Egri Dohánygyár, 1985 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1985-08-01 / 8. szám
\ 7. KG KI DOHÁNYGYÁR LAPJA XIV. évfolyam, 8. szá m ARA: 2.:ill FORINT 1985. augusztus Szakszervezeti választásokra készülünk A Magyar Szakszervezetek alapszabálya értelmében ötévenként újjá kell választani a szakszervezeti vezető testű' leteket, a számvizsgáló bizottságokat. meg kell tartani az ágazati kongresszusokat, és ezt követően össze kell hívni a magyar szakszervezetek soronkövetkező kongresszusát. A Szakszervezetek Országos Tanácsa április 12-i határozata alapján *a szakszervezeti mozgalomban megindult a választások politikai és szervezeti előkészítése. Az Élelmi- szeripari Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetősége legutóbbi ülésén jóváhagyta a választási irányelveket és meghatározta a választások főbb elveit. A VÁLASZTÁSOK menet. RENDJE: 1985. szeptember 1. és október 20. között történnek az alapszervezetekben a választások. Az ÉDOSZ 46. kongresszusa 1985. december 7-8- án ülésezik. A LEGFONTOSABB VÁLTOZÁSOK: A határozat számos új elemet tartalmaz, amelynek célja, a választási rendszer demokratikus vonásainak erősítése, a tagság közvetlen részvételének növelése a tisztségviselők megválasztásában. — A szakszervezeti tagok választhatósága nincs tagsági időhöz kötve. — Kétszakaszos választás. — A bizalmiak, főbizalmi- miak és helyetteseinek jelölésének előkészítését a tagság által választott szakszervezeti tag végzi. A Szakszervezeti Bizottság, Számvizsgáló Bizottság és a küldöttek személyével kapcsolatos káderelőkészítő munkát a választások előtt legalább egy hónappal megválasztott Jelölő Bizottság végzi. — A Jelölő Bizottság és a jelölést előkészítő szakszervezeti tagok — a tagsághoz hasonlóan — több személyt is javasolhatnak minden szakszervezeti tisztségre. — A bizalmiakat, a főbizalmiakat és helyetteseiket titkosan kell választani. — A Szakszervezeti Bizottság tagjait és tisztégvise- lőit a korábbi választási gyakorlattól eltérően az egész tagság részvételével közvetlenül titkosan kell választani. — Többes jelölés esetén, ha a szükséges szavazatot, tehát a szavazatok több mint a felét minden jelölt megkapta. a kapott szavazatok száma és nem a jelölés sorrendje dönt. — A választás akkor érvényes. ha azon a jogosultaknak legalább kétharmada szabályosan szavazott. A VÁLASZTÁSOK kader- ELÖKÉSZlTÉSE SORÁN A HATÁROZATBÓL A KŐVETKEZŐKET EMELJÜK KI: A választott testületekbe a választott tisztségekre politikailag és szakmailag felkészült. a szocializmus ügye iránt felelősséget érző szak- szervezeti tagokat kell javasolni. A választott tisztségvi- viselők képesek legyenek választóik gondjaival azonosulni. azokat felelősséggel intézni, a jogos érdekek védelmében bátran kiállni. Rendelkezzenek megfelelő erkölcsi, emberi magatartással. dolgozótársaik körében tekintéllyel. Legyenek az új iránt fogékonyak, képesek társaikat nevelni, szemléletüket formálni, a párt politikáját képviselni a szakszervezeti munkában. A választásokat előkészítő kádermunka során törekdeni kell a stabilitásra, ismét javasolják újraválasztani azokat a tisztségviselőket. akik eddig is áldozatkészen, jól dolgoztak, és meg- felenek a növekvő követelményeknek. A VÁLASZTÁS FONTOS RÉSZE A BESZÁMOLTATÁS A beszámolás rendje: a bizalmi a csoportjának csoporttaggyűlésen; a főbizalmi taggyűlésen, melyen a főbizalmi működési területén levő szakszervezeti csoportok tagjai vesznek részt. A Szak- szervezeti Bizottság és a Számvizsgáló Bizottság a bizalmi testületnek. MIT IS JELENT A KÉTSZAKASZOS VÁLASZTÁS? Első szakaszban: a bizalmi testület alakuló ülésének beszámol a még funkcióban levő SZB és Számvizsgáló Bizottság az öt év alatt végzett munkáról. A beszámoló megvitatása és elfogadása után a Jelölő Bizottság beterjeszti a SZB titkárára, elnökére és tagjaira. a Számvizsgáló Bizottság tagjaira és a felsőbb választói értekezleten résztvevő küldöttek személyére vonatkozó javaslatát. A bizalmi testület nyílt szavazással elfogadja azt. hogy kik kerülnek fel a szavazólapra. A bizalmi testületi ülést levezető elnök egyrészt bejelenti a választások időpontját, másrészt felkéri a Szavazatszedő Bizottságot, hogy gondoskodjon a szavazólapok elkészítéséről. A második szakaszban: a munkahelyeken történik a titkos szavazás, az előirások(Folytatás a 2. oldalon) A vállalat első fél évi tevékenysége kedvező képet mutat a termelés és a minőség alakulását illetően, ugyanakkor a tervezett eredményt nem értük el. A termelés piachoz való ugalmas alkalmazkodása jellemezte az első fél évet. Létszámfelhasználásunk megfelelt a tervezettnek és évben — hosszú idő óta tlőször — a termelést lét- izámeHátottság hiánya nem hátráltatta. A termelékenység mutatója a bázist jelentősen, a tervezetet közel 1%-kal haladta meg, 720 ezer Ft az egy főre jutó termelési érték. Fajlagos anyagfelhasználásunk is kedvezően alakult, amiben meghatározó szerepe van a dohánymegtakarítás 10,5 millió Ft-os összegének. A termelési szerkezet is kedvező irányba változott, a licenc cigaretták és a Helikon cigaretta termelési részaránya 13%-ról 19,6%-ra növekedett. A bérek növekedése meghaladta a tervezettet több mint 3%-kal, a bázishoz 10,8%-os a növekedés. A féléves átlagkereset vállalati szinten mintegy 30 700 Ft/fő. A fenti kedvező mutatók eredményalakulásunkban mégsem jelentkeztek. Mi ennek az oka? Alkotmányunk ünnepe Augusztus 20-án, alkotmányunk ünnepen hagyományainkhoz híven az idén is ünnepeljük az új kenyeret, a munkás-paraszt szövetséget és az államalapító István király történelmi életművét. Az ország ezen a napon a mezőgazdaság erőfeszítése és áldozatvállalása előtt tiszteleg, és a munkás-paraszt összefogást is köszönti, amely ma már jóval több a természetes egymásrautaltságnál. Ez a szövetség megható rozó alapja a magyarság nemzeti létének, s egyben szilárd fundamentuma államiságunknak is. Így fonódik harmonikus egységbe augusztus 20. szimbólumában a munka tisztelete és a történelem, az új kenyér megbecsülése az országalapitó István király emlékével és az ország legelső tényleges alkotmánya törvénybe iktatásának jelentőségével. Magyarország 1946 februárjáig formailag még királyság volt, ekkor kiáltották ki a köztársaságot. A fiatal köztársaság alapelveit, törvényes rendjét, építőinek jogait és kötelességeit 1949-ben a munkásparaszt szövetség írásba foglalta -r- így született meg alkotmányunk. Az alkotmány az állam alaptörvénye, amely tükrözi az osztályharc során elért eredményeket, és az osztályok közötti erőviszonyokat. A szocialista alkotmány, a lakosság nagy többségét alkotó dolgozók uralmát, a társadalmi tulajdont, a szocialista demokratizmust biztosítja. Megvalósult végre a közigazgatás demokratizmusa. Hazánkban már természetessé vált, hogy a dolgozó emberek — munkások, parasztok, értelmiségiek — ülnek az államhatalom szerveiben, hogy nálunk minden állampolgár, aki 18. életévét betöltötte, választó és választható. A tanácsrendszer biztosítja a demokratikus jogok gyakorlását. A parlamenti és tanácsi választások demokratizálása, a nép közvetlenebb részvétele, a szocializmus felépítésének nélkülözhetetlen eleme. Választási rendszerünk lényege, hogy az állampolgárok — a jelölési jog és a választási lehetőség bővítésével — sokkal jobban, mint eddig — a véleményük szerint a legalkalmasabb személyeket küldhetik az országgyűlésbe és a helyi tanácsokba. Az alkotmány adta jogok elvesztik értelmüket, ha figyelmen kívül hagyjuk a benne foglalt kötelességeket. Alkotmányunk kimondja, hogy ......a munkához mind enkinek joga van. de a munka egyben kötelesség is." Az alkotmány a szocializmust építő Magyar Népköz- társaság alaptörvénye és az lesz a jövőben is. „Meggyőződésünk szerint az alkotmány híd. amely a megpróbáltatásokkal terhes több mint ezer esztendős múltból a jelenen át a szebb, boldogabb jövő felé vezet... Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt az alkotmány betartása fölött mindig őrködött, betűinek és szellemének feltétlen tiszteletben tartásával tevékenykedett eddig is, ezt fogja tenni a jövőben is" — mondta Kádár János elvtárs. Az Alkotmányunk megalkotásának minden évfordulóján újabb és egyre nagyobb eredményeket összegezhetünk. Az alkotó munka, a törvényes rend, az anyagi és kulturális jólét egész népünk közös érdeme és kincse. A költségtervben az egyes költségek éves szinten vannak tervezve, és az egyenletes eloszlást tételez fel. ugyanakkor jónéhány költségfajta ciklikusan jelentkezik, illetve eseti előfordulású Így pl. a bérleti díjak (telekhasználati, raktározási, leasing díjakból tevődik ösz- sze) az első félévben felmerülnek teljes költségükben. A fenntartási költségek alakulását jelentősen meghatározza a nyári nagykarbantartás idŐDontja, mely eltérően az eddigi gyakorlattól, most június második felében volt. Ezen költségek aránytalan eloszlása következtében csökkentőén hatottak eredményünkre. Éves szinten ezek nagyrésze kompenzálódni fog, hiszen mindazon költségek, amelyek éves szintűek és az első fél évben felmerültek, eredményünket már az év hátralévő részében nem csökkentik. Ugyanakkor rendkívül nagy figyelmet kell fordítanunk néhány költségfajta alakulására, és itt elsősorban a fenntartási költségeket kell kiemelni, amely jelenlegi felméréseink szerint már az év hátralévő részében, bármenynyire takarékosak lesznek, mintegy 10 millió Ft-tal csökkenteni fogják éves szinten is eredményalakulásunkat. A fenntartási költségek ilyen mérvű megnövekedése részben az állóeszközök elöregedésével függ össze, másrészt olyan felújítások következménye. amelyek ez- évre nem voltak tervezve. A termelés éves szinten a tervhez képest csökkenni fog, jelenlegi ismereteink szerint 6 650 millió db cigarettát fogunk gyártani, de ezen belül növekszik a Marlboro és a Helikon cigaretták termelésének részaránya. Dohányoknál árnövekedéssel is kell számolnunk a második fél évtől kezdve. Mindezek igen szorossá teszik költséggazdálkodásunkat, ami az eddigieknél nagyobb figyelmet és fegyelmet követel a gazdálkodás minden területén. Mindezek ellenére megvan a reményünk arra, hogy eredetileg tervezett éves nyereségünket, ami 148 millió Ft. elérjük, de ehhez mind a termelés, mind a termelést kiszolgáló segédüzemi tevékenység, mind pedig az alkalmazotti munkaterületek pontos, összehangolt és előrelátó munkájára van szükség. — Bárdos Miklósné ár. —
