Egri Dohánygyár, 1988 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1988-04-01 / 4. szám
AZ EGRI DOHÁNYGYÁR LAPJA XVII. évfolyam, 4. szám ARA: 2,3* FORINT 1988. április hó Vegyes vállalatok A Szovjetunióban több mint egy éve van érvényben az a törvény, amely lehetővé teszi vegyesvállálatok létesítését. Ez idő alatt 18 ilyen vállalatot alapítottak NSZK-beli, finn, amerikai, japán, olasz, francia, svájci és brit cégekkel. A közeljövőben újabb tíz vegyesvállallatot alapítanak s további negyvenről most folynak a tárgyalások. Az FKI Babcock érdekeltséghez tartozó torinói Fata csoport a szovjet Iparigép— Export külkereskedelmi egyesüléssel írt alá megállapodást vegyesvállalat alapítására. A szerződés szerint a két alapító 50—50 százalékban lesz tulajdonosa a részvénytársasági formában működő új vállalatnak, amely elsősorban komplett gyártberendezéseket tervez és exportál majd, főleg az indiai szubkontinensre és az afrikai országokba. Az 500 dolgozót foglalkoztató Fata, amelynek tevékenységi köre az élelmiszeriparra — hűtőházak és csomagolóberendezések — a gépiparra és az öntödékre koncentrálódik, 1987-ben mintegy 400 milliárd líra eladási forgalmat ért el, s ennek háromnegyede származott exportból. Az új vegyesvállalat székhelye Torinóban lesz, de — mint a Fata elnöke bejelentette — rövidesen hasonló közös vállalkozást hoznak létre a Szovjetunió területén is. A Dinamika új szovjet— brit vegyesvállalat az év elején kezdte meg működését Moszkvában. Iskolák számára készít számítástechnikai berendezéseket, s termékeit számos országban is forgalmazza. Múzeum Az 1988. évi üzemrész! 1)11- programok vizsgálata A vizsgálat fő szempontja, hogy az ÜDH-akcióbizottságok prograjmai hogyan kapcsolódnak a VDH-prcfgram célkitűzéseihez, mennyiben adnak segítséget a szocialista brigádok vállalásaihoz. Megállapítható, hogy az ÜDH-programok elkészültek, azok mind tartalmilag, mind formailag színvonalasak. A programok mindegyike értékeli aiz 1987. évi DH-programok célkitűzéseinek teljesítését, különös figyelmet fordítanak az elmaradt vagy áthúzódó feladatokra, és ha azok továbbra Is aktuálisak, szerepeltetik az évi célkitűzések között. Az értékelés kitér a társosztályok egymás közötti kapcsolatára. Többen megállapítják, hogy az megfelelő, azonban néhány esetben szükséges annak erősítése. A vállalat 1987. évi eredményes gazdálkodásával összefüggésben, főleg a termelő területek hangsúlyozzák ahhoz való hozzájárulásukat, a dolgozók helytállását, a vezetők részéről a feltételek biztosítását. Kritikusan szólnak azonban arról, hogy voltak nehézségek iaz anyagellátásban, a gépek műszaki állapotában, a beérkező anyagok minőségében. Ezek általában az ott dolgozóktól többletmunkát, nagyobb figyelmet követeltek. E nehézségek őszinte feltárása is segítette az Ii988. évi feladatok megfogalmazását. Az 1988. évi feladatok, célkitűzések megfogalmazása teljes egészében összhangban van a VDH-program, a vállalat vezetésének elképzeléseivel. Az ÜDH-programok határozottam érzékelik és megfogalmazzák a megváltozott körülményekből adódó feladatokat. Azt az általános elvet, hogy dolgozóink életszínvonala csökkenésének mérséklésére hogyan kell eleget tenni a piaci, a fogyasztói igényeknek, hogyan kell takarékoskodni az anyaggal, a munkaerővel. A cigarettaágazat DH akcióbizottságai a fenti elveket alapnak tekintve részletesen szólnak: — a vágattárolás fontosságáról — a licenctermékek minőségéről — a beérkező anyagok szigorú minőségi átvételéről — a gyártmányfejlesztés fontosságáról — az új gépek, berendezések mielőbbi üzembe állításáról — szakmai színvonal növeléséről — a számítógépes kultúra magasabb színvonalra emeléséről — a feladatok általános tudatosításáról A filtergyártási üzem a technológia sajátosságából adódóan fogalmazta meg feladatait: — a kettős filterrúdgyártó gépek teljesítésének növelését — a gyártmányfejlesztéssel összefüggésben a nagyobb szűrőihatékonyság elérését — a tőkés importanyagok kiváltását célzó kísérleteket A szivarágazat — a piaci igények kielégítését — új szivargyártmány bevezetését — a szivar borítékanyag biztosítását tűzte célul. A műszaki osztály a VDH-program célkitűzéseire építette programját: Kiemelt feladatuk a termelés műszaki feltételeinek zavartalan biztosítása: — a gőz-, a villamoseniergia, a levegőellátás — a berendezések hatékonyabb karbantartása — az épületek állagának megóvása — az üdülők, a szociális létesítmények működésének zavartalan biztosítása. A kereskedelmi főosztály DH akcióbizottsága, hasonlóan az előzőekhez, a vállalati célkitűzések megvalósulásához való aktív hozzájárulást tekinti fő feladatának, ezek: — a szűkös importkerettel való ésszerű gazdálkodást — a készletgazdálkodás színvonalának emelését — a beérkezett anyagok szakszerű tárolását, minőségének megóvását — új szállítópartnerek felkutatását — az exportcigaretták anyagbiztosítását — a gyártmányfejlesztésben aktív közreműködést — a licenccigaretták ellentételezésének biztosításéit — a fizetőképességünk biztosítása érdekében a késztermék ütemes szállítását. A munkaügyi osztály DH akcióbizottsága fontos feladatának tekinti a megváltozott körülmények követelményeihez igazodó minőségi munkavégzést: az SZJA bevezetésével 'kapcsolatos feladatokat — a bér- és létszámgazdálkodás feladatait — a számítógépes bérelszámolás további tökéletesítését — az új bérezési rendszer hatásának figyelemmel kísérését A MEO DH akicóbizottsága kiemelt feladatának tekinti — a licenccigaretták minőségének fokozatos ellenőrzését — a nem megfelelő minőséget gyártók szankcionálását — a beérkező anyagok minőségi átvételének az eddigiektől is szervezettebb megvalósítását — a minőségi bérezési rendszerek folyamatos karbantartását. Természetesen az ÜDH-programok az elmondottaktól részletesebben tartalmazzák a terület feladatait és célkitűzéseit. Megfelelő segítséget adnak a szocialista brigádoknak vállalásaik megtételéhez. Az ÜDHAB-ak újraválasztása is megtörtént, a cserélődés 10—20%-os. Megállapítható az is. hogy az 1988. évi feszített feladatokat azok az akcióbizottságok fogják végrehajtani, melyek az eddigiektől is jobban ápolják a munkatársi, a társosztályi kapcsolatokat, igénylik a társadalmi, a párt, a KISZ, iaz SZB képviselőinek véleményét, közreműködését, a szocialista brigádok segítő tenniakarását. Az MSZMP Központi Bizottságának állásfoglalása Az MSZMP KB az országos piártértekezlet elé kerülő állásfoglalás tervezetet adott ki, hogy azt az alapszervezetek vitassák meg és mondjanak véleményt. Az állásfoglalás megállapítja. hogy a gazdaságban kiéleződött ellentmondások részben okozói, részben következményei a társadalmi viszonyokban időközben bekövetkezett zavaroknak. A közgondolkodás, a közvélemény ezeket az ellentmondásokat tükrözi. Az ország lakossága növekvő elégedetlenséget tanúsít a gazdasági és társadalmi fejlődés megtorpanása, a nehézségek szaporodása miatt. A reális helyzetértékelés, a cselekvőkészség mellett van pesszimizmus, kiábrándultság és teret nyernek megalapozatlan, irreális elgondolások. Előrehaladásunk, a nemzet boldogulása azt követeli, hogy a társadalmi élet minden területén felgyorsítsuk a részfolyamatokat összehangoltan folytassuk a gazdaság és a politikai intézményrendszer működésének megújítását, segítsük a társadalom alkotóképiességének kibontakozását. A szocialista társadalmi rendnek szilárd alapjai vannak Magyarországion: a népi demokratikus hatalom, az alapvető termelőeszközök társadalmi tulajdona, a párt vezető szerepe, az állami szervek, a gazdasági, a társadalmi szervezetek rendeltetésszerű, önálló, felelősségteljes működése. Ezekre támaszkodva előbbre léphetünk a szocialista fejlődés útján. Nehézségeink leküzdéséhez, az előrehaladáshoz arra van szükség, hogy a párt eszmei, politikai eszközökkel töltse be vezető szerepét, erősödjön a népi hatalom, javuljon az állami, a gazdasági és társadalmi szervek működése. Ezekkel a változásokkal megteremtjük a társadalmi és politikai feltételeket ahhoz, hogy végrehajtsuk a kibontakozás programját, elérjük közvetlen céljainkat. Szabadtéri múzeum vagy kiállítás megnyitása manapság nem különösebben izgalmas hír, hiszen világszerte sok van ezekből ott, ahol ehhez a szép, természeti környezet lehetőséget teremt. Hogy a brjanszki városi park szabadtéri kiállításáról mégis szó esik, az annak köszönhető, hogy a múzeumot a szükség hozta létre. A park szilfái az ötvenes évek közepén egymás után kezdtek kipusztulni. A látszólag egészséges, dús koronájú fák belüliről rohadtak. Meggyógyítani nem lehetett őket, kivágás, majd „tűzhalál” várt rájuk. A brjanszkiakiat nagyon bántotta a fák sorsa, hiszen 'az itteni emberek mindig is becsülték a fát, az erdőt, amellyel együtt nőttek fel, amely táplálékot, munkát, kenyeret, s nemegyszer védelmet nyújtott nekik. Például a második világháború idején sokan menekültek az itteni erdőségekbe, ahol aztán nagyszabású partizánmozgalom bontakozott ki. Érhető, hogy a helyiek magukénak érzik a fákat, az erdőket, s pusztulásukat mindenáron szeretnék megakadályozni. Ám úgy tűnt, a városi park fáit valóban semmi sem mentheti meg az enyészettől. Nem így történt. Szerencsére megfordult a parkiban néhány fafaragó művész is, ők fedezték fel a pusztuló szilfatörzsekben rejlő különös szépséget. 1960 telén a parkban megjelent az első fából faragott szobor. A helyi mozdonygyár két dolgozója, két amatőr fafaragó készítette el a mesemondó apóka szilfából vésett figuráját. A városi parkiban egyre szaporodtak az alkotások. Már nemcsak amatőrök, hivatásos művészek is dolgoztak. A városliget alakult, változott, megtelt fába álmodott mese alakokkal, népi hősökkel, fantázia-figurákkal, az alkotó képzelet játékos alkotásaival. Eleinte csak a környékbeliek tudtak róla, majd idővel országos hírű lett. Ma már a külföldi turisták is gyakran ellátogatnak ide. Az első figurák mintegy tizenkét év után tönkrementek, fokozatosan kicserélték őket. s a másolatok már nemes tölgyből készültek. A parkmúzeum felvette Alekszej Tolsztoj nevét. Minden sétányát más-más szöborcsoportak díszítik, tematikai egységet alkotva.
