Egri Dohánygyár, 1985 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1985-11-01 / 11. szám

-IL 1 1 ILI LiLiil 11 A KMP évfordulóján A kommunisták: az öntu­datos proletárok. Azok. akik nem csak szavakkal töreksze­nek a munkásság felszabadítá­sára a tőke igája alól. A kommunisták azok, akik az uralkodó osztályoktól nem várnák semmit, hanem vall­ják Marxszal, hogy a mun­kásság csak önmaga szabadít­hatja fel magát. Azok a kom­munisták, akik nem a Szá­vákkal, hanem a tettekkel nemzetköziek. Akik azt tart­ják, hogy nemzetköziség csak egyféle van, és csakis egyfé­le lehet. Nem olyan, amely háború idején az osztályharc felfüggesztésével saját elnyo­móinak szolgálatába állítja a proletárságot, és ellenségei helyett testvérei gyilkolására buzdítja. Hanem hirdetik -és vallják, hogy a proletariátus­nak nincs hazája, s nem le­het tőle elvenni azt, ami nin­csen. Csupán egyféle nemzet­köziséget ismernek el, mely a szocialista forradalomban egy­beforrasztja a világ valameny- myi munkását. Az is megkülön­bözteti őket minden más mun­káspárttól-, hogy ők a szocia­lizmust nem úgy állítják oda a munkásosztály elé, mint va­lami ábrándképet, ígéret föld­jét, melynek eléréséig egy nemzedéknek kell elpusztulnia a proletárélet sivatagában, ha­nem a nemzedékek egész so­rozatának. A szocializmusért való küzdelem a kommunis­ták szerint — támaszkodva Marx és Engels meg nem ha­misított tanításaira — a ma feladata. Minden nap, amelyet elmu­laszt a munkásság a kapita­listák elleni végső döntő küz­delem megkezdésére az állam- hatalomért, ok és alap nélkül hosszabbítja meg a proletariá­tusnak a tőkés termelésbeli siralomvölgyében való szenve­dését. így vallott Kun Béla 1918- ban a kommunistákról. A KMP megalakulása forduló­pont a magyar munkásmoz­galom és Magyarország törté­netében. Az 1918. november 24-én megszületett párt új tí­pusú, marxista—leninista párt, amely közel hetven éve ve­zeti hazánkban a munkás- osztály forradalmi harcát. A Kommunisták Magyarországi pártja olyan történelmi hely­zetben jött -létre, amikor min­den eddiginél erősebben fel­lángolt a magyar proletariá­tus forradalmi harca. A feller Jülés külső okai — a nagy /ihóberi szocialista forradalom győzelme Oroszor­szágban és a négy éve tartó értelmetlen véres háború — mellett belső Okok is hatottak. Végsőkig kiéleződtek a szá­zadfordulót követő, közel két évtized magyar társadalmá­nak bonyolult, kibékíthetetlen ellentmondásai. A háború és a néptömegek nyomorának fokozódása különösen sú­lyosbította az osztályellenté­teket. Mindez forradalmi vál­sághoz vezetett. Az elégedetlenséget erőtel­jesen növelte, hogy a nagy októberi szocialista forrada­lom példája a magyar mun­kásságnak is kivezető utat mutatott. A magyar munkásság fel­ismerte a két ország politikai és társadalmi helyzete közöt­ti hasonlóságot, és ez még in­kább fokozta harci kedvét. Az Oroszországban működő magyar kommunista csoport már 1918. november 4-én el­határozta, hogy megalakítja a Kommunisták Magyarországi Pártját, élén Kun Bélával, és határozatilag kötelezték a kommunistákat, hogy térjenek haza Magyarországra és az it­teni baloldali forradalmi cso­portok bevonásával alakítsák meg a KMP-t. Az itthon tevékenykedő, de még nem kommunista csopor­tok egyesítése nem volt ne­héz feladat. Csatlakozásúkat a kommunistákhoz siettette, hogy belátták a polgári for­radalom továbbvitelének és szocialista foradalommá ala­kításának szükségességét, sza­kítani tudtak a Szociáldemok­rata Párttal és erőt merít­hettek a szovjet támogatásból. A baloldali erők egyesíté­sét segítette elő a nemzetközi munkásmozgalom nagyarányú fellendülése is. Így jött létre az új típusú kommunista párt Kun Béla vezetésével. A KMP már megalakulá­sakor gondot fordított arra. hogy létrehozza saját ifjúsági szervezetét. Ezt megelőzően maga mellé állította a Szoci- áldemökraita Párt ifjúsági szer­vezetét, az Ifjúmunkások Or­szágos Szövétségét. A KMP története: a szabad, független, szocialista Magyar- országért, a munkás—paraszt szövetség megteremtéséért, a munkásosztály hatalmáért, a proletárdiktatúráért vívott szüntelen harc története. A párt vezetésével a mun­kásosztály kivívta az első ma" gyár proletárdiktatúrát, a Magyar Tanácsköztársaságot, végigharcolta a negyedszáza- dós Horthy-terroruralmat, tagjai küzdöttek a magyar és a német fasizmus ellen itt­hon vagy a Vörös Hadsereg oldalán. A felszabadulás után a magyar nép, a magyar mun­kásosztály, a dolgozó pa­rasztság és értelmiség e párt vezetésével teremtett új or­szágot, építi a szocialista Ma­gyarországot. Ennek a hét évtizedes küz­delemnek történelmi előzmé­nye és hagyománya a magyar nép sok évszázados harca a szabadságért, a függetlensé­gért és a jogért — mindez a Kommunisták Magyarországi Pártja eredményes harca nyo­mán vált valóra. Az elmúlt évben 47 szocia­lista brigád működött 577 tag­gal és 7 szocialista üzemrész. 198 fővel. Erre az évre 48 brigád tett az év elején vállalást, egy brigáddal több, mint 1984- ben. Májusban a szertári rak­tár területén 9 fővel, új if­júsági brigád alakult, akik In­dira Gandhi nevét vették fel. így brigádtagjaink létszáma 592 főre emelkedett. Közülük 145 fő 30 éven, 254 fő 35 éven aluli. A brigádok átlagéletko­ra 38 év. Nyolc brigádnál az átlagéletkor 46—50 év között van. Ezeknél a brigádoknál fontos lenne a fiatalítás te­rületükön dolgozó fiatalok bevonásával. A nyolc brigád összes létszáma 79 fő, és eb­ből csak 2 fő 35 éven aluli. 12 ifjúsági brigád dolgozik 149 fővel, 71 százalék közü­lük a fiatal, mely az összes, brigádban dolgozó 35 éven aluliak 42 százalékát teszi ki. A brigádok vállalásaikat hazánk felszabadulásának 40. évfordulója és pártunk XIII. kongresszusa tiszteletére tet­ték meg. A vállalások tartal­mazzák a vállalati DH-akció- bizottság ajánlásait, valamint az üzemrészi munkaverseny- vállalásokat. Legfontosabb feladataiknak tartják a munkában való be­csületes helytállást, a mennyi­ségi termelés mellett a minő­ség javítását, az alap- és se­gédanyaggal, az energiával való ésszerű takarékosságot, a belső tartalékok kihasználá­sát, valamint a fogyasztói igények kielégítését. Cigarettatermelésben az éves vállalás 6,8 milliárd darabos 2 DOHÁNYGYÁR Munka­verseny terv teljesítésének biztosítása. Ez időközben módosult, mi­vel a terv 6,65 miliiárdra csökkent. Az I—III. negyedévre a program 4924,7 millió db volt, teljesítve lett 4950,7 millió db. A licenc-cigaretták termelé­se elmaradt a tervezettől, 5 millió darabbal. A Multifil­ter cigarettánál a legnagyobb a lemaradás, mintegy 10 mil­lió darabbal, anyaghiány miatt, viszont legyártásra ke­rült 12 millió db Bond Street cigaretta, mely a programban nem szerepelt. A cigarettaselejt alakulását 3,86 százalékra vállaltuk. Az I—III. negyedévben 4,01 százalékra alakult, melynek oka többek között a nagykar­bantartás utáni beinduláskor megemelkedett selejt, a ter­mékszerkezet változása és a minőségi bérezés bevezetése. Év végére várható a vállalt mutató teljesítése, melyet a már III. negyedévi, 3,7 szá­zalékos selejtalakulás is mu­tat. Az összetett minőségi mu­tató alakulása kedvező. A 3,75- ös mutatóval szemben az eredmény 3,81. Fajlagos dohányanyag-fel- használásunk az I—III. ne­gyedévben mintegy 85 tonna megtakarítást eredményezett, melynek várható értéke 18 millió forint. A vállalat szocialista bri­gádjai 1985-re 6435 óra társa­dalmi munkát vállaltak és 9200 órát teljesítettek az I— III. negyedévben. Két kommunista műszakot szerveztek vállalatunknál, me­lyen 333 fő 2495 órát teljesí­tett. A befolyt, 55 867 Ft egy részét a városi tanuszoda épí. tésére, a másik részt a válla­lati KISZ-bizottság részére utalták át. Vállalatunk kollektívája egy­napi munkabérét ajánlotta fel a Hajdú házaspár beteg kislányának külföldi kezelte­tésére, ezzel is jó példát ad­va a segítő szándéknak. A termelést segítő munká­kon kívül a vállalaton kívül is végeznek társadalmi munkát a brigádok. Támogatják a hajdúhegyi szociális ott­hont, az öregek napközi ott­honát, a gyermekvárost, óvo­dákat, bölcsődéket, általános és középiskolákat. Az 1985-ös oktatási évre a szakszerveze­ti szeminárium, ami novem­berben közel 60 fő részvételé­vel, új formákkal gazdagodva indul, politikai oktatás, vita­kör keretében. Témái többek között mun­kajogi kérdések, munkahelyi demokrácia, egészségügy és ezzel összefüggésben az új társadalmi biztosítási rendel­kezések. Ismét beindult a kihelyezeti felnőtt dohányfeldolgozó szak­munkásképző tanfolyam, 22 fővel. Állami oktatásban 230 fő vesz részt, ezenkívül poli­tikai oktatásokon bővítik tu­dásukat. A hagyományoknak megfe­lelően, brigádjaink vetélkedő­kön vettek részt, melyeken szép eredményeket értek el. Jakub Arnoldné Barátaink Szovjetunió A legutóbbi súlyos, tokiói földrengés nemcsak azért oko­zott a vártnál jóval kevesebb kárt, mert fészke mélyen a föld felszíne alatt volt, ha­nem, mert a japán főváros nagy részében rengésálló épü­letekkel váltották fel a ré­gieket az utóbbi évtizedek fo­lyamán. A közelmúltban kirgiz tu­dósok fejlesztették ki a ren­gésbiztos magasépületek egy merőben új típusát. Ennek lé­nyege a következő: az épü­letet az alappal egy teflonle­mezekre helyezett közbenső szerkezet — az úgynevezett rengésszigetelő csúszókoszorú — köti össze. Földlökések ide­jén, az épület föld feletti ré­sze a teflonlemezeken csú­szik: negyedére, ötödére csil­lapítva ezzel a mozgással a szeizmikus megterhelést. Ilyen eljárással épült fel Frunzéban, a kirgiz főváros­ban az a nyolcemeletes ház, amely hetes erősségű földlö­kést is károsodás nélkül állt ki. A kísérletek később azt is bebizonyították, hogy a teí- lonos tartószerkezet panel- és téglaépületeknél egyaránt beválik, jelenleg ezzel a módszerrel létesülnek a kö­zép-ázsiai népes nagyvárosok új lakótelepei és középületei. NDK Kevés olyan ország van a világon, ahol annyit áldoznak a műemlékek megóvására és az eredeti, hangulatos város­kép megőrzésére, mint az NDK-ban. Ezért nem vélet­len, hogy évről évre népes nemzetközi építészküldöttsé­gek járják végig a német vá­rosokat, s vesznek részt ta­pasztalatcsere-látogatásokon. Az idén nyáron például a weimari egyetemen és a des- saui Bauhausban fogadták 38 ország építészeit, akik kor­szerű városrendezési tervek­kel ismerkedhettek meg. Berlinben eközben megnyílt az a ma is látható építészeti kiállítás, amely háromezer dokumentummal szemlélteti az NDK jelenlegi és a közel­jövőre tervezett építkezéseit. Az 1990-ben befejeződő la­kásépítési program keretében egyébként, több mint egymil­lió lakás épül. hárommillió állampolgár részére, s ezzel egyidejűleg, modernizálják a régebbi építésű otthonokat is. A lakásépítési program tel­jesítéséhez természetesen meg­felelő építőipari és háttéripa­ri kapacitásra volt — illetve van — szükség. Az NDK ma már ezen a téren is az élen­járó európai országok közé sorolható. Csak 1981 óta há­romezer építészeti alaptechno­lógiát és egyedi megoldást dolgoztak ki. Űj módszerek alapján épült fel a megterve­zett lakásállomány 80 száza­léka. Évente több mint 100 ezer korszerű, házgyári lakást adnak át rendeltetésének. A legújabban kifejlesztett tech­nológiával egész utcasorok régi épületeit modernizálják, úgynevezett szalagrendszerben és meglehetősen rövid idő alatt. Az optimális felújítási ter­vet — anyag- és időtakaré­kosán — számítógéppel dol­gozzák ki. így hasznot hoz­nak a népgazdaságnak, s sok kényelmetlenségtől kímélik meg a lakókat is. Nagy gondot fordítanak a történelmi városnegyedek fel­újítására és rendszeres kar­bantartására. Ennek egyik szemléletes példája Berlin ér­dekes lakónegyedének, a Marx —Engels-fórumnak a renová­lása. Az újjávarázsolt negyed­ben 700 lakó számára alakí­tottak ki modern otthonokat, amelyek meglepően jól illesz­kednek a hagyományos kör­nyezethez. A régi épületek közé beik­tatott új házak betoncsontvá­zait változatos homlokzati elemekkel burkolják. Ezzel tudják elérni, hogy a törté­nelmi Berlin, a városközpont, megőrizze eredeti arculatát. A műemlékeket szinte kőről kő­re frissítik fel. így épül új­já Berlin egykor legszebb épü­lete, a rokokó stílusú Ephraim- palota. Az állami építőiparhoz fel­zárkózott a magánlakás-épít­kezés is. Bár ez az ossz lakás­építésnek csak a 10 százalékát teszi ki, itt is követik az új irányzatokat. Az otthonterem­tésnek ezt a módját általá­ban a sokgyermekes családok választják. Nemcsak hosszú lejáratú, kamatmentes köl­csönt kapnak a magánerős építkezéshez, hanem számos szép, ízléses terv közül is választhatnak. így a magán­erős építkezéseknél is el tud­ják kerülni az egyhangúságot. Csehszlovákia A 15,4 milliós Csehszlová­kia lakosságának csaknem a 10 százaléka — 1,4 millió gyermek és felnőtt — vesz részt a vöröskeresztes munká­ban. A Nemzeti Front irányí­tásával működő szervezet fon­tos tömegszervezetté vált az utóbbi évtizedekben. Humanitárius feladatain túl, a Csehszlovák Vöröskereszt elsősorban az egészségügyi kormányzatot támogatja, cél­jai megvalósításában. Éppen ezért, egyik legfőbb gondja a véradómozgalom szervezése és folyamatos fejlesztése. Sok tekintetben a vöröskereszt ak­tivistáinak köszönhető, hogy ma az országban a vérvéte­lek 99 százaléka térítésmentes alapon történik. Szlovákiában például, a közelmúlt napok­ban ünnepelték a térítésmen­tes véradás szervezésének és bevezetésének 25. évforduló­ját. A Szlovák Köztársaság­ban az önkéntes donorok szá­ma 1961-ben még alig halad­ta meg a hétszázat, tavaly pe­dig már több mint 143 ezer ember adta vérét a rászoruló betegeknek. Az önkéntes vér­adókat szomszédunkban is tisztelet és megbecsülés öve­zi. A többszörös donorokat — stílusosan — Jan Jansky- (1873 —1921) -emlékplakettel tünte­tik ki. A cseh tudós fedezte fel a vércsoportokat. Ezenkí­vül évente megrendezik ré­szükre „A világ legdrágább koncertje” című műsort, ame­lyen Csehszlovákia legnépsze­rűbb művészei szórakoztatják a véradókat. A koncert ter­mészetesen ingyenes, s a mű­vészek is lemondanak fellép­ti díjukról. Szervezetten folyik az első­segélynyújtás oktatása is. Ta­valy 100 ezer felnőtt és 200 ezer gyermek vett részt az elsősegélynyújtó tanfolyamo­kon. A kurzusokon oktató­ként jelen vannak a hegyi mentőszolgálat szakemberei is. A Vöröskeresztnek köszön­hető, hogy manapság a moz­gássérült, s más testi fogya­tékosságban szenvedő gyerme­kek is megismerkedhetnek a nyári táborozások örömeivel. Orvosi felügyelet mellett, szép környezetben, évente mintegy 3000 krónikus beteg gyermek vesz részt a Vöröskereszt szer­vezett üdültetési akciójában.

Next

/
Thumbnails
Contents