Egri Dohánygyár, 1988 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1988-04-01 / 4. szám
Május elseje Illáitól telnek meg a kertek, lilák az orgonabugák, s a hegyoldalról rám nevetnek habfehér szirmú almafák. És sziromerdők gyülekeznek mindenütt, hegyen-völgyön át, rigók, csízek, cinkék repdesnek, fütyülnek, — zengnek mind a fák. Dalba fogott az egész ország, s virágba borult erejét ifjak, vének összekarolják. a tavaszt szívükben kibontják, a győzelmet együtt dalolják: ünneplik május elsejét (Hajnal Gábor: Május I) 1890. május 1. Május elseje első nemzetközi megünnep,lése. Felvonulás és népgyűlés Budapesten, hatvanezer résztvevővel. Itt határozatot fogadnak el, mely tartalmazza a fő munkásvédelmi követeléseket, közöttük első helyen iá nyolcórás munkanapot. A május elsejei megmozdulások után erősödnek a szakegyletek és újak alakulnak. Fokozódik azonban a rendőri zaklatás, amely ellen a munkásság állandóan tiltakozni kényszerül. A munkások felvonulását majdnem egy évtizedig nem engedélyezték, sokáig csak gyűlésekre, majálisra — sokszor még arra sem kerülhetett sor. Aztán néhány jobb év következett, majd az első világháborúnak az előbb lelkendező, utóbb egyre keserűbb időszaka után eljött a Tanácsköztársaság esztendeje. Magyarország először készülődhetett legálisan május ünnepére. A Forradalmi Kormányzótanács munkaszünetet rendelt el aznap, a munkásállam ünnepévé tette a nemzetközi proletariátus egy9égnapját. Talán akkor csak keveseknek jutott eszébe, hogy a felszabadult örömnek még nincs meg az igazi garanciája. Hiszen a Tanácsköztársaság nagyon nehéz helyzetben volt; nemcsak megoldatlan — és akkor megoldhatatlan — ellátási, gazdasági gondokkal kellett küszködnie; a külső ellenforradalmi erők a létére törtek. De mindez nem tehette meg nem történtté az 1919-es május elsejét. Magyarországon 1920-tófľ évente más-más rendelkezések korlátozták május elseje szabad megünneplését. Az igazi szabad május elseje 1945-ben,, amikor az ország politikai életének kiemelkedő eseménye és a munkásegység nagyszerű megnyilatkozása a május elsejei seregszemle, melyben félmillió ember vett részt. A Hősök terén tartott budapesti nagygyűlés harcos üdvözletét küldte a falvak népének, s kimondta: „Annak tudatában, hogy a romokat eltakarítani, a magyar gazdasági életet talpra állítani csak verejtékes munkával, súlyos áldozatokkal lehet”, a gyűlés résztvevői elhatározták, hogy „keményebb fegyelemmel, harcos elszántsággal fognak dolgozni az ország újjáépítésén.” A felszabadulás után a május elsejei ünnepségek a hatalmon lévő dolgozók törvénybe iktatott ünnepe lett. Május elseje a szocializmust építő országokban nemzeti ünnep, de ugyanakkor továbbra is a nemzetközi munkásszolidaritás ünnepe, a békéért harcolók hatalmas erejű demonstrációja. Húsvét ünnepe Húsvét idejét a niceai zsinat 325-ben a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnapban állapította meg- Az ünnepkör a virágvasárnappal kezdődik, a nagyhéttel folytatódik, majd ahúsvétvasárnap következik és a fehérvasárnap zárja az ünnepkört, A húsvét megünneplésében is megfigyelhető a pogány és az egyházi hagyomány ötvöződése. A pogány eredetűek között találjuk a tavaszváró. tavaszköszöntő szokásokat. A húsvéti ünnepkörben a legnagyobb szerep a víznek jut. A víz külsőleg, belsőleg 2 DOHÁNYGYÁR tisztít, gyógyít. Egyik legnépszerűbb szokás az öntözés és az ehhez kapcsolódó tojásfestés. Falun is, városban is. A locsolás elsősorban az eladósorban lévő lányokat illeti meg, mert a locsolás hatása, szépség és egészségvarázslás. A legényeket nem lehet üres kézzel várni, így az asszonyok és leányok dolga a tojásfestés. A tojás a termékenység szimbóluma Ázsiában és Európában is. A tojás a fiúgyermek kezében játékszerré lett. kedvenc húsvéti játék a tojásdobás és a tojásgurítás. A tavasz jöttének megünneplésére zöldágjárást is tartottak. a zöldág egyházi megfelelője a barka, amelyet virágvasárnapkor szoktak megszentelni. A búcsúzás pillanatai Közel negyven évi munkaviszony után búcsúzott el a munkahelytől, munka- és brigádtársaktói Deák Sándorné. A hosszú idő alatt több helyen is dolgozott a vállalatnál, de a szíve mélyén mindig „szivarosnak” vallotta magát. Képünkön a brigádtársak köszöntik megérdemelt nyugdíjba vonulása alkalmából. Jó egészséget kívánunk ezúton is. Tapasztalataimat azoknak a kismamáknak szeretném átadni a takarékos öltözködést illetően. akik első gyermeküket nevelik, vagy — mint én is — sok év eltelte után vállalkoztak ismét babázásra. Már a fiamnál abból indultam ki, hogy inkább nő, mint hízik a csemetém. 6 hetes koruitklól angolpólyába tettem gyerekeimet, amit később átalakítottam. játszónadrág lett belőle. Ennek módja: A karöltőnél elvágtam egyenesen az anyagot, a megkötőpántot lefejtettem, majd hosszában kettévágtam az egészet. A két fél darabot mint egy overallt összevarrtam. Mellrészébe elől-hátul, derekába, lábszára aljába gumit fűztem. A vállpántot szalaggal pótoltam. Az összevarrást franciavarrással készítettem, így nem kellett az anyagszéleket tisztázni, és jól bírja a mosást is. (Először a színén kell összevarrni keskenyen az anyagot, majd a visszáján úgy. hogy a varrásszegélyt befogja.) Ha a karöltőt elég mélyre hagyjuk, és az eredeti hosszot sem kurtítjuk meg, a gyermek 2 éves koráig hasz-Többedmagammal állok a 12- es busz megállójában. A környék templomában éppen delet harangoznak. Egyszer csak gyereksírástól lesz hangos a környék. Egy négyéves kislány közeledik az anyukájával. Olyan keservesen sír, mint akit nagy bánat ért. A szívem öszszeszorul, s bizonyára mások is hasonlóan éreznek iránta. Nem kell nagyon fülelnem, mert mindent jól hallok, ami az anya és lánya között zajlik: — Ne sírj kislányom, mondtam, hogy nem ehetsz több csokit ebéd előtt — hangzanak az anya szavai. Az én lányom is éppen ilyen szívet tépően tudott sírni, ha valamit el akart érni. Ügy tudják sajnálni és sajnáltatni nagukat. mintha igazán bajban lennének, gondolom magamban. s máris azt veszem észre, hogy megkönnyebbülök. Nem kell sajnálnom ezt a pici lányt, s tudom, a mamája is megoldja majd valahogy ezt a konfliktust. Hallom is, ahogy vigasztalja, nyugtatgatja: — Tudod Ágicám, hogy ha több csokit eszel, akkor nem tudsz majd ebédelni. Megígérem, hogy alvás utánra csinálok neked barackkrémet. Jó? Ági tovább sír, láthatóan belelovallta már magát az önsajnálatba, s a fáradtságtól nem is tud belőle „kilábalni”. Sajnálom az anyát, s legszívesebben felszívódnék, hogy ne miattunk, az ott ácsorgó, bámészkodó emberek miatt érezze sürgősnek a sírás leállítását. Tudom, hogy annak megvan a maga üteme, ha siettetjük. annál dacosabban áll ellent a csitító szavaknak. De az anya láthatóan nem siet, ő is tudja, mi ilyenkor a legokosabb. — Ági. ha hazaérünk, első dolgunk lesz az, hogy Cirmi-Néhány ötlet kismamáknak nálhatja játszani vagy pizsamának egyaránt. Az angolpólya után a tipegő következett, ami soha nem volt olcsó mulatság, manapság meg igazán borsos áron kapható. Ezt is inkább kinövi, mint elny-úzza a gyerek. Ne dobjuk el ezt sem, mert jól alakítható. Amint rövidnek bizonyult, először bokánál elvágtam, eldolgoztam az anyagot, és harisnyanadrágot adtam alá. Többnyire egy hónap alatt „térdnadrág” méreteket öltött a szárrész, ekkor már kényelmetlen a gyereknek, továbbvágtam. A popsibetét fölött elvágtam és blúz lett belőle, további 5—6 hónapra. (A cipzáras tipegőn a cipzárat is elvágtam, és az alját 1 cm-es hosszon erős cérnával jól elvarrtam.) A pelenkás korszakban vásárolt nyári napozókat, cicanadrágokat érdemes megtartani. mert mihelyt a „csomag” kikerül a bugyiból, ismét kényelmes lesz a gyereknek. A hosszában kinőtt, térdében kikopott, bármilyen anyagból készült hosszúnadrágból nagyszerű rövidnadrágot lehet készíteni. A szövetnadrágot simán elvágva felhajtjuk. A kötött nadrágot a vágás vonalán, duplaszálú gépselyemmel szemenként elhorgolom. majd felhajtom. A melegítőkre egyébként már új korában azonnal térdvédőt varrtam, általában farmervászonból. Ha kinőtte, kertésznadrágként viselte tovább. A felsőrész ujját kivettem, abból megtoldottam a szárát. A nyakkivágás elkészítése után az alsó ás felső részt összevarrtam. a széleket eldolgoztam. A téli overallból a tipegőnél leírt módon lett dzseki, csak egy vastag nadrágot kellett hozzá kötni A leírtak persze nem azt jelentik. hogy fiamnak, lányomnak nincs új ruhája. Volt is, van is, lesz is, de sohasem voltam. és azt hiszem nem is leszek már dárius, de velem együtt senki sem. Csúsznimászni, homokozni, játszani az alakított ruhák nagyon megfelelnek, és sokkal több kell belőlük, mint a „kimenő” ruhából. Bodnárné Sír egy gyerek az utcán nek tejet adunk, mert tudod, reggel szegény nem kapott. Melyik tálba tegyük, a pirosba, vagy a kékbe? A sírás határozottan alábbhagy, de még épp elég erőteljes ahhoz, hogy a figyelmet felkeltse. S mivel a várakozók közül nem mindenki hallotta, amit én, mindjárt akad is valaki, aki a kislány megvigasztalására siet. Egy hatvan körüli. csomagokkal felpakolt, tekintélyes asszony — bizonyára maga is felnevelt már néhány gyereket — érzi úgy, nem nézheti tétlenül a síró négyévest. Hát miért sír az a kicsi lány? Mi bajod van kicsikém? kérdezi barátságos mosollyal az arcán. Ne sírjál kis bogaram! Nem szabad sírni! Micsoda dolog az, ilyen nagy kislány és sír! No, ettől aztán Ági a korábbinál is nagyobb zokogásba fog. Már szinte toporzékol a kétségbeséstől. Anyja szoknyájához bújik, aki a fáradságtól és a tehetetlenségtől elcsigázott arccal néz a nénire. Legszívesebben ő is elsírná magát, de ehelyett ráförmed a lányára: Hagyd már abba. mert mindjárt elverem a fenekedet! S talán meg is tenné, ha a busz meg nem érkezne. Így a zokogó gyereket az ölébe veszi. felszállnak, s az ajtó melletti ülésre ülnek, melyet egy fiatalember adott át nekik. A kocsi végéből nézem őket: Ági halkan, szipogva sirdogál, anyja némán simogatja a fejét. A néni a közelemben kapott helyet. Kényelmesen elhelyezkedik, s elégedetten néz ki az ablakon. Mi történt itt? Semmi rendkívüli. Aki sokat utazik a városban, nap mint nap lehet tanúja ilyen és hasonló jeleneteknek: egy kisgyerek sír, mert szeretne valamit, vagy megbántódott, vagy megütötte magát, vagy éhes is, fáradt is. Az anyja próbálja megvigasztalni a többé'kevésbé bevált módszereivel. De jön valaki, aki szeretne besegíteni ebbe. Mert ha csak áll és néz, akkor közönyösnek vagy érzéketlennek hiszik. Legalábbis ő így gondolja. Olyan is lehet, hogy valakit zavar a sírás és mindennemű összeütközés (valljuk be, nem is üdítő ezt hallgatni), s közbelépésétől gyors elcsitulást vár. Van aki haragjának ad kifejezést, s ilyenkor hallhatunk durva, fenyegető „vigasztalásokat” is. mint „Ne sírjál, mert elvisz a néni!” vagy „Ha rísz, hívom a rendőr bácsit!” stb. Akármilyen esetről legyen szó. mindegyikben szerepel a beavatkozás szándéka : Ezek az emberek, akik mindenkor közbelépnek, ha valahol konfliktust látnak. Meggyőződésem, az anyák sokkal jobban örülnének, ha ilyenkor senki sem venne róluk és gyerekükről tudomást. Hiszen ha türelmetlenséget tapasztalnak maguk körül, akkor ők is azzá válnak, s tehetetlenségükben meggondolatlanul, sőt igazságtala nul bánnak gyerekeikkel. Ha lehet, ne rontsuk helyzetüket! Rajna
