Egri Dohánygyár, 1985 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1985-07-01 / 7. szám
Az emberevő alemannok A lelet véletlenül került napvilágra: a Regensburg melletti Hartingban folyó, egyik építkezés kapcsán a földmunkáknál kerültek elő egy római „villa rustica”, egy nagy parasztporta maradványai. Ennek során a bajor műemlék- védelmi intézet ókortörténészei a népvándorlás kezdete egy szörnyű drámájának nyomaira bukkantak: 13 ember cnonúvázmaradványaira két kiítban, ennek a római villának az udvarán. Lehet, hogy néhány ember a harcban esett el. a nagyobbik részt azonban — nyilvánvalóan a parasztcsaládot és a személyzetet — láthatóan megkínozták, azután megölték, ezután a hullákat földarabolták, a kutak- ba dobálták és kövekkel befedték. Osterhaus, regensburgi ókor- történész feltevése szerint az alemannok egyik betörésekor zajlott le a véres incidens. A legvalószínűbb, hogy az i. sz. III. sz. végén, az egyik előretörésük során következett be ez a mészárlás — amit nyilvánvalóan az ellenség rituális elfogyasztása követett. A helyszín: egy nagy. római parasztpoi 1a. mintegy 250 x25ü méteres területen, amelyen lakóház, istállók, csűr, malom és az a római fürdő található, amely az Alpoktól északra is a civilizáció magától értetődő tartozéka volt. Ilyen portákat adtak a légiók obsitosainak, akikről így gondoskodtak. ugyanakkor erősítették Róma pozícióit a határvidéken. A hullamaradvá- nyok viszonylag alacsony növésű, törékeny embereké vol- iak. akik könnyen lehettek rómaiak. de legalábbis itáliaiak. A hartingí villához hasonló méretű majorságok mai fogalmak szerint afféle családi vállalkozások voltak, amelyben a tulajdonos, a családja és néhány segéderő gazdálkodott. Ügy látszik, az udvar valamennyi lakója a kutakban végezte. Az egyik kútban négy férfi. három nő és két gyermek maradványai voltak. A koponyák mintegy felén volt egy anomália, a megmaradt hom- lokvarrat. Ezek tehát genetikailag össze tartoznak, valószínűleg ők voltak a tulajdonos család. A másik kútban egy férfi, egy nő. egy gyermek és egy meg nem határozható ember maradványai voltak. Ök lehettek a személyzet. Szokatlan és szörnyű ennek a tizenhárom emberi maradványnak az állapota, főleg az első kútból. Többségüknek ugyanis csak a koponyája maradt meg, az is rettenetesen összeroncsolva; mellettük teljesen össze-vissza dobált és részben egész apróra darabolt csontmaradványok. Csak a másik kútból kiemelt egyik csontváz nagyjából teljes. Egyes férfiak koponyáját éles fegyverrel — talán még a harc során karddal vagy csatabárddal — hasították szét, a többiekét tompa tárgy- gyal — hatalmas ütésekkel. Szinte mindenütt a homlokot találták el, de egyes esetekben a tarkó is el van törve, mintha az áldozat fejét előbb valami kemény tárgyra helyezték volna, mielőtt lecsaptak rá. Több asszony koponyáján skalpolásra emlékeztető bevágások láthatók: a fejbőrüket — bizonyára csak a halálos csapás után — lenyúzták. Valamennyi koponyát vágással választották el a törzstől. A törzsek maradványai úgy össze vannak darabolva hogy nem lehet őket a koponyához hozzárendelni. A combcsontokat finom bevágások sorozata lepi, mintha ezeket az embereket megkínozták. azután megnyúzták volna. A bordákból csak darabok maradtak, a mellcsontokat és medencéket úgy vágták szét eles eszközzel, mint a mészár- szélcen. Egy biztos: ezek az emberek hihetetlenül szörnyű kínhalált haltak. Főleg a törzsek fölaprózása iszonyatos: csak az lehet a magyarázata, hogy a hódítók megették áldozatukat a megkínzésuk és megölésük után. A tudósok óvatosan fogalmaznak, de a nyomoknak aligha lehet más magyarázata. A germán betolakodókra azonban méltatlan lenne simán ráfogni a kannibalizmust: ha azok lettek volna, eltávolítják és megeszik a koponyából és a hosszú csontokból a velőt, amint az a kőkorszakban megszokott volt. Itt azonban ilyesmiről szó sincs. A legyőzött ellenség megevése kétségtelenül rituális jellegű volt. Például a mellcsont szétvágása azt mutatja, hogy a halottnak kivették a szívét, hogy megegyék — hasonló gondolatok a Siegfried- énekben irodalmilag is rögzítve vannak —. a szívvel annak tulajdonságait akarják magukévá tenni. Egyúttal az istenségeknek is ünnepélyes áldozatot mutattak be. Az ilyen emberáldozatoknak Eu- íópában nagy hagyományai voltak. Szép versek, 1984 Az olvasók legnagyobb része kedves ismerősként fogadta a „Szép versek" rendszeresen megjelenő köteteit. A borítóról jól ismert arcok tekintenek ránk. aztán újak figyelnek. s ilyenkor szorongva gondolunk az idő megállíthatatlan múlására. Elmeim Inek testvéreinknek érzettek portréi, de a költészet mindig megújul, legfeljebb a hangja változik. Az utóbbi években gyakran emlegetjük a líra válságát, mert nincsenek olyan látványos változások, amilyenek akkor kezdődtek, amikor Pilinszky János költészetét befogadta líránk, s midőn Juhász Ferenc és Nagy László a színre lépett. De ha hiányoznak is a látványos, visszhan- gos. továbbgyűrűző változások. azt azért érezni egy ilyen mindenre igényesen ügyelő antológiából, hogy a látszólag változatlan, nyugalmas felszín alatt komoly átrendeződések és változások érlelődnek. melyeknek végkifejletét ma még könnyelműség volna megjósolni. A Szép versek kötetei talán a vállalkozás legkezdeté- tő] sem azt a szerepet teljesítik. amit a kötetek címe ígér. Bármilyen termékeny és eredményes esztendei lehetnek is a lírának, eleve elképzelhetetlen. hogy ennyi „szép" vers született volna. A Szép versek szerkesztésének a legnagyobb nehézsége. hogy a munkáját áldozatosan és értő figyelemmel végző Bala Imrének — az Élet és Irodalom főszerkesztőjének — figyelemmel kell lennie technikai szempontokra is — például olyan, költészettörténetinek egyáltalán nem nevezhető kívánalomra, hogy ne nagyon sok új fényképet kelljen a címlapra tennie, hiszen azok egy bizonyos határon túl nem férnek el ott. nem mulaszthatja el annak a képzeletbeli rangsornak a nyomon követését sem. amelyet az adott év esetleg nem igazol, a közvélemény mégis általánosan érvényesnek ismer el. A válogatás és a szerkesztés legnagyobb érdeme, hogy ezt a képeskönyvet minden évben igazán jó, érdekes versekből állítja össze, s az olvasó újra .meg újra vállalkozik nemcsak végigpásztázására, hanem esetleg az előző évi gyűjteménnyel való összehasonlítására is. Ez a folyamat olykor csüggesztő és fájdalmas veszteségeinkre ébreszt. midőn egy nagy költő el''tűsét szinte jóvátehetet > hi- ánvnak érezzük. Bata Imrének a jelek szerint éppúgy megvannak a kedves költőt, mint bárki másnak, aki szereti a költészetet, legfeljebb az a különbség. hogy neki lehetőséget adott a lírikusokat évről évre megkülönböztetett terjedelemben szerepeltetnie. A Szép versek ezúttal is izgalmas. szép és hasznos olvasmány, annak bizonysága, hogy nehéz korszakokban is szerepe és rendeltetése marad életünkben a költészetnek. E sorok írója ilyen lelkes, leifedező érzéssel olvasta Lator László verseit, amelyek közül A hallgató Berzsenyi igazán emlékezetes költemény, de hasonló megnyugvással, örömmel fogadhatjuk a teret követelő, legtehetségesebb tia- talokat is. pl. Zalán Tibor, az egyre érettebb müveket író Labancz Gyulát és szívesen olvastunk volna egy-kettőt Deák László verseiből is. Számomra megragadó olvasmány volt Czigány György Medáliája, Csoóri Sándor Búcsúverse. Fodor András költészetét és zenét finoman ösz- szecsengetö Rondója, Juhász Ferenc Hol a zene? című verse, Takáts Gyula Egyre mesz- szebbje. ha nem is ilyen érzéssel. de mély megrendüléssel olvashatjuk a búcsúzó Ily- lyés Gyula költeményeit. Ha más esetleg egyéb verseket talál a legszebbeknek, s más költőket érez jellegadóknak. akkor a Szép versek el is érte legfontosabb, bevallott célját: értő, figyelmes olvasókkal gyarapítja a lú a kedvelőinek táborát, akik tudják, s vállalják, hogy a költészet minden időben tanítómesterünk maradhat. Rajna Kedvező fordulat Hajdú István előreláthatóan szeptemberben utazik Ausztriába kislányával. Gyári kollektívánk segitőkészsé- gének eredményeképpen. Hajdú Marikát Andreas Rett professzor gyógykezeli majd. bécsi klinikáján. Mint tudjuk, sokáig kétséges volt. hogy az egészségügyi hatóságok engedélyezik-e a kiutazást (itt elsősorban szakmai szempontok kerültek figyelembe). A szülők kitartása. a munkatársaknak a szocialista brigádmozgalrnon keresztül érvényre jutó segítsége. a vállalat igazgatójának és Vaskó elvtársnak, a megyei pártbizottság nyugdíjas első titkárának közbenjárása végül eredményre vezetett, mert dr. Medve László egészség- ügyi miniszter, a szülők és munkatársak igyekezetét méltányolva, emberiességi okokra tekintettel, engedélyezte a kiutazást. Az osztrák dohányipar bé- c-si vendégháza ad szállást Hajdú Istvánnak, a nyelvi nehézségek leküzdésében, a hazautazásban a vállalat vezetése. az osztrák dohányipar vezetésével együttműködve, minden segítséget megad. Hajdú Marika sorsának további alakulásáról — amely immár mindannyiunk közös ügyévé lett — a későbbiekben is beszámolunk. Alhírek álgyárból Konyvári József munkavédelmi főosztályvezető a termelési tanácskozásokon is felhívta a dolgozók figyelmét, hogy lankadatlan figyelemmel nézzenek a lábuk elé, ha mennek. A kérdéssel kapcsolatban kifejtette, hogy könnyen megüthetik a bokájukat. Konyvári József mereven elzárkózott attól. hogy egyes rátermett, és munkavédelmi vizsgával rendelkező dolgozók kétágú fes- tőlétrán közlekedhessenek a vállalat területén. FeletteSsy Ferenc manager, sajtótájékoztatót tartott a vállalat számítógép-ellátottságáról. Az ED tudósítójának kérdésére. hogy hány darab számítógép áll a vállalat rendelkezésére , azt válaszolta, hogy szükség esetén a tíz ujjún is meg tudná számolni... Üj titkárt választ a KISZ- tagság. Ülök András függetlenített KISZ-titkár, a „Van Nyűg Elég" vgmk képviselője, a nagykarbantartás alatt az elektroműszerész-műhelyben tett látogatást. „Megismertem, megszerettem ezt a munkát. Maradok." Sommás nyilatkozatát néhány Urai szóval egészítette ki: „A fémek hűvös, olajos tapintása, s bizony a munkásokkal, munkásnőkkel kialakított szoros barátság melege indított ezen kis elhatározásomra ...” A szociális épület sarkinál elhelyezett, narancssárga tetejű ládikóban lakó patkánycsaládban hatos ikrek jöttek világra. Dr. Nomád László igazgató kiterjedt tárgyalásokat folytat a Philip Morris-szal egy esetleges Marlboro Nemzetközi Vízilabdakupa rendezvény- sorozatról. melynek mérkőzéseit a vállalat védett fasora közepén található medencében bonyolítanák le. Szó van arról is, hogy a mérkőzések szünetében, a fasor körül Forma —1-es autóverseny zajlana. A tárgyalások menete iránti érdeklődésünkre az igazgató kijelentette: „A fasor már biztos... ” Dr. Hiszty, vezető beosztású dolgozónk azonnali nyugdíjaztatását kérte. Indoka: a városi labdarúgócsapat NB 1- b öl való kiesése. Helyette Helyvári József fog a csapatnak szurkolni. Meg nem erősített hír szerint, a városi labdarúgó-szakosztály vezetői székében Délczegi László kereskedelmi főimtézöt Tárnoki Tibor nagyberuházó váltja fel. Tárnoki szerint a kereskedelemmel nem lehet pontokat szerezni. „A jövő útja a beruházás — nyilatkozta —. mert ha nem lesz csatársor, még mindig itt a kocsánysor.” Kotnyeles-e valóban a jogi előadó? Tettlegessé fajult, és most a munkaügyi döntőbizottság előtt folytatódik a dr. Lóczay György és dr. Ló- czay Géza közötti újítási vita. Az ügy előzménye, hogy főnöke barackot nyomott a fiatal jogász fejére, mert az minden áron cigarettát akart az új sokszorosítógépen sokszorosítani ... — harnisch — EGEI DOHÁNYGYÁR az Egri Dohánygyár lapja. Egri Dohánygyár, lel.: 11-411 Felelős szerkesztő: KAPOSI LEVENTE Telefon: 13-644 Felelős kiadó: HEKELI SÁNDOR Kiadja: a Heves megyei Lapkiadó Vállalat. Eger, Beloiannisz u. 3. — 3300 Megjelenik havonta egyszer. Előfizetési díj egy évre 18 forint. Készítette: a Révai Nyomda Egri Gyáregysége Eger, Vincellériskola u. 3. Felelős vezető: HORVATH JOZSEFNE dr.
