Egri Dohánygyár, 1985 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1985-07-01 / 7. szám
AZ EGRI DOHÁNYGYÁR LAPJA Xrv. évfolyam, 7. «/ám AHA: 2,30 FORINT 1983. július 40 éves az MSZBT A magyar—szovjet kapcsolatoknak megkülönböztetett szerepe van népünk történelmében. Amióta megszületett az orosz proletariátus győztes forradalma, a hazánk szabadságáért és függetlenségéért, a népünk felemelkedéséért, a társadalmi haladásért folyó harc elválaszthatatlanul ösz- szekötődött a Szovjetunióhoz fűződő viszonnyal. Társadalmunk túlnyomó többsége tapasztalati tények sokaságával bizonyíthatja, hogy a Szovjetunió függetlenségünk, szocialista építőmunkánk legbiztosabb nemzetközi támasza, egyven évvel ezelőtt, 1945, június 9-én alakult meg a Magyar—Szovjet Művelődési Társaság, a mai MSZBT elődje, egy hónappal azután, hogy Európában megszületett a béke, a háborúból alig eszmélő Magyarországon néhány messzire látó, kiváló közéleti személyiség kezdeményezésére. A társaság díszelnökének a nyilasoktól dühödten üldözött Szent-Györgyi Albertet választották. A Nobel-díjas antifasiszta tudós — aki Dunai László álnéven bujkált és a felszabadító szovjet csapatok figyelmessége révén menekült meg — készséggel vállalta a megbízatást. Az elnöki tisztre Zilahy Lajos írót választották, az egyik alelnöki posztra pedig az MSZBT jelenlegi alelnökét, Ligeti Lajos akadémikust. Az elnökség tagjai között volt Ádám Lajos, Bajor Gizi, Gábor Andor, Heltai Jenő, Ily- lyés Gyula, Kárpáti Aurél, Kodály Zoltán, Révai József, Sza- kasits Árpád s a magyar társadalom több más, neves személyisége. A társaság tiszti karának névsora arról tanúskodik, hogy szellemi életünk kiválóságai — pártállásuktól függetlenül — egységesen szükségét érezték a szovjet kulturális valóság megismerésének és megismertetésének. Évről évre szélesedtek a társaság keretei. Mind több olyan rendezvényt is kívánt a szovjet élet iránt érdeklődők növekvő tábora, amelyek már nem fértek bele a társaság ne. vében is megfogalmazott, művelődési-kulturális keretekbe. Ezért döntött úgy a Magyar- Szovjet Művelődési Társaság országos elnökségének 1949. áprilisi ülése, hogy a művelődési feladatokon túlnőve, a jövőben a társaság fontos politikai szervnek tekinti magát. A határozat szellemében a társaság nevét Magyar—Szovjet Társaságra változtatták. Az MSZT központi és helyi szervei ebben az időszakban legfőbb figyelmüket a különböző szovjet termelési módszerek hazai népszerűsítésére fordították. A társaság tagjai a bányákban, gyárakban, építő- és közlekedési vállalatoknál MSZT-brigádokat alakítottak. E brigádközösségek jelentősen hozzájárultak a szovjet termelési tapasztalatok magyarországi hasznosításához. Az MSZT rendkívül sokat tett a magyar és a szovjet nép kapcsolatainak bővítéséért, a magyar—szovjet barátság elmélyítéséért. Ezért érthető, hogy 1956 őszén az ellenforradalom célba vette a Magyar- Szovjet Társaságot is. Az ellenforradalmárok szétzúzták a társaság székházát, a szervezeti élet megbénult. De az ország számos városában és községében — minden központi irányítás nélkül — már 1956 novemberében újjáalakultak, újjászerveződtek az MSZT helyi csoportjai, 1957 tavaszán pedig szinte mindenütt az országban, újra munkához láttak a magyar—szovjet barátság hívei. Az ellenforradalom után először 1957. június 15-én ült össze az MSZT országos elnöksége. Ez az ülés az egyszerű újjáalakulás aktusán túllépve, lényeges változást hozott a barátsági mozgalom tevékenységében, a testület úgy döntött, hogy a társaság ezután nem tömegszervezetként, hanem politikai mozgalomként működik tovább. Az egyéni tagságon alapuló, zárt szervezeti keret feloldása azt a politikailag megérett és helyes törekvést szolgálta, hogy a magyar—szovjet barátság ápolása nem szűkíthető le pusztán a társaság feladataira, hiszen az ügye mindenkinek, akinek drága a szocializmus fejlődése hazánkban. A mozgalmi jelleg kifejezését szolgálta a szervezet nevének Magyar—Szovjet Baráti Társaságra változtatása. Az új profilnak megfelelően, a tömegpolitikai felvilágosítómunka került az MSZBT tevékenységének középpontjába. A társaság — kiadványaival, akcióival, rendezvényeivel — hasznosan segítette az ellenforradalom okozta eszmei zűrzavar felszámolását, a politikai konszolidációt, a Szovjetunió iránt érzett barátság erősítését. Űj lehetőséget nyitott a magyar—szovjet barátság ápolásában az, hogy 1958 februárjában, Moszkvában, megalakult a Szovjet—Magyar Baráti Társaság, amelynek központi elnökségében a szovjet politikai, gazdasági, tudományos és kulturális közélet hazánkat és népünket ismerő és szerető, neves személyiségei kaptak helyet. A hatvanas években az. MSZBT fokozott figyelmet fordított Magyarország és a Szovjetunió történelmi kapcsolatainak ismertetésére és a kor követelményei szerint fejlődő magyar—szovjet együttműködésre. A hetvenes évek elejére megérlelődtek a további előrelépés feltételei az MSZBT tevékenységében. A magyar- szovjet barátság ápolása egész társadalmunk, valamennyi politikai szervezet közös ügye, a szocialista építőmunka mindennapjainak szerves része lett. Ezért az országos elnökség megteremtette a kollektív tagság lehetőségét. Arra a felismerésre épült ez a döntés, hogy a baráti tevékenység nem választható el a mindennapi munkától, a baráti mozgalom a munkahely bázisán, a munkahelyi kulturális intézményekre épülve bontakozhat ki leghatásosabban. Az utóbbi évtized a barátsági munka kiteljesedésének időszaka volt. Elményültek, szélesedtek a megyék, a városok, munkahelyek testvér- kapcsolatai, minden korábbinál gyümölcsözőbb, kölcsönösen nagy előnyöket adó lett a két ország termelési és műszaki-tudományos együttműködése, százezreknek adtak maradandó élményt a turistautak, barátságvonatok. A barátsági mozgalom megélénkülését jelzi a módszerek, munkaformák színesebbé, gazdagabbá válása is. A szovjet valóság megismertetésének egyik sikeres, népszerű, új formája a szellemi vetélkedők rendezése. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság immár negyven esztendeje megkülönböztetett és fontos szerepet tölt be a népek közötti baráti kapcsolatok ápolásában és fejlesztésében. Sokat tett azért, hogy minél kiterjedtebb és átfogóbb legyen a szovjet nép megjárta útnak a megismertetése. A társaság maradéktalanul teljesítette azokat a feladatokat, amelyeket a negyven év előtti alakuló ülésen elfogadott: „szakadatlanul magasabb szintre emelni a magyar és a szovjet nép barátságának kapcsolatrendszerét". — N — 3000 db/perc 3000 darab perc lesz az eredménye a LOF gyarlogep korszerűsítésének. YANNICK CHARMONT francia szakember a LOF cigarettagyártó gép, VOLKER RADSZYS az NSZK- ból pedig a filterfelrakó és a keretrakó beállítását végzi. Tanulnak a Vállalati Tanács tagjai A vállalati tanács stratégiai feladatainak ellátásához és demokratikus működtetéséhez elengedhetetlen a dolgozók által megválasztott vállalati tanácstagok megfelelő felkészítése. Cél az, hogy minden választott tanácstag hozzáértő, aktív, alkotó tagja legyen a testületnek. Ezen feladatok ellátásához mindenképpen szükséges, hogy a testület tagjai tisztában legyenek feladataikkal, azok jelentőségével, alapvető közgazdasági, munkajogi és a vállalat működési mechanizmusával összefüggő ismeretekkel rendelkezzenek. Annak érdekében, hogy a megválasztott tanácstagok az elvárásoknak megfeleljenek, áprilistól havonta egynapos továbbképzésen vesznek részt. A kurzus első felében a következő témákkal foglalkoznak : — a vállalati tanács helye, szerepe, — az 1985. évre szóló gazdasági szabályozórendszer, — kormányzati irányítás az új vállalati vezetési formák mellett, — tervezés a vállalati gyakorlatban, — a személyzeti munka új vonásai, — a válalati belső érdekeltség. A foglalkozások közvetlen légkörűek, az előadók „hétköznapi” nyelven fogalmazzak meg mondanivalójukat, a vitás kérdések tisztázására mindig van lehetőség. Szeptembertől a továbbképzés folytatódik, ahol újabb ismereteket szerezhetnek a résztvevők. A gazdaságról A Mongol Központi Statisztikai Hivatal a napokban tette közzé adatait 1985 első negyedévének gazdasági eredményeiről. A jelentés szerint az ipari termelés az elmúlt év azonos időszakához, képest 11,3 százalékkal, a munkatermelékenység pedig 5 százalékkal növekedett. Beruházásokra és fejlesztésekre 260,5 millió tugri- kot fordított az állam Gyarapodást mutatnak a mezőgazdasági számadatok is. különösen az öntözött területek és az állatállomány szaporodását illetően. A növendékállatok száma elén a 6.4 milliót, az öntözött legelők nagysága meghaladja a 108 ezer hektárt. A kiskereskedelmi áruforgalom az előző év első negyedéhez viszonyítva 3,9 százalékkal nőtt.
