Egri Dohánygyár, 1988 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1988-07-01 / 7. szám

ÉDOSZ-találkozó Az ÊDOSZ Paloznakon rendezte meg a XVIII. Országos Kinizsi Természetbarát Találkozót, melyen szakosztá­lyunk is részt vett 16 fővel. Korán reggel vidáman in­dultunk neki a hosszú útnak. Megérkezve a Balaton part­ján fekvő Nyírfa kempingbe, a sátorveréshez fogtunk hozzá, hogy berendezkedjünk a háromnapos itt tartóz­kodásra. Ezután sétálni indultunk, hogy megismerkedjünk a környezettel. Közben újabb és újabb csoportok érkez­tek. örömmel üdvözöltük egymást a régi ismerősökkel, akikkel évről évre találkozunk. Este volt az ünnepélyes meg­nyitó, melyen köszöntötték a résztvevőket és elmondták, hogy a találkozó célja: — rendezvényünkkel kapcso­lódni kívánunk az egészség­­megőrzés társadalmi program­jához, szakszervezetünk 46. kongresszusának határozatá­hoz. — a találkozóra a XXIV. Nyá­ri Olimpiai Játékok évében kerül sor, ezzel is népszerű­síteni kívánjuk a. békét szol­gáló nagy nemzetközi sport­­eseményt, — az élelmezésipari dolgozók és családtagjaik körében a ha­gyományok ápolása, a béke eszméjének hirdetése, a barát­ság elmélyítése, a természet megszerettetése. a turizmus bázisának további szélesítése. Az ünnepi beszéd után tá­jékoztatták a résztvevőket a gazdag programokról. verse­nyekről. Nevezni lehetett: kerékpáros és kresz-vetélkedőre, főzőver­senyre, szárazföldi, vízi ügyes­ségi vetélkedőre, természetjá­ró versenyre két kategóriában (öt és tíz km-es útvonalra). Vállalkozni lehetett szellemi totó kitöltésére is. Ezenkívül különböző útvonalakon gya­logtúrát is szerveztek a kör­nyék nevezetességeinek meg­ismerésére. Mi a természetjáró verseny­re neveztünk be. Mindkét ka­tegóriában indultunk egy-egy csapattal. A csapatok négy fő­ből álltak. Én a 10 km-es tá­von induló csapatnak voltam a tagja. Legnagyobb meglepe­tésemre a rajtvonalnál érte­sültem arról, hogy nem is tá­jékozódási versenyen, hanem tájfutó versenyen indulok, de visszaút már nem volt. Gon­doltam, lesz ami lesz. indul­junk. Kaptunk egy térképet, melyen 11 pont volt bejelöl­ve, minden ponton egy-egy bolya volt elhelyezve, ezt kel­lett megtalálnunk, és a ver­senykártya kilyukasztásával igazolni, hogy a pontot érin­tettük. Négy pontnál viszont totó kitöltésével elméleti tu­dásunkról kellett számot ad­ni. Ezek a kérdések Veszprém megyével voltak kapcsolato­sak, de voltak sport témájú kérdések is. A terep nagyon nehéz volt. Volt. olyan útsza­kasz, ahol csipkebokor alatt majdnem kúszva kellett meg­tenni jó néhány métert, de nem adtuk fel. Pontról pontra kö­zelítettük meg a célt. Amikor holtfáradtan a cél­ba értünk, akkor tudtuk meg, hogy előttünk csak egy csa­pat ment végig minden pon­ton, azok is hivatásos tájfu­tók voltak. A többi csapat a 4—5. pontnál feladta a nehéz versenyt. A 14 induló csapat­ból csak három teljesítette a feladatot. A kempingbe visszatérve bi­zony jólesett a finom gulyás, amit az otthonmaradtak ké­szítettek. Délután ragyogó napsütés volt. így lementünk a Bala­ton partjára, sütkéreztünk a napon, a bátrabbak pedig meg is mártóztak a friss vízben. A gazdag programot egy es­ti sétahajózás tette emlékeze­tessé. A táborzárásra vasárnap délelőtt került sor. Itt osztot­ták ki a különböző versenyek győzteseinek és helyezettjei­nek járó díjakat. Mi is öröm­mel vettük át a nehéz mun­kával kiérdemelt díjat. A há­rom nap hamar elszaladt. Kis csoportunk élményekkel gaz­dagodva indult haza. Turista­társainktól búcsúzva megfo­gadtuk, hogy jövőre megint ott leszünk a találkozón. vlné Ülésezett az ÉDOSZ Központi Vezetősége (Folytatás az 1. oldalról) sát. A belső érdekeltségi-ösz­tönzési rendszer biztosítja, hogy minden dolgozó legyen érdekelt a minőségileg jobb, hatékonyabb munkavégzésben az egyéni teljesítmény növelé­sében. Ezért szükséges a telje­sítmények és a keresetek kö­zötti kapcsolat további erősí­tése. A dolgozók közvetlenül legyenek érdekeltek az adott egység nyereségének növelésé­ben, a létszám megtakarításá­ban. Az elért eredmények és a munka hatékonyságának függvényében növekedjen jö­vedelmük. Ezt az adott egység sajátosságait figyelembevevő, az egyéni teljesítményeken ala­puló belső Ösztönzési és érde­keltségi rendszer működtetésé­vel lehet elérni. 2 DOHÁNYGYÁR Következő napirendi pont­ként a Központi Vezetőség megvitatta az ÉDOSZ 1988-as költségvetéséről szóló javasla­tot, az új tagdíjrendszer beve­zetésének gyakorlatát és Va­­nek Béla ÉDOSZ-titkár elő­terjesztésében a Központi Vezetőség szervezeti rendjének korszerűsítésére hozott határo­zatot. Ezután Orbán József né alelnök javaslatot tett a KV Szakágazati Bizottságának sze­mélyi összetételére. Az új Do­hányipari Szakágazati Bizott­ság összetétele : Elnök : Schwarc Istvánné a Sátoralja­újhelyi Dohánygyár csoportve­zetője. Titkár: Bakai Sándorné politikai munkatárs. Tagok: dr. Gábor József a Pécsi Do­hánygyár gazdasági igazgató­­helyettese, dr. Gilányi József a Nyíregyházi Dohányfermen­táló V. igazgatóhelyettese, Mi­ké Lajosné a Debreceni Do­hánygyár szb-titkára, Várhe­gyi Lászlóné, az Egri Dohány­gyár bizalmija. Barátaink életéből Csehszlovákia Csehszlovákiában az idei év első negyedében lépett életbe a kormány új rendelete arról, hogyan nyújthatnak kereske­delmi és egyéb szolgáltatáso­kat magánszemélyek. Ez az in­tézkedés is része az országban most zajló átalakítási politi­kának. Az Orbis sajtóügynök­ség munkatársa a magánszol­gáltatások lehetőségéről kér­dezte Alois Dvorákot, a Cseh Szocialista Köztársaság Keres­kedelmi Minisztériumának munkatársát. — Ez az új rendelet a ma­gánkezdeményezések erősíté­sét jelenti ? — Elsősorban ott kell erő­síteni a vállalkozásokat, ahol ez a helyi lakosok számára előnyös és hasznos. A felelős csehszlovák szervek érdeke, hogy javuljon a kereskede­lem. a szolgáltatások színvo­nala. és az étkeztetés minősé­ge az éttermekben és szállás­helyeken. — A magánvállalkozás bi­zonyos kibővítése már 1982- től érvényben volt Csehszlová­kiában. Milyen tapasztalatok gyűltek össze? — A forma bevált, de a gyakorlat azt mutatta. hogy meg kell szüntetni bizonyos tiltásokat. Ezentúl a szolgál­tatásokat már semmilyen lis­ta nem korlátozza. Lehetőség nyílik tehát bármilyen szolgál­tatási tevékenységre, amennyi­ben azt valamilyen más jogi szabály nem zárja ki. A ko­rábbi kormányrendelet értel­mében a lakosok nem nyújt­hattak szolgáltatásokat állami szervezeteknek. Ez most már nem érvényes. — Milyen a lakosság érdek­lődése az új munkaformák iránt? — Az érdeklődés nagyobb, mint korábban bármikor. Fő­képpen azzal magyarázható, hogy korábban a lakosok csak azt árusíthatták, amit maguk készítettek vagy termesztettek. Ma már más lakosok termé­keit is értékesíthetik, mező­­gazdasági termékeket és erdei gyűjtésből származókat egy­aránt. Az érdeklődés főleg a nagy turistaforgalmú helye­ken tapasztalható. Korábban paradoxon volt, hogy sok ki­emelt turistaövezetben a kül­földiek hiába kerestek büfét, emléktárgyboltot, vagy más szolgáltatást. Persze nemcsak meglepődtek, hanem elégedet­lenek is voltak. — Érezteti-e már hatását ez az új rendelet az 1988-as tu­ristaidényben is? — Egész biztosan. Számos ilyen tevékenység az állami szervezetek számára kevésbé fontos és nem kifizetődő, ezért ezek színvonala korántsem ki­elégítő. A magánvállalkozó számára viszont vonzó, hogy például egy bérelt boltban, vagy más egységben, mely ko­rábban nem volt gazdaságos, bizonyítsa „üzleti képességeit”. De használhatják saját épüle­teiket is. Minden szolgáltatást főfoglalkozásként vagy mel­lékfoglalkozásként is végezhet­nek. A nyugdíj- és betegbiz­tosításban rájuk is ugyanazok a szociális jogok érvényesek, mint Csehszlovákia bármely más lakosára. — A vállalkozók csak egye­dül végezhetik-e tevékenysé­güket? — A konkrét szolgáltatások nyújtásánál segíthetnek csa­ládtagjai és gyermekei is. amennyiben befejezték az. ál­talános iskolát. Segíthetnek más lakosok, például diákok, nyugdíjasok, aktív dolgozók, de nem főállásban. A lakos­ság érdeklődése alapján már ma megállapítható, hogy a ma­gánkezdeményezések és a vál­lalkozások új lehetőségei meg­hozzák a várt társadalmi hasz­not. NDK Minden harmadik kenyér, amelyet a Német Demokrati­kus Köztársaságban sütnek, a szövetkezeti sütödékből szár­mazik. A nagyobb városokban a gyors kiszállítás révén a pékáru még melegen jut a vá­sárlókhoz. A lakosság kereskedelmi el­látásában fontos szerepet ját­szó szövetkezeti szektor 30 ezernél több' boltjával és 160 üzemével az NDK egyik leg­jelentősebb gazdasági részte­rülete. A fogyasztási szövetke­zetek — német nevén a Kon­sum — részesedése a kiskeres­kedelemben az elmúlt évben elérte a 38,4 milliárd márkát. Erre az évre 40 milliárdot ter­veznek. A szektor legnagyobb előnye az. hogy a termelés és a kereskedelem szoros össze­kapcsolásával a fogyasztói igé­nyeket maximálisan kielégí­tik. Az ellátás javítására áruhá­zi programot hirdettek meg. Az elmúlt években egyedül Berlinben 61 új ABC-áruház nyílt. Többségük az új város­negyedekben található. A kis távolságok és a nagy válasz­ték vonzóvá teszi e boltokat a vásárlók számára. Helyes döntésnek bizonyult, hogy a régi boltokat sem hanyagolták el az újak építése mellett. A kilencszáz berlini kis üzlet kö­zül az elmúlt két évben há­romszázat újítottak fel. Ezek között számos szaküzlet van. amelyek speciális ipari termé­keket kínálnak. Más városok­ban is hasonló á helyzet. Így például Karl-Marx-Stadtban, Lipcsében vagy Halléban egész utcasoron renoválták az üzle­teket. Ezzel is az ellátás szín­vonalát kívánják emelni. A Konsumnak igen nagy a jelentősége vidéken. Az össz­forgalom 80 százalékát ugyan­is itt bonyolítják le. Néhány helyen a kis falusi Konsum­­bolt jelenti az egyetlen bevá­sárlási lehetőséget. Ezekben az üzletekben a napi áruk mel­lett természetesen rövidáru­kat, nélkülözhetetlen ipari termékeket is lehet kapni. A körzeti központokban szövet­kezeti bemutatótermek mű­ködnek. Itt katalógusból válo­gathatnak az érdeklődők, s így rendelhetik meg a kívánt árut. A kiválasztott terméket ház­hoz szállítják. A bemutatóter­mekben kölcsönzéssel foglal­koznak, sőt kulturális rendez­vényekre is lehet jegyet kap­ni. A fogyasztási szövetkezetek szövetségéhez egyebek között 60 hús- és 68 péküzem, illet­ve az NDK legnagyobb fűszer­­őrlőmalma tartozik. Ez utóbbi Schönbrunnban található. Az üzemek jelentős részét szemé­lyi számítógépekkel szerelték fel. Ugyanilyen berendezések segítik a munkát számos szö­vetkezeti áruházban. A szövetség széles tevékeny­ségi körére utal, hogy ’ 6100 vendéglő felügyeletét látja el Az elmúlt két évben több mim 50 falusi vendégfogadót újí­tottak fel. főleg azokon a te­rűiéi eken. ahol igen szép a környezet. A panziókban így az átutazó vendégek vagy az autósok egv éjszakára kényel­mes átmeneti szállást talál­hatnak. Lengyelország Az üzemek és vállalatok szociális tevékenysége Len­gyelország lakosságának há­romnegyedére — a tényleges és a nyugdíjas dolgozókra, csa­ládjaikra, továbbá a kisipar­ban foglalkoztatottakra — terjed ki. Vállalati, üzemi tu­lajdonban van például a len­gyel üdülőkben 335 ezer hely. Ezeket csak 1986-ban 4 millió dolgozó vette igénybe, s raj­tuk kívül 1.5 millió kis- és nagydiák vett részt vállalati szervezésű téli és nyári tábo­rozásokon. Az országban manapság min­den tizedik lakás vállalati erő­ből létesül. Számuk jelenleg egymillióra tehető. A gyárak minden évben több tízezer la­kást adnak át dolgozóiknak. A lakások fenntartására a vál­lalatok 1982 és 1986 között 119 milliárd zlotyt fordítottak. Ezenkívül vállalati lakásalap­ból biztosítják a pénzt lakás­­vásárlásra és különféle köl­csönökre. Ilyenek a családi házak építésére, a tatarozásra, a lakáskorszerűsítésre és la­kásbővítésre szánt kölcsönök. Ennek az alapnak az eszkö­zeit felhasználják a lakbérek csökkentésére vagy a lakás­cseréknél felvetődő költségek­re is. Vállalati lakásnak szá­mít Lengyelországban a mun­kásszállásokon biztosított hely. illetve az üzem által bérelt lakás is. A gyárak 1200-nál több üze­mi klubot és mintegy 500 kul­­túrotthont finanszíroznak. Ezek gyakran egész kerületek, sőt kisvárosok kultúréletének a központjai. Kultúrmissziót tölt be a 3200 üzemi könyvtár is. Mindezek fenntartási díja évi tízegynéhány millió zlotyt emészt fel a vállalatok költ­ségvetéséből. Az üzemeknek többezer böl­csődéje, óvodája, több tízezer étkezdéje, büféje van, 1986- ban mintegy 400 millió adag ételt szolgáltak ki ingyen a különösen nehéz körülmények között dolgozó fizikai munká­soknak. A reform időszakában vi­szont az állam gondoskodási monopóliuma nem tartható fenn többé — jelentette ki Antoni Rajkiewicz, a Munkaügyi és Szociális In­tézet igazgatója, aki egy­ben azt is javasolta, hogy az állam partnere a szociális szfé­rában maga az állampolgár le­gyen. Ehhez kapcsolódik, hogy a szejm törvényt hagyott jó­vá az üzemi szociális és la­kásalapok felhasználásáról és kialakításáról. A lengyel tör­vényhozás abból indult ki. hogy az üzemi szociális alap hozzájárulása nélkül sokan nem üdülhetnének, nem tud­nák előteremteni a pénzt la­kásra, lakásfelújításra. így a vállalatok szociális funkciója végül a reform második sza­kaszában is megmaradt.

Next

/
Thumbnails
Contents