Egri Dohánygyár, 1988 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1988-07-01 / 7. szám
AZ EGRI DOHÁNYGYÁR LAPJA XVII. évfolyam, 7. szám ARA: 2,30 FORINT 1988. július hu Ülésezett az ÉDOSZ Központi Vezetősége Az Élelmezési Dolgozók Szakszervezetének Központi Vezetősége ülést tartott, melyen napirendi pontként szerepelt: — tájékoztató az élelmezésipari vállalatok 1988. évi gazdálkodásáról a MÉM szóbeli előterjesztésében, — a vállalatokon belüli gazdasági egységek önállóságának tapasztalatai. Az érdekeltségi és ösztönzési rendszer működése, — javaslat az ÉDOSZ 1988. évi költségvetésére, a pénzügyi gazdálkodás főbb elvei, — az új tagdíjrendszer bevezetésének gyakorlati tapasztalatai, — javaslat a Központi Vezetőség szervezeti rendjének korszerűsítésére. A MÉM részéről Rednágel Jenő, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes adott tájékoztatót az élelmezésipar 1988-ban végzett eddigi munkájáról, a termelés és az értékesítés összefüggéseiről, a feszültségek okairól. Az idei mezőgazdasági háttérből származó termelési feltételek általában jónak mutatkoznak. A növénytermelési ágiazat helyzete biztató, a feldolgozóiparnak nem lesznek alapanyaggondjai. Az állattenyésztési ágazat azonban nem ért el ilyen kedvező eredményeket. Az élelmiszeripar munkája minden tekintetben függ az alapanyag-termeléstől, a belső piactól és a külföldi értékesítési lehetőségektől. A húsiparban például meghatározza a visszaesést, hogy a belföldi fogyasztás az idén 15'%i-kal csökkent, az export is nagy akadályokba ütközik. A borágazat súlyos helyzetét alapvetően az értékesítési nehézségek idézték elő. Az élelmiszeripar és a mezőgazdaság között az egymásra utaltság mindig nagy volt, ami megköveteli a jó együttműködést, ezért ajánlotta, ahol lehet, közös exporttevékenységet is fejtsenek ki. A feszültségek feloldására szinte ágazatonként más és más megoldást kell keresni, de legfőképpen a piac igényei szerint termelni. A szőlő- és bortermelésben kialakult helyzet rendezéseivel kapcsolatban elmondta, hogy intézke-. déseket tesznek külföldi értékesítésre és a kulturált fogyasztás meghonosítására. Azok a vállalatok és termelők, amelyek és akik jó minőségű bor esetében legalább tízszázalékos árcsökkentést hajtanak végre, kedvezményben részesülnek. Az előadás után a Központi Vezetőség tagjai gyakorlati tapasztalatokat sorakoztatlak fel az ágazat nehéz helyzetével kapcsolatban. Megkérdezték: a MÉM milyen eszközökkel képes a termelés feltételeinek garanciát biztosítani? Elmondták, hogy az ipari árak emelkedése a termelést veszélyezteti. Az üvegárak nagymértékű növelése például kritikus helyzetbe hozta a konzervipart, épp a szezon első napjaiban. Részletesen szóltak a bérezés gyakorlati problémáiról, az ösztönzés hiányairól. A Központi Vezetőség az ÉDOSZ Pest megyei titkársága vezetőjének javaslatára a következő határozatot hozta : felkérik a MÉM vezetőit, hogy — a miniszter irányításával — az ÉDOSZ elnökségével együtt tekintsék át az élelmiszeripar jelenlegi súlyos helyzetét. Amit lehet, törekedjenek saját erőből megoldani. Az ezen túlnövő kérdésekre dolgozzanak ki közösen javaslatokat, módszereket és tárják azokat a kormány elé. A következő napirend szorosan kapcsolódott az előzőhöz. Gazdasági fejlődésünk jelenlegi szakaszában kiemelt jelentősége van annak, hogy a vállalati tartalékok feltárása, mozgósítása révén a gazdálkodó egységek és ezen keresztül a népgazdaság olyan többletforráshoz jussanak, amely hasznosítása segíti a gazdaság eredményesebb működését, a piaci versenyképesség javítását. A belső tartalékok feltárása és hasznosítása csak a vállalatok felépítéséhez igazodó és az egyéni érdekeltségre építő belső érdekeltségi, ösztönzési rendszer megfelelő működésével lehetséges. Ezért is kapott az ÉDOSZ 46. kongresszusa határozatában és a Központi Vezetőség hároméves programjában kiemelt hangsúlyt a vállalatokon belüli egységek önállósága növelésének és belső érdekeltségi rendszer fejlesztésének követelménye. Szilágyi László az ÉDOSZ titkára kiegészítőjében ismertette a belső érdekeltséggel kapcsolatos tapasztalatokat. Hangsúlyozta, hogy a szakszervezet ilyen nehéz időkben is vállalkozott e kérdés áttekintésére, a problémák feltárására. A munkában nagy segítségére voltak az elnökségnek a szakágazati bizottságok. Megállapították, hogy a bérek az élelmiszeriparban évek óta rendkívül alacsonyak. A mozgóbér átcsoportosítása részben bevált, de fékezi a minőségre való törekvést, a többletelismerést. Az egyes gyáregységek, telephelyek nem tudnak önállóan intézkedni sem a felvásárlás, sem az értékesítés esetében, így érdekeltté sem tudják tenni az érintett vezetőket és dolgozókat. Évek óta tartó tendencia, hogy a vállalatok többsége a mozgóbérek alapbéresítésére törekszik. Ennek oka elsősorban, hogy szűkös a bérfejlesztési lehetőség. Mozgóbérek alapbéresítése, különösen a keresetszabályozásba tartozó vállalatoknál erőteljes, és ezen belül is például a dohányiparban az átlagot meghaladó mértékű. Szilágyi elvtárs elmondta, hogy a szakszervezeti bizottságot felkészítették arra, hogy az érdekeltségi rendszer kidolgozásában partnerek legyenek a vállalaton belül is. A rendelkezések azonban a gazdasági vezetőket gátolják, hogy a kellő lépéseket megtegyék. A hatékonyabb munka érdekében nélkülözhetetlen, hogy a belső érdekeltségi rendszernek a szakszervezet által feltárt visszahúzó erőitől a vállalatok megszabaduljanak és mind a termelésirányítók, mind a munkások, értelmiségiek ösztönzése egyértelműbbé, világosabbá váljék. Ezzel kapcsolatos állásfoglalás: Az elnökség szükségesnek tartja, hogy a szakszervezeti bizottságok — ha kell kezdeményezzék — a vállalaton belüli egységek önállóságának további növekedését. Olyan belső működési szabályzat kialakítását szorgalmazzák, mely egyenlő esélyt biztosít az egyes egységeknek, lehetővé teszi a tényleges teljesítmények számbavételét és az azon alapuló érdekeltség kialakítá(Folytatás a 2. oldalon) Szakmimkástannlók vizsgája Ismét eltelt három év a dohányfeldolgozó szakmunkásképzésben. Számot kellett adni az alapszakmai képzést biztosító tantárgyakból és a speciális tantárgyakból, valamint a szakmai technológiai gyakorlatból. A képzés célja, hogy korszerűen készítse fel a dohányos szakma szakmai szintjében rögzített feladatok kezdő szinten történő végzésére. Alakítsa ki a képzés időszakában a munkáshivatást, fejlessze tovább az általános iskolában szerzett alapműveltség elemeit. Tehát neveljen olyan szakmunkásokat, akik tisztában vannak szakmájuk és egyéni teljesítményük jelentőségével, meggyőződéssel vállalják a munkáshivatással járó kötelezettségeket és elfogadják a munkáskollektivák közösségi elveit. A vizsgarészek kötelező sorrendje: írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsga. A szakmunkásképesítés megszerzéséhez mindhárom vizsgarészből eredményes vizsgát kell tenni. Az írásbeli tétért az iskola szakmai munkaközössége állította össze, amelyet a vizsgabizottság elnöke hagyott jóvá. Az írásbeli vizsga május 30- án volt. A jelöltek közül egy fő dolgozata nem felelt meg, a többiek teljesítették az előírt követelményt. A gyakorlati vizsga a központilag kiadott tételjavaslatok közül került kiválasztásra, a cigarettagyártás, cigarettacsomagolás és a filtergyártás technológiai műveletei. A vizsgafeltételek szakmai, munkavédelmi és higiénés szempontokból egyaránt biztosították a vizsga nyugodt, szabályos menetét. A gyakorlati vizsgatételek nehézségi foka, a feladatok bonyolultsága valamennyi tételnél közel azonos volt. A gyakorlati feladataikat a jelöltek valamennyien sikeresen megoldották. Ezt követően került sor a szóbeli vizsgára, ahol a központi tételsor alapján feleltek Történelem és társadalmi ismeretekből a tanulók jóval gyengébb felkészültségűek voltak, mint a szakmai tárgyakból. A tanulók közül Göböly Tünde kitűnő eredménnyel vizsgázott, melyhez itt is még egyszer gratulálunk. Jól megfelelt eredménnyel Majoros Andrea, Nagy Zsuzsanna, Tóth Erzsébet és Tóth Katalin vizsgázott. Közepesen megfelelt eredményt kilenc fő szerzett. Egy tanuló elégtelen eredménynyel, pótvizsgás lett. összegezve úgy ítéljük meg a végzett tanulókat (egy fő kivételével), hogy valamennyien rendelkeznek olyan szintű szakmai és politikai felkészültséggel, amelynek birtokában eleget tudnak tenni a kezdő szakmunkásokkal szemben támasztott követelményeknek. A mechanikai műszerész szakmában is volt végzős osztályunk. Az írásbeli tételeket az Ipari Minisztérium állította össze. A jelöltek a kiadott feladatot eredményesen oldották meg. A gyakorlati vizsga során alkatrészt készítettek a Niepmann csomagológéphez, fólialeszedő lapot, szopókapapír-vágókés, felezőkés, gyorsító cseréjét és beállítását végezték el, valamint filter- és cigarettagyártás és minőségellenőrzés volt a feladatuk. A gyakorlati feladatokat igen jól oldották meg. A szóbeli vizsgán szakmai ismeretekből, anyagismeretből, elektrotechnikából és munkavédelemből kellett számot adni tudásukról. Valamennyi jelölt alapos tudásról, felkészültségről tett tanúbizonyságot, amit igazol a szakmunkás-bizonyítványok átlagminősítése, a 4,57-es eredmény. Kitűnő minősítéssel kapott szakmunkás-bizonyítványt Karanyicz Zsolt és Penczu György, jeles eredménnyel pedig Balogh Józsej és Mikó Attila. Három fő jó eredményt ért el. Valamennyiüknek jó beilleszkedést és jó munkát kívánunk
