Egri Dohánygyár, 1985 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1985-11-01 / 11. szám

AZ EGRI DOHÁNYGYÁR LAPJA XIV. évfolyam, 11. szám ARA: 2.36 FORINT 1985. november MŰSZAKI HETEK 85 Doháni termesztők és feldolgozok ankétja A jó hagyományokat ápolni kell! Ezt tesszük, amikor éven­te megrendezzük a dohánytermesztők és cigarettagyártók országos találkozóját gyárunkban. Jómagam is már évek óta részt veszek a rendezvényeken. Tavaly a NYIDOFER Vállalat termeltetési szakembereként, az idén a feldolgozók oldalán és elmondhatom, hogy különös vonzereje van e ren. dezvénynek. Aki egyszer eljut ide. igyekszik máskor is „ki­érdemelni” a részvételt, ugyanis nagyon sokat lehet látni, hallani, tapasztalni. A tanácskozást dr. Huszti Fe­renc, a MÉTE Heves Megyei Szervezetének titkára nyitotta meg, majd felkérte dr. Kand- ra Györgyöt, a DOKUT tu­dományos igazgatóhelyettesét, a dohánynemesítés és a do­hánytermesztés aktuális kér­déseiről szóló előadásának megtartására. Rövid visszatekintés után, a nemesítés terén elért eredmé­nyekről szólva elmondta, hogy sikerült olyan vírusmentes fajtákat előállítani, amelyek termőképessége magas, szá- ríthatósági tulajdonsága ki­váló. Ezek a H—11 és H— 276 fajták, melyek ez évben állami elismerést kaptak. Az új fajták termesztésbe voná­sával bizonyos szemléletválto­zás is történt. A termesztők megértették, hogy egy gazda­ságon belül hasznos két-há- rom fajta termesztése, mert ha valamelyik a kedvezőtlen környezeti hatások miatt — nem tudná hozni a kívánt eredményt, úgy a másik faj­ta ellensúlyozza a terméski­esést. Kiemelkedő eredmények születtek Virginia AV exporttermelés területén is. Látnunk kell azonban azt is, hogy a dohánytermesztés gé­pesítése mélyponton van, ez pesszimizmusra ad okot. A je­lenlegi műszaki színvonal ala­csony. a meglevő gépek ro­hamosan amortizálódnak és nincs utánpótlás. Égető fel­adat megoldást találni. Ezt követően Várhelyi Jó­zsef, műszaki-termelési igaz­gatóhelyettes a dohányter­mesztés és -feldolgozás 1984 —85. évi tapasztalatairól tar­tott igen értékes vitaindító előadást. Beszélt a cigaretta- fogyasztás és -értékesítés ten­denciájáról, hogy míg az 1960 —70-es években dinamikus növekedés volt tapasztalható, addig napjainkra a csökke­nő tendencia jellemző. Az extenzív bővülés lehe­tősége megszűnt, így az in­tenzív mód a járható a to­vábbiakban. Ma a piacot 2— 3 gyártmány uralja, a Sopia­nae, Symphonia és Románc, ezek teszik ki a cigarettafo­gyasztás több mint 75 száza­lékát. Licenccigarettáinknál ked­vezőbb a helyzet, mert eddig közel 42 százalékkal többet értékesítettünk, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A ha­zai piac beszűkülése, telített­sége miatt, egyetlen járható út a cigarettaexport. A termeltetés és feldolgo­zás összhangjának szükeséges- ségét hangsúlyozva, szól a jövő évi tervek szigorúbb fel­tételek közé szorításáról. Eb­ben az évben az ország do­hányterülete 12 000 hektár volt, melyből 6100 hektár a mesterséges szárítású Vir­ginia, 5900 hektár pedig a ter­mészetes szárítású, nagy le­velű dohány. Várhatóan mintegy 18 000 tonna, fermen­tálásra előkészített dohány ke­rül megtermelésre. Cigaretta­alapanyag szempontjából probléma mutatkozik a heve­si, nyírségi 76 „B" dohány­nál (hiány), és a barna do­hányok „A", „B" osztályainál (felesleg). Elismeréssel nyug­tázható, hogy ez évi export­kötelezettségünknek eleget tu­dunk tenni. Burley-termesztés- sel kapcsolatban elmondta, hogy bár még 1986-ban nem tervezzük a termeltetését, de mint a jövő egyik cigaretta­alapanyaga, meghatározó sze­repe lehet a cigarettagyártás­ban. A továbbiakban hozzászó­lások következtek. Fekete Jó­zsef, a Nyírségi Dohányter­mesztési Rendszerközpont he­lyettes vezetője, hozzászólásá­ban beszélt a taggazdaságok termesztési sikereiről, hogy nem ritka a 2 tonnás heve­si átlagtermés hektáronként és a 70 százalék fölötti vilá­gos kihozatal. Javult a termesztés gazda­ságossága azáltal is, hogy 140 db dohányszárító poliuretán- habos szigetelését végezték el. Dr. Gilányi József, a Nyír­egyházi Dohányfermentáló Vállalat termelési igazgatóhe­lyettese, hozzászólásában mél­tatta az idei év eredményeit. Rámutatott arra, hogy a le­hetőségeket még nem merí­tettük ki, mivel néhány gaz­daságban laza a technológiai fegyelem. Problémaként je­lentkezik a kisüzemi Virginia- termelésnél a termőhely ki­választása, ugyanis ez a faj­ta nem „kiskertbe” való, mo­nokultúrába. Eredményes ter­mesztés a nagyüzemi integrá­cióval valósítható meg, ami­kor is a palántanevelés, nö­vényvédelem, szárítás nagy­üzemi keretek között törté­nik. Németh Boldizsárné Vendégek Finn testvérvárosunkból, Po' riból, a Satakunnan Työ fő­szerkesztője, Markuu Hiltunen a Heves megyei Népújságnál tett látogatást. A látogatás so­rán vállalatunkhoz is eljöttek. Koós József főszerkesztő-he­lyettes kíséretében. A vendégeket dr. Domán László igazgató fogadta, is­mertette vállalatunk tevékeny­ségét és bemutatta a gyártási folyamatot. November 7. A történelemben ismert felkelések közül sok tört ki ösz­tönös erők elfojthatatlan robbanásaként, de a pétervári pro­letariátus hét évtizeddel ezelőtti felkelése példa nélkül áll a történelemben; kigondolói, irányítói teljes tudatában vol­tak annak, hogy az egész emberiségre kiható, történelmi vállalkozásba kezdtek. A munkásosztály az első olyan feltörekvő osztály, amely a társadalom tudatos átalakítását tűzte ki célul, s ezért győztes forradalma sem törhetett volna ki csupán népi ösz- tönösséggel. Az orosz proletariátus élenjáró pártja évtizedeken át ké­szült erre a napra. Lenin — a forradalom vezére — így irt az eseményt megelőző napon ■ központi bizottságnak; „...a felkelés ha­logatása most n*ár igazán egyértelmű a halállal. Nem sza­bad várni.” Másnap megindultak Pétervár munkásai, mat­rózai és a felkelés kirobbantása az új élet kezdetét jelen­tette. A munkásság volt az a társadalmi erő, amelynek nem volt mit veszítenie. Az orosz munkásosztály két forradalom harcában edződött és forrott össze, míg idáig jutott. Oroszország munkássága a szegényparasztsággal szövetség­ben, Lenin pártjának vezetésével megdöntötte a nagytőké­sek és nagybirtokosok hatalmát, győzelemre vitte a szocia­lista forradalmat. Az emberiség történetében új korszak kezdődött; meg­született az első szocialista állam. Ezzel megszűnt az im­perializmus osztatlan uralma és megkezdődött a kapitaliz­musból a szocializmusba való átmenet nagy. történelmi fo­lyamata. Az októberi forradalom a leninizmus nagy eszmei győzel­me a revizionizmus és a centrizmus felett. Lenin megálla­pította; a kapitalizmus egyenlőtlen fejlődésének törvénye — különösen a monopolkapitalizmus korszakában — miatt a szocialista forradalom nem győzhet egyidejűleg valameny- nyi országban, hanem először egyetlen vagy néhány ország­ban fog győzni. Megállapította azt is, hogy nem feltétlenül a fejlett tő­kés országokban győzhet először, hanem ott. ahol az imperia­lista világrendszer láncolata a leggyengébb. E nagy jelentőségű felismerést ma már nemcsak az ok­tóberi forradalom győzelme igazolja, hanem az egész to­vábbi fejlődés, amely a szocialista világrendszer megszü­letéséhez vezetett. Az októberi forradalom győzelme, az első munkás—paraszt állam megszületése óriási hatást váltott ki a népekben, vi­lágszerte. Lobogó fáklyaként világította meg a nemzetközi proleta­riátus forradalmi erőinek azt az utat, amely az imperialis­ta kormányok megbuktatásán, a háborút kiváltó kapitalista rendszer megdöntésén, a szocialista forradalom győzelmén át vezet a béke megteremtéséhez. Kommunista műszak a tanuszodáért Vállalatunk gazdasági, párt­ós tömegszervezeti vezetése kezdeményezésére, kommunis­ta műszakok szervezésére ke­rült sor az elmúlt hónapban. Történt mindez azért, hogy szocialista brigádjaink, KISZ- alapszervezeteink teljesíthes­sék társadalmimunka-vállalá- saikat, valamint eleget tehes­sünk annak a felajánlásnak, amelyet a városi pártértekez­leten tettek Eger város nagy­üzemei. Ezen felajánlás a vá­rosi tanuszoda felépítésére történt, megcélozva azt a nem titkolt vágyat, hogy újra ré­gi rangjára emelkedjen Eger úszósportja. Brigádjaink, KlSZ-alapszer- vezeteink és az utóbbi évek gyakorlatától eltérően, alkal­mazotti területen dolgozó kol­légáink is, nagy lelkesedés­sel vettek részt az egymást követő két szombaton meg­hirdetett műszakon. De nemcsak részt vettek, hanem eredményesen termel­tek is, hiszen közel 16 millió darab cigarettát és 0,6 millió darab filterrudat készítettek. Mindezen túl, a karbantar­tó részlegekben tevékenykedő kollégáink is felajánlották munkájukat és annak ellen­értékét ezen nemes célra. Voltak, akik azon fáradoz­tak, hogy raktárainkban is nagyobb legyen a rend és hozzáférhetőbbé kerüljenek az- anyagok. Többen a játszótér környé­két rendezték, a játékokat festették, valamint virslit főz­tek és a gyerekekre vigyáz­tak. Jó volt látni, ahogyan mun­katársaink szorgoskodtak, fel­áldozva szabad idejüket. A műszakok szervezésében és bonyolításában voltak zök­kenők, annak ellenére, hogy a szervezők sem az első eset­ben vettek részt társadalmi munkán. összegezve: a műszakok el­érték céljukat, munkatársaink nagy többsége támogatta rész­vételével is a sikeres lebonyo­lítást. Bár csak jelképes és csekély ajándékot adtunk dol­gozóinknak a társadalmi mun­káért, azt hiszem, ez mégis kifejezésre juttatta a válla­lat vezetésének köszönetét (hi­szen ehhez hasonló megven- dégelést és ajándékot az eg­ri vállalatok többsége nem ad dolgozóinak egy-egy kommu­nista műszak alkalmával). A két műszak béréből 40 000 Ft-ot átutaltunk a tan­uszoda építésére. Még egyszer köszönjük munkájukat és kérjük, hogy máskor is hasonló lelkiisme­retes tevékenységgel segítsék üzemünk és városunk céljai­nak elérését. Fülöp András

Next

/
Thumbnails
Contents