek is voltak. — Érezteti-e már hatását ez az új rendelet az 1988-as turistaidényben is? — Egész biztosan. Számos ilyen tevékenység az állami szervezetek számára kevésbé fontos és nem kifizetődő, ezért ezek színvonala korántsem kielégítő. A magánvállalkozó számára viszont vonzó, hogy például egy bérelt boltban, vagy más egységben, mely korábban nem volt gazdaságos, bizonyítsa „üzleti képességeit”. De használhatják saját épületeiket is. Minden szolgáltatást főfoglalkozásként vagy mellékfoglalkozásként is végezhetnek. A nyugdíj- és betegbiztosításban rájuk is ugyanazok a szociális jogok érvényesek, mint Csehszlovákia bármely más lakosára. — A vállalkozók csak egyedül végezhetik-e tevékenységüket? — A konkrét szolgáltatások nyújtásánál segíthetnek családtagjai és gyermekei is. amennyiben befejezték az. általános iskolát. Segíthetnek más lakosok, például diákok, nyugdíjasok, aktív dolgozók, de nem főállásban. A lakosság érdeklődése alapján már ma megállapítható, hogy a magánkezdeményezések és a vállalkozások új lehetőségei meghozzák a várt társadalmi hasznot. NDK Minden harmadik kenyér, amelyet a Német Demokratikus Köztársaságban sütnek, a szövetkezeti sütödékből származik. A nagyobb városokban a gyors kiszállítás révén a pékáru még melegen jut a vásárlókhoz. A lakosság kereskedelmi ellátásában fontos szerepet játszó szövetkezeti szektor 30 ezernél több' boltjával és 160 üzemével az NDK egyik legjelentősebb gazdasági részterülete. A fogyasztási szövetkezetek — német nevén a Konsum — részesedése a kiskereskedelemben az elmúlt évben elérte a 38,4 milliárd márkát. Erre az évre 40 milliárdot terveznek. A szektor legnagyobb előnye az. hogy a termelés és a kereskedelem szoros összekapcsolásával a fogyasztói igényeket maximálisan kielégítik. Az ellátás javítására áruházi programot hirdettek meg. Az elmúlt években egyedül Berlinben 61 új ABC-áruház nyílt. Többségük az új városnegyedekben található. A kis távolságok és a nagy választék vonzóvá teszi e boltokat a vásárlók számára. Helyes döntésnek bizonyult, hogy a régi boltokat sem hanyagolták el az újak építése mellett. A kilencszáz berlini kis üzlet közül az elmúlt két évben háromszázat újítottak fel. Ezek között számos szaküzlet van. amelyek speciális ipari termékeket kínálnak. Más városokban is hasonló á helyzet. Így például Karl-Marx-Stadtban, Lipcsében vagy Halléban egész utcasoron renoválták az üzleteket. Ezzel is az ellátás színvonalát kívánják emelni. A Konsumnak igen nagy a jelentősége vidéken. Az összforgalom 80 százalékát ugyanis itt bonyolítják le. Néhány helyen a kis falusi Konsumbolt jelenti az egyetlen bevásárlási lehetőséget. Ezekben az üzletekben a napi áruk mellett természetesen rövidárukat, nélkülözhetetlen ipari termékeket is lehet kapni. A körzeti központokban szövetkezeti bemutatótermek működnek. Itt katalógusból válogathatnak az érdeklődők, s így rendelhetik meg a kívánt árut. A kiválasztott terméket házhoz szállítják. A bemutatótermekben kölcsönzéssel foglalkoznak, sőt kulturális rendezvényekre is lehet jegyet kapni. A fogyasztási szövetkezetek szövetségéhez egyebek között 60 hús- és 68 péküzem, illetve az NDK legnagyobb fűszerőrlőmalma tartozik. Ez utóbbi Schönbrunnban található. Az üzemek jelentős részét személyi számítógépekkel szerelték fel. Ugyanilyen berendezések segítik a munkát számos szövetkezeti áruházban. A szövetség széles tevékenységi körére utal, hogy ’ 6100 vendéglő felügyeletét látja el Az elmúlt két évben több mim 50 falusi vendégfogadót újítottak fel. főleg azokon a terűiéi eken. ahol igen szép a környezet. A panziókban így az átutazó vendégek vagy az autósok egv éjszakára kényelmes átmeneti szállást találhatnak. Lengyelország Az üzemek és vállalatok szociális tevékenysége Lengyelország lakosságának háromnegyedére — a tényleges és a nyugdíjas dolgozókra, családjaikra, továbbá a kisiparban foglalkoztatottakra — terjed ki. Vállalati, üzemi tulajdonban van például a lengyel üdülőkben 335 ezer hely. Ezeket csak 1986-ban 4 millió dolgozó vette igénybe, s rajtuk kívül 1.5 millió kis- és nagydiák vett részt vállalati szervezésű téli és nyári táborozásokon. Az országban manapság minden tizedik lakás vállalati erőből létesül. Számuk jelenleg egymillióra tehető. A gyárak minden évben több tízezer lakást adnak át dolgozóiknak. A lakások fenntartására a vállalatok 1982 és 1986 között 119 milliárd zlotyt fordítottak. Ezenkívül vállalati lakásalapból biztosítják a pénzt lakásvásárlásra és különféle kölcsönökre. Ilyenek a családi házak építésére, a tatarozásra, a lakáskorszerűsítésre és lakásbővítésre szánt kölcsönök. Ennek az alapnak az eszközeit felhasználják a lakbérek csökkentésére vagy a lakáscseréknél felvetődő költségekre is. Vállalati lakásnak számít Lengyelországban a munkásszállásokon biztosított hely. illetve az üzem által bérelt lakás is. A gyárak 1200-nál több üzemi klubot és mintegy 500 kultúrotthont finanszíroznak. Ezek gyakran egész kerületek, sőt kisvárosok kultúréletének a központjai. Kultúrmissziót tölt be a 3200 üzemi könyvtár is. Mindezek fenntartási díja évi tízegynéhány millió zlotyt emészt fel a vállalatok költségvetéséből. Az üzemeknek többezer bölcsődéje, óvodája, több tízezer étkezdéje, büféje van, 1986- ban mintegy 400 millió adag ételt szolgáltak ki ingyen a különösen nehéz körülmények között dolgozó fizikai munkásoknak. A reform időszakában viszont az állam gondoskodási monopóliuma nem tartható fenn többé — jelentette ki Antoni Rajkiewicz, a Munkaügyi és Szociális Intézet igazgatója, aki egyben azt is javasolta, hogy az állam partnere a szociális szférában maga az állampolgár legyen. Ehhez kapcsolódik, hogy a szejm törvényt hagyott jóvá az üzemi szociális és lakásalapok felhasználásáról és kialakításáról. A lengyel törvényhozás abból indult ki. hogy az üzemi szociális alap hozzájárulása nélkül sokan nem üdülhetnének, nem tudnák előteremteni a pénzt lakásra, lakásfelújításra. így a vállalatok szociális funkciója végül a reform második szakaszában is megmaradt.
